Amikor a hatalom és a magánélet összecsap

A két darab bemutatója május 19-én lesz a MagyarFeszten.

Hatalmi érdekek és drámai érzelmek állnak az Erkel Színházban május 19-én este bemutatott művek középpontjában. Ruzitska József Béla futása és Orbán György Pikkó hertzeg című darabja a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, Anger Ferenc rendezésében lesz látható a MagyarFeszten.

A két darab bemutatója május 19-én lesz a MagyarFeszten. Forrás: Magyar Állami Operaház

Csaknem harmincéves múltra tekintett már vissza Kolozsvárott az operajátszás, amikor 195 éve, 1822. december 26-án bemutatták

az első, teljes egészében fennmaradt magyar operát,

Ruzitska József Béla futása című művét. A tatárjárás idején, Dalmáciában játszódó történetben Kálmán, a megtört, idős magyar nemes, miközben egy korábbi sérelme miatt bosszút esküdött IV. Béla király ellen, erkölcsi dilemmával találja szemben magát, amikor várába fogadja a mongolok elől álruhában menekülő uralkodót. A reformkor hajnalán született, első hazafias tematikájú, verbunkos alapú színpadi alkotás hallatlanul népszerű volt a 19. században, „Hunnia nyög letiporva..." kezdetű dala például a kor slágerének számított.

Egyes vélekedések szerint ez a darab keltette fel a fiatal Erkel Ferenc érdeklődését is az opera műfaja iránt.

Jelenet a Béla futásából Forrás: Opera / Szabadi Péter

A több alkalommal is átdolgozott darab 80 év után látható új produkcióban

Budapesten, a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek előadásában. A főszerepeket Váta Loránd és Pataki Adorján éneklik, mellettük Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea, Barta Lóránt, Gergely Arnold, Sándor Árpád, Laczkó Vass Róbert, valamint Ábrahám Dóra, Diarra Dávid, táncosként pedig Florin Ioan Ianc lép a színpadra.

Még a Béla futása előtt, 1793-ban mutatták be Budán Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című daljátékát, ezért

a zenetudósok egy része ezt tekinti az első magyar operának.

Mivel a darabnak csak a szövegkönyve maradt az utókorra, Orbán György a Budapesti Kamaraopera felkérésére készítette el a darab szellemiségét megidéző alkotását, amelyet Pikkó hertzeg címen mutattak be 2000-ben a Várszínházban. A kalmük herceg és a tatár kán lányának tragikus szerelmi története eredetileg a 18. század végén divatos singspiel paródiája lehetett: ezt a keretet töltötte fel komorabb, emberibb, árnyaltabb tartalommal az ugyancsak kolozsvári kötődésű zeneszerző. Az új produkcióban a szerelmespárt Pataki Adorján és Székely Zsejke alakítja, rajtuk kívül Szilágyi János, Laczkó Vass Róbert és Balla Sándor, valamint a táncos Florin Ioan Ianc működik közre a Kolozsvári Magyar Opera társulatából.

Jelenet a Pikkó hertzegből Forrás: Opera / Szabadi Péter

Anger Ferenc rendező

a hatalom és a magánélet konfrontációját

tartja a két opera-szüzsé központi elemének.Ehhez Zöldy Z Gergely díszlet- és jelmeztervezővel a hagyományokból építkező, egységes vizuális koncepciót dolgoztak ki. „Önmagáért beszél mindkét anyag, nem csak kultúrtörténeti fontossága van, hanem két katartikus operát kap majd a közönség" – fogalmazott a rendező.
Mindkét előadásban a Kolozsvári Magyar Opera Ének- és Zenekara működik közre. A karigazgató Kulcsár Szabolcs, az együtteseket Selmeczi György dirigálja.