Látogatók, műértők és bárki anyagi támogatását kéri a miskolci Herman Ottó Múzeum legbecsesebb műkincsének, Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című festményének restaurálására. A múzeum szerint a festmény jelenlegi állapotában is megfelelő művészeti élményt nyújt, de a hosszú távú megőrzés biztosítása miatt
nem lehet tovább halogatni a restaurálást.
A helyreállítási munkálatokat Dicső Ágnes végzi majd. Nem kérdés, hogy a festmény állapota kritikus - a vászon hátoldalán lévő olvasható dátum szerint 1964-ben történt rajta utoljára restaurátori beavatkozás.
Dicső Ágnes restaurátor előzetes felméréséből kiderült, hogy az elöregedett hordozóvászon rossz állapota miatt a festékrétegek meggyengültek, és minden mozgatással könnyen megsérülhetnek. Emiatt a gyengülés miatt lettek vízszintes irányú mély repedések a kép teljes felületén.
A beavatkozás célja elsősorban az eredeti vászon és vele együtt a festékrétegek megerősítése lesz. A restaurálás ugyanakkor minden olyan műveletre kiterjed majd - beleértve a tisztítási folyamatot is -, amelynek várható eredményeként helyreáll a festmény eredeti szín- és formavilágához közeli állapot.
A munka költsége meghaladja a Herman Ottó múzeum pénzügyi kereteit, az intézmény vezetősége ezért határozott úgy, hogy gyűjtést kezdeményez a pénzügyi fedezet hiányzó részének előteremtésére. A munkát egyébként jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a múzeum is elkülönít erre a célra egy összeget, de a várhatóan
több mint 3 millió forintos költség mintegy harmadát adakozásból szeretnék összegyűjteni.
A festmény március 31-ig, a gyűjtési akció zárónapjáig látható a múzeum képtárában, a több mint fél évig tartó restaurálás után, várhatóan késő ősszel érkezik majd vissza Miskolcra.
A múzeum adatai szerint Csontváry alkotása Petró Sándor miskolci műgyűjtő halála után, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeumhoz. Azóta gyakorlatilag folyamatosan különböző tárlatokon látható, az ország szinte valamennyi nagyvárosában kiállították már, külföldön pedig többek között London, Miami, San Diego, Stockholm, Rotterdam és München kiállítótermeiben is megfordult már.
A kép a festő életművének kiemelkedő darabja,
azon kevés alkotások egyike, amelyen az emberábrázolás dominál.
Bár kisebb méretű a főművekhez képest, témáját és belső dimenzióját tekintve az Öreg halász mégis ugyanolyan nagyszabású, mint a híres cédrusok vagy Baalbek romjai. Különleges abból a szempontból is, hogy Csontváry legtöbb művétől eltérően kifejezetten borús és félelmetes hangulatú kép. Történetileg csupán annyit tudni, hogy a festő Nápoly környéki utazása során készíthette 1901-02 körül, és hogy
soha nem állította ki életében.