Áder János: Nagyon nehéz Kocsis Zoltánról múlt időben szólni

Áder János Kocsis Zoltán búcsúztatásán

Kocsis Zoltán a zenei világélvonal tagjaként is a magyarok kedvencévé vált – méltatta a november 6-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett, világhírű zongoraművészt a Zeneakadémián tartott szombati búcsúztatáson Áder János köztársasági elnök, hangsúlyozva: nagyon nehéz Kocsis Zoltánról múlt időben szólni. 

Az államfő felidézte: Kocsis Zoltán már tizenegy évesen tisztábban és igazabban játszotta Bach zongoradarabjait, mint sok felnőtt, majd Bartók "odaadó követe" lett a világban, de Richard Strauss, Liszt vagy Mozart műveit is egyedi hangon játszotta és vezényelte. "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegesre" - idézte a világhírű zongoraművész-karmestert.

Áder János Kocsis Zoltán búcsúztatásán. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemzeti karakter, kibomló érzelmek

Kocsis Zoltán megmutatta "minden zenemű egy-egy öntörvényű birodalom: benne magasztos életfilozófia, nemzeti karakter, kibomló érzelmek, mélységes tudás" – fogalmazott a köztársasági elnök. Mint hozzátette, a mester szerint mindez feltárható, megérthető, műveltséggé alakítható, Kocsis Zoltán ezért éjszakákon át vitázott, beszélgetett, érvelt a zenéről, nappal a televízióban beszélt a zenéről mindenkinek, átiratokat készített, komponált, kutatott, közvetített, újraértelmezett, tanított és tanult tovább.

Orbán Viktor miniszterelnök és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára érkezik a Zeneakadémiához. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Sodró tehetség

Áder János kiemelte, hogy Kocsis Zoltánt "kézről kézre adták" a világ legjobb karmesterei és együttesei, ő mégis a hosszú közös munka eredményességében hitt, így zenekart alapított. Új Bartók-sorozaton dolgozott, Bartók-szemináriumot tartott, díjakat vett át: Liszt-díjat, két Kossuth-díjat, Corvin-láncot és még számtalan más elismerést. Tudta, hogy mi az élen járók felelőssége, tudta: szólni kell, amikor mások hallgatnak – jegyezte meg. Sodró tehetségű művész, akit könnyű megszeretni érzelmes őszinteségért, és tisztelni kell kiváló munkájáért, teljesítményéért – emlékezett Kocsis Zoltánra az államfő, hozzátéve: olyan művész volt, aki zenével gyógyít. Kocsis Zoltán 64 évesen távozott, épp annyi esztendősen, mint Bartók Béla. De maradandó nyomot, örök zenét, örök jelen időt hagy ránk – búcsúzott a világhírű zeneművésztől Áder János.

Presser Gábor zeneszerző, előadóművész érkezik a Zeneakadémiához. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egy országnak hiányzik

Egy ország érzi meg hiányodat – méltatta Kurtág György zeneszerző, zongoraművész személyes hangú beszédében a november 6-án elhunyt Kocsis Zoltánt szombaton a Zeneakadémián. Kocsis Zoltán ajándéka nekünk, hogy Bartók Béla művei elkezdtek közkinccsé válni – hangsúlyozta Kurtág György. Hozzáfűzte: minden fellelhető zongorafelvételének közzétételével Kocsis Zoltán bebizonyította, hogy Bartók Béla korának egyik legnagyobb zongoraművésze is volt.

Kurtág György, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész búcsúbeszédet mond. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

"Olyan zenék, amelyek mellett vállat vonva mentünk el régebben, a te kezedben gyémánttá váltak" – emelte ki Kocsis Zoltán egykori tanára és barátja, aki elmondta azt is: számtalan kompozíció mintaértékű előadását köszönheti az életének 65. évében elhunyt művésznek.

"Ahogy ígérted, halálodig dolgoztál" – fogalmazott. Emlékeztetett: a Kadosa Pál zongoraművész játékát az utókor számára szintén lemezkiadással átmentő Kocsis Zoltán legutolsó, Kelemen Barnabással közös lemeze alig néhány héttel ezelőtt készült el.

"Itt élsz tovább a szeretetünkben" – zárta megrendülve búcsúbeszédét Kurtág György.

Vigh Andrea: Kocsis Zoltán mindent tudott a zenéről

Kocsis Zoltán mindent tudott a zenéről, mégpedig a tudás legtágabb értelmében – emlékezett a Zeneakadémia rektora.

Vigh Andrea elmondása szerint Kocsis Zoltán elképesztő memóriával rendelkezett, a legsűrűbb zenei szövetben is meghallotta a legapróbb intonációs bizonytalanságokat, és egyedülállóan átfogó intellektussal bírt.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mint hozzátette, univerzalitása zenei ízlésében is megnyilvánult: repertoárját meghatározta két hangszere, a zongora és a szimfonikus zenekar, de nincs az utóbbi négyszáz évnek olyan jelentős zeneszerzője vagy stílusa, amelyben ne mozgott volna otthonosan. Bartók volt számára a legfontosabb – méltatta a hatvannégy évesen elhunyt művészt Vigh Andrea, hozzátéve: Kocsis Zoltán szinte pontosan annyi időt élt, mint Bartók Béla.

Kovács Géza: A legmagasabb művészi élmény forrása volt

Sokak számára világítótorony, igazodási pont, és a legmagasabb művészi élmény forrása volt – méltatta Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kocsis Zoltán legnagyobb öröksége a megalkuvást nem ismerő, a gyakran az önkizsákmányolástól sem mentes elkötelezettsége a tökéletesedésre – fogalmazott.

"Sugárzó tehetsége és csak a legnagyobbakhoz mérhető tekintélye minden világi hatalmat meghátrálásra késztetett" – hangsúlyozta Kovács Géza, aki szerint bár az utókorral maradnak a felvételek és a kották, nem pótolják Kocsis Zoltán hiányát.

Mocsári Károly zongoraművész búcsúbeszédében úgy fogalmazott: Kocsis Zoltán játékát hallgatva sokszor kegyelmi állapotot élhetett át a közönség.

Mocsári Károly zongoraművész Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Perényi Miklós: Meg kell ismertetni Kocsis Zoltán örökségét

Az utókor, a pályatársak feladata, hogy még szélesebb körben segítsék megismertetni Kocsis Zoltán sokoldalú munkásságát, zenetudományi gondolatait – hangsúlyozta Perényi Miklós gordonkaművész.

Perényi Miklós zenész pályatársai nevében is köszönetet mondott, amiért Kocsis Zoltánnal dolgozhattak, és átélhették a közös munka során mindig jelentkező zenei gondolatok szabad áramlását.

Mint felidézte, évtizedeken át megtapasztalhatták Kocsis Zoltán sugárzó zenei képzelőerejét, tökéletes belső és külső hallását, hatalmas munkabírását, legendás memóriáját, egészen egyedülálló arányérzékét. Ezek és még sok más rendkívüli képesség méltó helyére emelték őt a magyar zenetörténetben – fűzte hozzá Perényi Miklós.

Perényi Miklós gordonkaművész Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A gordonkaművész elmondása szerint Kocsis Zoltán különleges kapcsolata a zenével egészen kisgyermek korában megnyilvánult: már az óvodában komponált. Tanárai később nagyszerű pedagógiai érzékkel bontakoztatták ki rendkívüli képességeit, mégis ami tudás birtokába jutott, azt elsősorban saját alkotó fantáziája és lankadatlan szorgalma erejével érte el. Gyermekkora óta szenvedélyes tudásvággyal rendelkezett, fáradságot nem ismerő szorgalommal és elszánással fejlesztette ki senkivel össze nem téveszthető zongorajátékát – jegyezte meg.

Perényi Miklós felidézte, hogy Kocsis Zoltánnak korán lehetősége nyílt a vezénylésre is, és karmesterként bátran felvállalta a zeneirodalom nagy nehézségű és ritkán előadott szerzőinek betanítását és műsorra tűzését is, sok más zeneszerző mellett azonban különleges kapcsolat fűzte Bartók zenéjéhez.

A zártkörű búcsúztatáson a Zeneakadémia nagytermében a Nemzeti Filharmonikusok előadásában Mozart Requiemjének tételei csendültek fel a Nemzeti Énekkar közreműködésével.

Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, zeneszerző koporsóját a búcsúztatását követően végső nyughelyére szállítják a Zeneakadémia épületéből. A képre kattintva galéria nyílik a búcsúztatásról Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Kocsis Zoltánt a búcsúztatás után szűk családi körben helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.