Nem is lehetett volna jelen idejűbb és jelenvalóbb a kortárs irodalom, mint a Libri irodalmi díjátadó gáláján a Budapest Music Centerben. Novák Eszter olyan műsort állított össze a tíz jelölt mű részleteiből, ahol
egymással szerves egységet alkotva elevenedtek meg az irodalmi szövegek.
A gála első pillanataiban a közönség soraiból váltak ki az est alaphangját megadó énekesek – ahogyan a kortárs írók is közöttünk élnek, a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata pedig bevallottan az, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs magyar irodalmat, az alkotókat és műveiket.
Fullajtár Andrea és Bálint András, akik egyúttal a díjakról döntő szakmai zsűri tagjai is, Rohmann Ditta csellóművész és Dés András előadóművész produkcióival elválaszthatatlanul kiegészülő felolvasószínházi előadással adtak ízelítőt az est főszereplőinek műveiből, egy szövegrészlet erejéig pedig a kórus egyik tagjaként is fellépő Brasch Bencének is jutott prózai feladat.
Ha bárki számára lehetetlennek tűnne, hogy tíz eltérő műfajú, egymástól hangütésükben, stílusukban, tartalmukban meglehetősen eltérő irodalmi mű szemelvényeiből olyan élményszerű és egységes műsor álljon össze, amelyben az eucharisztiáról szóló értekezésből látszólag magától értetődően következik a humoros, rímes könyvajánló – közben pedig minden egyes elhangzó sor és említett kötet el- vagy újraolvasásához kedvet kapnak a nézők -, akkor mondhatjuk, hogy a műsor véghez vitte a lehetetlent.
A Libri irodalmi díj jelöltjei
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 88 képviselője (többek között Al Ghaoui Hesna, Arató László, Barabás Éva, Bombera Krisztina, Csákányi Eszter, Danks Emese, Duboczky Gergely, Dunajcsik Mátyás, Enyedi Ildikó, Fáy Miklós, Gaborják Ádám, Gárdos Péter, Hajdu Szabolcs, Herczku Ágnes, Horváth Gergely, Hományi Péter, Király Júlia, Koltai Lajos, Kuczogi Szilvia, Mérő László, Mészáros Sándor, Oláh Andrea, Pion István, Ruff Orsolya, Sándor Pál, Schilling Árpád, Seres Gerda, Zacher Gábor, Veiszer Alinda, Vojnich Erzsébet és Weyer Balázs) tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent alkotások közül mely tízre szavazhasson a szakmai zsűri illetve a közönség. A teljes lista 35 kiadó könyveiből állt össze, és összesen 46 tényirodalmi és 86 szépirodalmi kötet szerepelt rajta. A majdani győztes alkotásokat is tartalmazó 10-es listára ebből a következők kerültek:
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája
Kepes András: Világkép
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
Nádas Péter: Az élet sója
Németh Gábor: Egy mormota nyara
Szabó T. Anna: Törésteszt
Térey János: Őszi hadjárat
Varró Dániel: Mi lett hova?
Závada Pál: Egy piaci nap
Zoltán Gábor: Orgia
A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
A döntős könyvek közé négy regény (Krasznahorkai László, Németh Gábor, Závada Pál és Zoltán Gábor alkotása), két verseskötet (a tavaly is a tizes listán szereplő Térey János illetve Varró Dániel tollából) két novelláskötet (Jászberényi Sándor és Szabó T. Anna könyvei), valamint két egyedi műfajú, a napló és az esszé határán álló könyv került: Nádas Péter és Kepes András művei.
Pedig még csak
ezután léptek színpadra maguk a szerzők,
akik tegnap estig versenyben voltak a Libri irodalmi díjért. Jánossy Lajos író és kritikus, az est moderátora
kis polaroid- illetve videoklip-sorozatnak
titulálta a gála következő műsorszámát, ahol is egy bokszmeccs meneteire emlékeztető, mindössze kétperces beszélgetésekben válaszoltak az írók a műveikkel, illetve munkamódszereikkel kapcsolatos kérdésekre.
A haditudósítóként is ismert Jászberényi Sándor, aki A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetével szerepelt a jelöltek között, többek között azt mondta, hogy a jó próza nem nagyon különböztethető meg a valóságtól, de műve nem önéletrajzi jellegű. Az irodalmat pedig nem az ismeretterjesztés egy formájának tekinti: elsősorban kultúrafüggetlen erkölcsi és morális problémákról ír.
Kepes András arról beszélt Világkép című kötete kapcsán, hogy az eltérő kultúrákban megfigyelhető hasonló kulturális jelenségekből is arra következtethetünk: létezik az emberi gondolkodásban egy olyan alapvető réteg, ahol dominálnak az azonosságok, a félreértések pedig elsősorban az erre az alapra rakódott felső rétegben fordulnak elő. Ha pedig megpróbáljuk ezt a bizonyos réteget lekapargatni,
igenis van esély egymás megértésére.
Németh Gábor, az Egy mormota nyara szerzője a műve önéletrajzi vonatkozásaira irányuló kérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az elbeszélő kísértetiesen emlékezteti őt önmagára", de arra az érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy egy adott korban másodlagosnak számító szövegek válhatnak bizonyos idő elteltével izgalmassá – akárcsak ebben az esetben, ahol Byron naplói kerültek más megvilágításba, és olvashatóak szinte kortárs szövegekként.
Szabó T. Anna arra a kérdésre, hogy a Törésteszt-tel miért indult a próza irányába, azt válaszolta: ebben a formában jobban meg tud nyilvánulni a karakterei haragja, amely sok, szóhoz nem jutó ember haragját fejezi ki. A prózakötet novelláiról pedig elárulta, hogy volt, amelyik egy álom sugallatára született, de alapvetően a környezetében megfigyelhető apró gesztusok, félmondatok, szisszenések is elegendőek ahhoz, hogy kibontakozzon belőlük egy történet.
Térey János Őszi hadjárat című kötete 30 év versterméséből született válogatás, még a költő egyik legkorábbi, 1985-ben írt verse is helyet kapott benne. A kétperces miniinterjúból, amelyben kiemelt szerepet kapott Térey János szülővárosa, Debrecen, az irodalmi vonatkozásokon túl az a nem mindennapi életrajzi érdekesség is kiderült, hogy az író, költő szülőháza alól idővel egy temető, konkrétan az ő szobája alól pedig egy női csontváz került elő.
Závada Pál Egy piaci nap című regénye kapcsán elmondta: noha nem történészi vagy oknyomozói szemszögből tervezte megközelíteni alapanyagát, és elsősorban a középpontban álló női karakter érdekelte, később mégis azzal szembesült, hogy az olvasók többsége nem hallott a második világháború utáni antiszemita pogromokról, így a kunmadarasi lincselésről sem, így mégis betölt a megjelent regény egyfajta felvilágosító szerepet.
Varró Dani a kétperces beszélgetésben azt is elárulta a közönségnek, hogy ő maga alapvetően szorongó alkat, aki a saját félelmeit verseli meg, így aztán a mai napig meglepetésként éri, amikor a szorongásait szavakba öntő verseit viccesnek találják az olvasók. Legújabb kötetéről, a Mi lett hova? címűről pedig kiderült, hogy a tervekkel ellentétben nem került bele hazafias tájköltemény, megszületett azonban a kuriózumnak számító „KRESZ-líra".
Zoltán Gábor pedig nem titkolta, hogy Orgia című regényének sűrű, topográfiailag könnyedén azonosítható helyszínekhez kötődő, sokszor nyomasztó világából neki magának is lehetetlen volt kilépni az alkotás folyamata során, de egyszer csak elérkezett a pillanat, amikor nem volt más választása, mint egyre mélyebben belemenni ebbe a világba.
Ezek után pedig már nem maradhatott más hátra, mint kihirdetni a zsűri illetve a közönség szavazásának végeredményét. Miután a zsűri tagjai megosztották a zsűrizéssel kapcsolatos pozitív tapasztalataikat, és elhangzott az
Éljen a kortárs magyar irodalom!"
végszó, hivatalosan is bejelentették, hogy
Jászberényi Sándor kapta a Libri irodalmi díját
A lélek legszebb éjszakája című kötetéért.
„A könyv, amelyik 2017-ben megkapja a Libri irodalmi díjat, Jászberényi Sándor alkotása, merész könyv. Szokatlannak, különösnek is mondhatjuk.
A mai magyar irodalomban nem nagyon van párja.
Beszédmódja, poétikája, stílusa egyedi. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanakkor szánandó, menekülő pasas lelkének finom rezdüléseit követhetjük, aki remekül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesztő háborús bugyraiba is elvezet minket. Jászberényi kötete hozzájárul ahhoz, hogy a novella műfaját ma is komolyan vegyük" - fejtette ki a zsűri indoklását Károlyi Csaba irodalomkritikus.
Kovács Pétertől, a Libri-Bookline vezérigazgatójától a beérkezett 12 ezer közönségszavazat alapján
a Libri irodalmi közönségdíjat Kepes András vehette át.
Díjazott kötete, a Világkép egyben 2016 legkeresettebb hazai könyve is volt. Októberi megjelenése óta Kepes András több tucat bemutatón és dedikáláson találkozott az olvasókkal, és országszerte tartott hatalmas érdeklődéstől övezett előadásokat a Világkép-ben is érintett témákról.
A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást kapnak, amelyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.