Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója korábban a darab drámai és operai változatát is megrendezte már. 2002-ben nagyszínpadra állította a Nemzetiben. Zenetörténeti jelentőségű volt, amikor az ős-Bánk bánt rendezte 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban, ugyanis ez Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját vette alapul. Két hete pedig a pesti Operában, pontosabban az Erkel Színházban rendezte meg óriási sikerrel az operát.
Vidnyánszky Attila az Origónak azt mondta: a 2002-es nagyszínpadi Bánk bánt nagyon fontos előadásnak tartja alkotói életében. Most viszont egy szűkebb, kisebb térre vágyott, egy másfajta megszólalásra.
A kamaraszínpadi Bánk bán új lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzuk a gondolatainkat Katona darabján keresztül”
– hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. Azt is mondta, hogy bár kamaradarabról van szó, a tér, amelyben játsszák az előadást, nagyobb, mint a budapesti színházak többségének színpada, de mégis közvetlen közelében vannak a nézőknek, akik látják a jelenlétük igazságát vagy hazugságát – ez pedig nagyon veszélyes játék.
Bánk bán szerepében Mátray Lászlót láthatják a nézők, aki az Origónak azt mondta: ez a Bánk keresi a legjobb megoldást – szenved, gyötrődik, és egy célja van, hogy elkerülje a vérengzést. Ami viszont a személyes magánéletében történik, olyan terhet rak a vállára, amely terhek alatt elveszíti józan ítélőképességét.
Udvaros Dorottya játssza Gertrudis szerepét. A szerdai próba után azt nyilatkozta az Origónak, hogy azt szeretné, ha ezt a klasszikus darabot testközelből élnék át a nézők.
„Szeretem a kicsi tereket. Megvan az az ereje, hogy minden, ami a színpadon történik, karnyújtásnyira van a közönségtől. Egy szemvillanás, vagy akár egy gondolat is jól látható. Ennek a darabnak nagyon jót tesz ez a közelség. Szeretném, ha a diákok - akik most úgy érzik, nyűg a Bánk bánt elolvasni, mert kötelező olvasmány – rácsodálkoznának, hogy a szereplők nem papírmaséfigurák, hanem hús-vér emberek, akik ugyanúgy szenvednek, ugyanolyan fájdalmaik vannak, féltékenyek, hatalomra vágynak vagy éppen a hatalmon lévőt akarják letaszítani, mintha a mai korban játszódna. A való életünkhöz kapcsolódhatnak a jelenetek. Csak meg kell hallani a Katona József által írt archaikus mondatokban, hogy mi az, ami pontosan így van most is, legfeljebb ma nem így fogalmaznánk”
– mondta Udvaros Dorottya.
Gertrudis szerepét korábban Udvaros Dorottya édesanyja, Dévay Camilla is játszotta a Kecskeméti Katona József Színházban, és - ahogyan a színésznő fogalmazott – tudja, hogy nagyon sok legenda fűződik a szerephez. Ő Gertrudis emberi oldalát próbálja megmutatni. „Getrudis egy asszony, akinek a férje távol van, mert háborúzik, gyerekei vannak, nem magyar, hanem német, és el kell fogadtatnia magát az itt élőkkel, a férje helyett királynőként kell élnie, ráadásul ő tényleg szereti a férjét, és a király is szereti Getrudist. Katona József nem ezeket hangsúlyozza a darabban, hanem azt, hogy hogyan próbál kemény és királyi lenni. Én pedig azt keresem, hogy mi az, ami e mögött van. Az én általam megformált Gertrudisnak nincsenek hosszú monológjai. Nagyon rövid mondatokat mond. Azt próbálom a játékommal megmutatni, hogy ezek mögött a kis mondatok mögött mi az a nagymonológ, amelyet ez a nő közben átél.”
Petur bán szerepében Olt Tamást láthatja a közönség. Az Origónak azt mondta: amikor megtudta, hogy ő játssza majd Petur bánt, megijedt, ugyanis korábban látta Blaskó Péterrel ezt a szerepet, és nem volt biztos abban, hogy elég érett-e Petur megformálásához, van-e benne elég tűz és szenvedély, amennyit ez a szerep igényel.
„Nagyon jó, hogy már tavasszal elkezdtük próbálni a darabot, és a nyár folyamán ülepedett bennem a dráma és a szerep is. Most már élvezem, hogy bár a múltból szólunk, mégis a saját hangunkon tudunk beszélni ebben a Bánk bánban, és nem ülünk rá a veretes, „shakespeare-i” szövegre, hanem akár modern, lendületes zenékkel és jelenetekkel játsszunk” – mondta Olt Tamás.