Felvették a Kodály-módszert a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listájára

Debrecen, 2011. december 16. Kottafüzetbe ír egy diák Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyik tantermében. A Debreceni Zenede 1862-ben történt alapításával immár 150 esztendeje kezdődött meg Debrecenben az intézményes zeneoktatás. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Erről az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága döntött Addisz-Abebában folyó tanácskozásán. A döntésről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tájékoztatta az MTI-t.

Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi elismerés hozzájárul az iskolai ének- és zenetanulás kultúrájának erősítéséhez és megújításához

- mondta Balog Zoltán.

A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve fejleszteni kell. A magyar módszer világszerte ismert és elismert, hiszen jól alkalmazható más társadalmi, kulturális közegben is.

Kottafüzetbe ír egy diák Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát

a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli.

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és külföldön. A Kodály Zoltán által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára, fejleszti a zenei készséget, és bátorít a zene mindennapos használatára.

Elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését,

az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A listán jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson - Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listára, amelyhez 2012-ben további két ország - köztük Ausztria és Magyarország - csatlakozott.