Mindig öröm, ha egy Red Hot Chili Peppers-, Depeche Mode-, Foo Fighters- vagy Metallica-szintű zenekar Budapestre látogat, és nem kell utazgatni a koncertekért, sok zenerajongó viszont úgy érezheti mostanában, hogy elég lesz a nagy nevekből, mert a jegyvásárlások kisebbfajta anyagi csődöt okoznak. Persze nem muszáj elmenni ezekre a koncertekre, de a szervezők ügyesen belövik azt az összeget, amelyet rajongókként vagy notórius koncertre járókként még hajlandóak vagyunk elkölteni jegyekre. És jobb, ha már most felkészülünk arra, hogy a jövőben még ennél is többet kell kiadnunk az élő zenéért: Borsos László, a legnagyobb koncertekért felelős Live Nation Magyarország ügyvezetője szerint ugyanis tartós trendről van szó. De hogy jönnek ki a horribilis jegyárak?
Borsos Lászlónak egyszerű válasza volt arra, hogy milyen tételekből állnak össze a koncertek jegyárai:
mindent nekünk kell megfizetni, ami bármiféle kapcsolatba hozható a zenekar fellépésével.
A legfontosabb tétel persze a zenekar gázsija. Erre jön az áfa, amely Magyarországon kifejezetten magas, 27 százalék, míg Lengyelországban vagy Csehországban, ahol a Metallica szintén fellép, 7 és 20 a kulturális szolgáltatások áfája. De benne van a jegyárban a jogvédőnek fizetendő díj, a jegyterjesztési költségek, a zenekar ellátásának és elszállásolásának költségei, a helyszín bérleti díja, a kiszolgáló személyzet bére, a marketing, a koncert biztosításának költségei, és persze a szervező, a Live Nation elvárt profitja is.
A gázsi kivételével ezek viszonylag fix, jól tervezhető összegek az ügyvezető szerint, és nagyjából minden koncertnél ugyanúgy kell velük számolni. Persze lehetnek eltérések, például van, amikor a reklámra nem nagyon kell költeni, illetve egy telt házas koncertnél a biztonsági költségek magasabbak, mint egy kisebb eseményen.
Viszont itt is megfigyelhető változás az elmúlt években: a koncertek lebonyolítása nagyon élőmunka-igényes, ez pedig az utóbbi időben szintén drágult.
Ami viszont folyamatosan változik, az a dollár forinthoz viszonyított ára, illetve a zenekarok „árfolyama”. Ez utóbbi ráadásul szintén több összetevős dolog.
Minden zenekarnak van egy aktuális piaci értéke, amely jellemzően minden országban más“
– mondja Borsos László. Nagyon sok zenekar például Amerikában nagyon menő, de Európában nem, illetve Kelet- és Nyugat-Európa között is nagy a különbség. Jó példa erre az ügyvezető szerint a Depeche Mode, amely Nyugat-Európában is ment ugyan, de Kelet-Európában hamarabb alakult ki nagy kultusza. Borsos László szerint ennek egyébként éppen az ellenkezője igaz általában, és Kelet-Európában bizonyos művészek esetében egy kissé még mindig el vagyunk csúszva az aktuális trendekhez képest.
A helyszín mellett az is alapvetően befolyásolja a zenekarok értékét, hogy hány koncertet tud/akar vállalni a zenekar Európában.
A Metallica például csak 22 városban lép fel, pedig ennek a kétszeresére is bőven lenne kereslet Borsos László szerint.
Muszáj olyan jegyárat kérnünk, hogy ki tudjuk fizetni azt a gázsit, amivel nem Zágráb kapja meg a bulit, hanem Budapest”
– mondja. Ebből következik, hogy az ajánlattételkor mindenki addig megy, ameddig csak bír.
A fellépti díjak titkosak, ezért is volt nagy dolog, amikor pár éve megjelent egy lista, amelyen különböző árkategóriákba sorolva szerepeltek a zenekarok és az előadók. Ezen a Metallica amúgy nem volt rajta, de azóta úgyis rengeteget változtak az árak.
Borsos László azt sem árulhatta el, hogy a 31 ezer forintos állójegynek hány százalékát adja a Metallica gázsija, de elmondta, hogy a jegyeladásból származó nettó bevételnek bőven több mint a fele a zenekarnál landol majd.
A 2010-es jegyárakkal való összevetésnél azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy akkor a majdnem 40 ezer férőhelyes Puskás Ferenc Stadionban volt a koncert, 2018-ban pedig a 12 500 fős kapacitású Papp László Budapest Sportarénában lesz, azaz jóval kevesebb embernek kellett összehozni a költségeket. Ehhez viszont maga a zenekar ragaszkodott: nem stadion-, hanem arénaturnét hirdettek meg.
Akkor sem járunk jobban, ha Bécsben vagy Prágában próbálkozunk a Metallica-koncerttel, hogy csak a legközelebb eső helyszíneket említsünk. A 2018-as budapesti show árai ugyanis nagyjából összhangban vannak azzal, hogy mennyit kérnek el a zenekarért a környező országokban. Bécsben a jobb állóhelyekért körülbelül 36 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni, Prágában pedig nagyjából 34 ezer forintra jön ki az állójegy.
Talán meglepő, de az nem befolyásolja nagyon a jegyárakat, hogy milyen ritka vendég az adott zenekar Magyarországon. A tavaly szeptemberi Red Hot Chili Peppersre például 20 évet kellett várni, de nem lett drágább, mint a Metallica, amely 2010-ben járt itt utoljára. Sőt, igazából állójegyet még olcsóbban is lehetett kapni, de az összehasonlítást nehezíti, hogy a Metallica-koncerten nem lesz kétféle árkategóriájú állójegy. Egységesen 31 ezer forintba kerülnek a helyek, míg a Red Hot Chili Peppersre és a Black Sabbathra is majdnem 34 ezer forint volt a kiemelt állójegy.
A stadionkoncerteket tekintve valószínűleg ez a hármas eddig a legdrágább Magyarországon (anélkül, hogy belekalkulálnánk a különböző extra szolgáltatásokat tartalmazó VIP-jegyeket, amelyek megtöbbszörözhetik a jegyárakat). Ez viszont nem sokáig fog így maradni. Borsos László szerint
az emelkedésnek csak a közönség tűrőképessége szab határt.
A zenekarok annyit fognak elkérni a jegyekért, amennyit csak tudnak, mert a lemezeladásból származó bevételek drasztikus csökkenése miatt a fellépések lettek a legfőbb bevételi forrásaik. „A trend teljesen egyértelmű.
A '90-es években azért indultak el turnézni a zenekarok, hogy promózzák a cédéjüket. Most a Metallica-jegyért ingyen le lehet tölteni az új lemezt.
Teljesen más a két szituáció” – mondja Borsos László.
A fesztiváloknál az ügyvezető szerint még durvább a verseny, mint a stadion- vagy arénaturnék esetében. A szezon ugyanis csak május végétől szeptember közepéig tart Európában, és a legtöbb rendezvény júliusra és augusztusra koncentrálódik. Ekkor egy adott hétvége két napján akár több mint 10 nagyobb és közepes, jegyzett fesztivál is versenyezhet egy zenekarért és előadóért, ami értelemszerűen felnyomja az árakat. Viszont ez kihat a hagyományos turnékra is: ha egy fesztiválon valaki már megkapott egy bizonyos összeget, akkor nehezen megy el jóval kevesebbért koncertezni év közben.
Eddig rockzenekarokról volt szó, de ugyanez a trend természetesen minden műfajban érvényesül. Mikor arra kértük, hogy említsen egy igazán drága előadót, Borsos László az idei Grammy-gálán is taroló Adele-t mondta, akinek
olyan magas a gázsija, hogy körülbelül 70 ezer forintos átlagjegyárakkal kellene számolni Budapesten.
Ez pedig már bőven felette van a lélektani határnak.
Ez magyarázza azt is, hogy a Guns N' Rosesért miért kell Bécsbe vagy Prágába utazni. A zenekar most újra nagyon felkapott lett, viszont még a Metallicánál is kevesebb helyen lépnek fel Európában. A Live Nation Magyarországnak nem is sikerült megszereznie őket, mert volt egy limit, ami fölé nem szívesen mentek volna a jegyárakkal. Borsos László szerint nem volt olyan helyszín, amire ki tudták volna kalkulálni a show költségeit.
Az ügyvezető arra viszont nem tudott választ adni, hogy hol is van ez a bizonyos lélektani határ a jegyáraknál: ugyanis
előadóként változó, hogy mennyi pénzt lehet elkérni a rajongóktól.
Ezzel van összefüggésben az is, hogy hány árkategóriát látunk az egyes koncerteknél. Ahol sok ilyen van, mint például a Foo Fighters vagy a Depeche Mode esetében, ott arra törekedtek, hogy legyenek „olcsó”, 10 ezer forint körüli jegyek is. Ilyenkor abból indulnak ki, hogy a zenekar potenciális közönségében sokan vannak olyanok, akiknek néhány ezer forintos különbség is eldöntheti, hogy megveszik-e a jegyet vagy sem. Viszont úgy kalkulálnak, hogy szép számmal lesznek olyanok is, akik hajlandók megvenni az igazán jó helyekre szóló, húszezer forintnál is drágább jegyet, és ezzel gyakorlatilag finanszírozzák az olcsóbb árkategóriákat.
„Egy átlagjegyárat próbálunk meg szétosztani megfelelően, hogy mindenki igényét ki tudjuk elégíteni” – magyarázza Borsos László. A Depeche Mode esetében például 10 és 30 ezer forint között változnak a jegyárak, az átlagjegyár pedig kb. 17 ezer forintra jön ki, de ha azt kérnék mindenkitől, akkor, akik csak 10 ezret szánnának a koncertre, nem tudnak eljönni.
Lehet, hogy időnként nem ez látszik, de mindig próbálunk megfelelni mindenféle piaci és rajongói igénynek”
– mondja az ügyvezető, aki arról is beszélt, hogy egyes zenekarok kifejezetten kérik, hogy ne csak méregdrága jegyek legyenek a koncerten.
Összefoglalva tehát a Metallica esetében a drágulás több összetevős: most majd negyedakkora helyen lép fel a zenekar, mint 2010-ben, azóta 25 százalékkal nőtt a dollár forinthoz képesti árfolyama, 25-ről 27 százalékra emelkedett az áfa, a zenekar iránti európai kereslet nagyobb lett, illetve a járulékos költségek is növekedtek.
Borsos László szerint nem meggazdagodni akarnak a jegyárakból, és ő lenne a legboldogabb, ha ugyannyit kellene elkérni most is a jegyekért. „Egyszerűen azért ennyi, hogy lehetőségünk legyen ezt az eseményt megcsinálni” – mondta a koncertszervező ügyvezetője.