Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született az arizonai Phoenixben. Édesanyja ápolónő volt, édesapja pedig nyomozó, aki gyerekek szexuális zaklatásával kapcsolatos ügyeket vizsgált. A későbbi zenész már fiatalon elkezdett érdeklődni a zene iránt: elsősorban a Depeche Mode és a Stone Temple Pilots jelentették számára a korai inspirációt, sőt
kifejezetten arról álmodozott, hogy egy napon a Stone Temple Pilots tagja lehessen
- ezt aztán sikerült is megvalósítania.
Bennington szülei 11 éves korában elváltak, ami nagyon megviselte a fiút. Édesapjához került, és hamar súlyos alkohol- és drogproblémákkal kezdett küzdeni. Sikerült ugyan legyőznie a függőséget, de jóval később, egy Linkin Park-turné alatt ismét rászokott az ivásra. 2011-ben jelentette be, hogy újra leküzdötte a problémát.
Az énekes interjúiban arról is nyíltan beszélt, hogy 7 éves korában szexuális erőszak áldozatává vált: egy férfi zaklatta, amit akkoriban nem mert bevallani, ezért 13 éves koráig folytatódtak az inzultusok. Bennington évekkel később árulta csak el az édesapjának, hogy min ment keresztül, de nem akart vádat emelni a zaklatója ellen, mert megtudta, hogy korábban ő is erőszak áldozata volt.
Érzéseit viszont képekkel, versekkel és dalokkal próbálta kifejezni
– ekkor fordult a művészet felé.
17 évesen Chester az édesanyjához került, aki minden eszközzel igyekezett őt a kábítószerektől távol tartani. Bennington ekkoriban egyáltalán nem találta a helyét a világban: az iskolában gyakran megtámadták, bántották, számkivetettnek érezte magát.
Diákként a Burger Kingben kezdett dolgozni, aztán bekerült énekesként egy zenekarba - 1993-ban még egy kazettát is kiadtak. Később, első együttesének névadójával, Sean Dowdell-lel megalapították a Grey Daze nevű új formációt, amellyel már három albumot is megjelentettek: a Demo-t (1993), a Wake/Me-t (1994) és a ...no sun today-t (1997).
Miután Bennington 1998-ban kivált a bandából, nehezen talált új zenekart. Elkeseredésében már azt fontolgatta, hogy végleg felhagy a zenéléssel, amikor Jeff Blue, a Zomba Music alelnöke meghallgatásra hívta a jövendőbeli Linkin Park (akkori nevén Xero) zenészeivel együtt. Az énekes akkoriban egy digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél dolgozott: azonnal ott is hagyta az állását, és Kaliforniába költözött a családjával együtt.
Annyira lelkesen készült a meghallgatásra, hogy még a tulajdon születésnapi ünnepségét is kihagyta emiatt.
Bennington és a későbbi Linkin Park másik oszlopos tagja, Mike Shinoda hiába kezdték meg a közös munkát, lemezszerződésük egészen addig nem volt, amíg Jeff Blue, aki időközben átkerült a Warner Bros.-höz, le nem szerződtette őket a kiadóhoz. A Linkin Park egyedisége abban rejlett, hogy a metal és a rock elemeit rappel és hiphoppal vegyítették, így teremtve meg a nu metal hangzást.
2000. október 24-én a Linkin Park kiadta debütáló albumát, a Hybrid Theory-t, amely óriási sikert aratott. A Billboard 200 toplistán a 16. helyen debütált, és öt héttel a megjelenése után aranylemez lett. 2001-ben 4,8 millió példány kelt el belőle az Egyesült Államokban, ezzel
ez lett a legjobban fogyó album abban az évben,
de azután is nagyon kelendő maradt. Az Egyesült Államokban 2005-ben már több mint 10 milliót adtak el belőle, ezzel gyémántlemez lett. 2007-ben 17 millió példányt vásároltak belőle világszerte, ezzel pedig hivatalosan is a Hybrid Theory lett a Linkin Park legsikeresebb albuma és egyben
a 21. század legsikeresebb debütáló albuma is.
Bennington ezekről a dalokról, amelyeknek Shinodával együtt a szerzője is volt, később azt mondta: arról is szólnak, hogy az embernek mindig felelősséget kell vállalnia a saját érzéseiért és megnyilvánulásaiért, ahelyett, hogy belesüppedne az önsajnálatba, és másokat okolna a fájdalmaiért.
Az album két legsikeresebb dala a Crawling és a One Step Closer közül a Crawling-ot az év legjobb hard rock számának is megválasztották a Grammyn.
A Hybrid Theory után a Linkin Parkot a görögországi Meteorák inspirálták újabb lemez készítésére: a Meteorá-n a nu metal és a rapcore jellegzetes vonásai mellett még egy japán bambuszfurulya hangja is szerepel igazi különlegességként. A szaksajtó az albumot minden idők egyik legjobb indie rock lemezének is nevezte.
A legnagyobb kritikai elismerést a Faint, a Numb és a Lying from You váltották ki. A Numb Jay-Z-t egy olyan remix elkészítésére inspirálta a Linkin Parkkal közösen, amely szintén Grammyt nyert.
A Linkin Park következő albumából, a 2007-es Minutes to Midnight-ból több mint 600 000 példány kelt el már az első héten.
Ezt követő turnéjuk közben készítettek egy koncert-DVD-t 2008-ban, Road to Revolution címmel, 2010-ben pedig kiadták a Thousand Suns című nagylemezüket. Ezután két kislemezt készítettek, a Burn It Down-t, és a Castle of Glass-t, majd 2012 decemberében megjelent Living Things című albumuk. 2013-ban jelentkeztek a Light That Never Comes című dalukkal. 2014-ben The Hunting Party címmel adtak ki lemezt, 2017-ben pedig megjelent a One More Light, amely szintén első helyen nyitott az amerikai toplistákon, akárcsak a zenekar összes albuma 2007 óta, a harmadik helyezett The Hunting Party kivételével. Az együttes éppen nemrég indult világ körüli turnéra legutóbbi albumukkal: néhány hete a VOLT fesztivál headlinereként Magyarországon is koncertet adtak. Legközelebb július 27-én léptek volna fel Mansfieldben.
A Linkin Park eddig világszerte több mint 70 millió albumot adott el, és két Grammy díjat nyert.
Chester Bennington a Linkin Park mellett a 2005-ben alakult Dead by Sunrise frontembere és társalapítója is volt. 2013 februárjában pedig megvált addigi énekesétől fiatalkori álomzenekara, a Stone Temple Pilots, és Bennington májusban már velük együtt állhatott színpadra. Azt nyilatkozta erről, hogy a Stone Temple Pilots klasszikusabb rockzenekar, mint a sokkal modernebb hangzású Linkin Park, és mivel gyakorlatilag
az ő zenéjükön nőtt fel, nem is volt kérdés, hogy vállalja a felkérést.
2015-ben viszont már nem tudta ezt a feladatot összeegyeztetni a Linkin Park-beli kötelezettségeivel, így barátságban elbúcsúztak egymástól gyerekkori idoljaival.
Ettől függetlenül Chester Bennington nemcsak a Linkin Park frontembereként, hanem más projektekben is emlékezeteset alkotott: 2005-ben például csatlakozott a Z-Triphez egy szám, az éppen a halál pillanatairól is szóló Walking Dead erejéig, ami Top 10-be került az Egyesült Államokban, és lépett fel a Kings of Chaosszal is. Érdekesség, hogy a Felpörgetve és a Felpörgetve 2 - Magasfeszültség című filmekben is szerepelt, illetve a Fűrész 3D című filmben is látható pár perc erejéig mint áldozat.
Benningtonnak korábbi kapcsolatából már született gyereke, illetve egy kisfiút is örökbe fogadott, mielőtt először megnősült volna. Házasságából szintén született egy fia. Feleségével éppen a Linkin Park első nagy sikerei idején romlott meg a kapcsolata: 2005-ben elváltak. Bennington ezután újranősült: második házasságából három gyereke született, a legkisebbek, egy ikerpár, 2011-ben.
Az énekes nagy rajongója volt a tetoválásoknak – egy időben dolgozott is tetoválószalonban -, illetve lelkes kosárlabda-, baseball-, hoki- és amerikaifoci-drukker is volt. Többször felszólalt az erőszak minden formája ellen.
A lapok rendszeresen beszámoltak Bennington különféle sérüléseiről és egészségi problémáiról, és az sem volt titok, hogy egy férfit két év börtönre ítéltek, amiért csaknem egy éven keresztül rendszeresen zaklatta az énekest és a családját. De
Bennington minden nehézség ellenére folyamatosan dolgozott:
betegeskedett a Meteora felvételei alatt, de mégis minden számot rögzítettek a stúdióban. Volt, hogy a Linkin Park klipforgatása közben meg kellett műteni – éppen ikonikus számuk, a Numb videóját vették fel Prágában, amikor Bennington rosszul lett. Azonban ez sem akadályozhatta meg, hogy befejezze a forgatást, még ha végül az operáció helyszínén, Los Angelesben is.
Arra is volt példa, hogy megcsípte egy mérges pók, vagy hogy egy fellépés közben eltört a csuklója – de végigénekelte a koncertet törött csuklóval is,
mielőtt az ügyeleten ellátták volna. Később viszont előfordult, hogy hiába próbált sérült bokával vagy vállal is színpadra állni, orvosi utasításra le kellett mondani a Linkin Park néhány koncertjét.
Steve Holden, a BBC újságírója úgy jellemezte Benningtont, hogy
kétségtelenül az ő erőműhöz hasonlatos, elképesztően erős hangja volt a Linkin Park sikerének egyik kulcsa,
mert az orgánuma tökéletesen illett azokhoz a himnuszszerű dalokhoz, amelyeket rendszerint stadionok énekeltek együtt a zenekarral. Holden azt is kiemelte, hogy Bennington erőteljes színpadi jelenlétével szöges ellentétben állt az, amilyen melegszívű, jó humorú, finom ember volt a magánéletben.
Ben Beaumont-Thomas, a The Guardian szerzője pedig azt hangsúlyozta, hogy Benningtonnak sikerült a metalhoz illő hangnemet popzenebaráttá tennie, és elévülhetetlen érdeme az a nyíltság, amellyel a dalaiban az érzelmi nehézségeiről, küzdelmeiről vallott. Mint Beaumont-Thomas írta, ez
több millió embernek kölcsönözte azt a jó érzést, hogy van valaki, aki megérti őket.
Dan Weiss a Billboard-tól arra is utalt, milyen fontos szerepe volt Benningtonnak abban, hogy a nu metal szélesebb körben terjedjen el. A Daily Breeze szerint
egy generáció katartikus hangja volt".
Miután Chester Benningtont július 20-ára virradóra holtan találták kaliforniai otthonában, többen emlékeztek meg arról, hogy a tragédia időpontja egybeesik Chris Cornell 53. születésnapjával. Köztudomású, hogy Chester Benningfield és Chris Cornell, aki pontosan ugyanúgy vetett véget májusban az életének, mint most a Linkin Park frontembere, nagyon közel álltak egymáshoz: Bennington volt Chris Cornell Christopher nevű fiának keresztapja is. Az énekes a Soundgarden néhai frontemberének temetésén Leonard Cohen legendás Hallelujah című dalát énekelte:
Bennington akkor egy nyílt levelet is közzétett, amelyben azt írta Chris Cornellnek: „olyan módon inspiráltál, amiről fogalmad sem lehetett", és „nem tudom elképzelni a világot nélküled". Most, két hónappal később világszerte sokan küzdenek hasonló érzésekkel, immáron a Linkin Park frontemberével kapcsolatban.
Összeállította: Verasztó Annamária
