Oltai Kata előbb volt az ország legjelentősebb kortárs művészeti múzeumának kurátora, ami szakmája egyik csúcspozíciója, és utána lett belőle egy csöppnyi galéria vezetője, amellyel az undergound képzőművészetbe próbál életet lehelni.
Igaz, hogy az Origónak adott interjújában négy éve azt mondta, hogy sosem szerettem volna állami intézményben dolgozni, és a múzeumi munka sem volt cél. Miután otthagyta a Ludwig Múzeumot, szabadúszóként kezdett kiállításokat létrehozni, illetve Konfekció néven ruhaboltot is nyitott szintén a VIII. kerületben, a Víg utcában.
Most pedig útjára indította a FERi névre hallgató feminista galerit, amiről október 29-én, a megnyitás napján kérdeztük Oltai Katát.
Elmondta, hogy másokkal közösen tulajdonképpen évek óta szeretett volna egy olyan helyet létrehozni, amely nemcsak galéria, hanem közösségi tér tud lenni. Végül azért fogott hozzá a FERi beindításához egyedül, mert egyre jobban elkezdte bosszantani az, hogy mindenki nagy térben és intézményekben gondolkozik. Egy darabig abban is reménykedett, hogy mivel a feminista szemlélet kiszorul az intézményekből, majd a mellőzött művészek felélesztik az underground szellemiségét. Szerinte viszont egyre távolabb kerülünk ettől, ezért fogalmazódott meg benne, hogy csinál egy olyan helyet, amelyet a saját pénzéből fenn tud tartani és működtetni.
Az is egyfajta kánonkritika, ha 18 négyzetméteren kezdesz el operálni"
- mondja Oltai Kata.
Így mát tudatosan keresett szabad helyeket a VIII. kerületi önkormányzatnál. A Német utca 6. alatt található autószerelőműhely fogta meg leginkább, amely több mint tíz éve üresen állt. Oltai Kata elmondta, hogy hónapig tartott, mire olyan állapotba hozták a teret, hogy meg lehessen nyitni a közönség előtt, de a felújításkor azt is szem előtt tartották, hogy ne veszítse el korábbi jellegét a hely. Ahogy fogalmazott, nem white cube teret akart létrehozni, hanem érzékeltetni akarta, hogy "FERi autószerelő volt, és most feminista".
Nagyjából havonta vagy hathetente szeretne új kiállítást a FERi-ben. "Nem titok, hogy én alapvetően a vizuális kultúrával foglalkozom, és ott
fontosnak tartom, hogy előmozdítsam ezt a témát, mert nem születnek új munkák, nincsenek új lehetőségek"
- mondta arról, hogy milyen tervei vannak a hellyel.
Szerinte van sok itt élő külföldi is, akinek szüksége van egy ilyen térre, ahol ötleteket lehetne megvalósítani, mert itthon hiányoznak a főként angolszász környezetben megszokott befogadó jellegű helyek.
A névválasztásról elmondta, hogy mindenképpen valami becenevet akart, és először női nevekben gondolkodott, de aztán eszébe jutott, hogy miért ne választhatna akár férfi nevet. Így jött a FERi, és az már csak egy utólagos összekapcsolás, hogy
a név mozaikszóként arra is utalni tud, hogy feminista helyről van szó.
Az első szótag ugyanis a feminista szó első kettő, az utolsó szótag pedig- kicsit kevésbé egyértelmű utalással-, a galeri kifejezés utolsó két betűjét adja ki. Oltai Kata szerint a galéria helyett a galeri megnevezés azért is jó, mert egyrészt van benne egy macsó áthallás, másrészt pedig a FERi nem csak galéria lesz.
Filmvetítéseket is tervez, melyek kapcsolódnak női szempontokhoz, de irodalmi és más jellegű előadásokat és performanszokat is szeretne befogadni a FERi-be. Mindezt persze úgy, ahogy az apró tér engedi. A galeriben található galériarészt pedig irodának szeretné használni, hogy egy talpalatnyi hely se maradjon kihasználatlanul.
A nyitókiállítás szimbolikusan egy esküvői tradícióból merített Valami régi, valami új, valami kölcsön, valami kék címmel. A babona szerint ezekre van szüksége a menyasszonynak élete legfontosabbnak tartott napján, hogy boldog házassága legyen.
Ebben a régi a hagyományokhoz való hűségre, az új a szép jövőre, a kölcsönkapott a megszerzett boldogságra, a kék pedig a tisztaságára utal. De a valami régi és valami új egyben a Német utca 9. alatti 18 négyzetmétert is jelentheti, amely teljesen új funkciót kapott Oltai Kata kezei között.
A nyitókiállítás egyébként igyekszik ízelítőt adni abból, hogy mire számíthatunk a FERi-ben. A kiállított alkotók (Andi Gáldi Vinkó, a Farkas Júlia – Vékony Dorottya páros, a portugál Ana Bezelga és az észt Mare Tralla) munkái a hagyományos nőképet és nőideált vizsgálják, illetve vonják kritika alá.