Művészként, művészi oldalról nézve miért fontosak ezek az Arénában megrendezett produkciók?
Tíz évvel ezelőtt,
2009-ben egy nagyot álmodva azzal a céllal indítottam útjára az újévi köszöntő gálaestet, hogy maradandót alkotva példát mutassunk Európának,
hogy kicsiny, de szellemi, művészi értékeiben rendkívül gazdag országunk is tud értéket és rangot teremteni. Mára Európa egyik legrangosabb újévi koncertjévé vált gálaműsorunk, és a világ számos pontjára eljutott híre. Ennek köszönhetően
a Budapesti Újévi Koncert fontos turisztikai célállomás lett, és már több mint 30 országból érkeznek vendégeink,
akik gyönyörű fővárosunkat is megismerhetik. Az eltelt egy évtized alatt több mint százezer ember személyesen láthatta az Aréna színpadán a gálakoncertet, és tízmilliók láthatták a televízió képernyőin keresztül a műsorunkat. Úgy vélem, a gálaest lelki feltöltődést ad nemcsak a közönségünknek, hanem a Kárpát-medencében élő magyarságnak is, így újult erővel és tervekkel készülhetnek az új esztendőre.
Az eltelt tíz év bebizonyította, hogy tudunk hagyományt teremteni, és az igényes zenére, erre a gálaműsorra igény van,
hiszen évről évre 13 ezer emberrel együtt ünnepelhetünk az Arénában, amelyre eddig soha nem volt példa. Fontosnak tartom azért is, mert a Budapesti Újévi Koncert nemcsak rangot, hanem nemzetközi elismertséget is hozott hazánknak. Ennek köszönhető az is, hogy
a mostani gálakoncertünket a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS is rögzíti,
és egy önálló, másfélórás műsort készít majd a 120 milliós nézőközönségének. Ezt a hagyományt Bécsben is sikerült megteremtenünk, hiszen immáron negyedik alkalommal rendezhetem meg január 6-án a zene fellegvárában az újévi koncertet. Az elmúlt három évben a Wiener Konzerthausban, telt ház előtt tarthattam meg a Budapesti Újévi Koncertet, míg ezúttal a világ egyik legrangosabb koncerttermében, a bécsi Musikvereinben, az Aranyteremben - ahol 1939-től rendezik a hagyományos újévi gálát, a Bécsi Filharmonikusokkal - léphetek színpadra a saját, Budapesti Primarius Szimfonikus Zenekarommal.
A bécsi gálakoncerten világhírű hegedűművészek, Shlomo Mintz és Zakhar Bron, valamint Ramón Vargas világhírű operaénekes is színpadra lép.
A bécsi közönség a kezdeményezést nagyszerűen fogadta.
Kétségkívül nagyszabású produkciónak számít egy ilyen újévi koncert, hiszen rengeteg embert mozgatnak meg, művészeket, neves szólistákat. Ezentúl hogyan tudná megfogalmazni, hogy miért különösen izgalmasak, egyediek ezek a koncertek? Akár technikai vagy zenei szempontból.
A Budapesti Újévi Koncertre azért jön a közönség, azért vált jegyet, hogy jól érezze magát, kikapcsolódjon. Nálunk mindenki megtalálja a saját zenei ízlését, azt a stílust, amit igazán kedvel, és ez különlegessé, egyedivé teszi a gálakoncertünket. Olyan színes és egyedi repertoárral, világhírű sztárvendégekkel és a legnevesebb előadókkal, megújult díszlettekkel és Las Vegas-i show-műsorokat idéző látványvilággal, fény- és hangtechnikával várom évről évre a közönséget, amit más koncertjeimen nem tapasztalhat.
A műsor összeállítását a közönség korosztályi összetétele, és a különböző irányzatokat kedvelők igénye alapján úgy állítjuk össze, hogy az első felvonásban - tekintettel az ünnepre, és az emelkedettségre - a komolyzene, a klasszikus zene kapjon hangsúlyt. Így azok is megismerkedhetnek a műfajjal, akik egyébként más alkalmakkor nem mennének el mondjuk az Operaházba, vagy nem hallgatnának operaáriát.
A második felvonásban pedig már a populárisabb, könnyedebb műfaj kedvelői lelhetik örömüket. Az Arénában fontos a látványvilág, a hangzás, hiszen ez egy show-műsor. Aki kizárólag komolyzenét szeretne hallani, az a Zeneakadémián, vagy az Operaházban megteheti, de
akinek az igényes zene mellett a látvány is fontos, és érdekli a színes műsor, a különleges előadók produkciója, az a Budapesti Újévi Koncertre vált jegyet.
Az Arénában az ismertebb, fülbemászó dallamokat, virtuóz darabokat játsszuk, kissé áthangszerelve. Bécsben viszont kimondottan klasszikus zenével ünneplünk, mindenféle látványvilág, hang- és fénytechnika nélkül.
A mostani, 10. jubileumi koncert sztárvendége Budapesten David Foster, kanadai producer és dalszerző lesz. A 68 éves muzsikus igen színes csapattal dolgozott már együtt karrierje során, kezdve Alice Coopertől, Michael Jacksonon és Madonnán át egészen Whitney Houstonig, vagy Kenny Rogersig. 47-szer jelölték Grammy-re, 16-szor meg is kapta a díjat. Hogy jött vele az együttműködés?
Az amerikai PBS csatornával egy hosszú távú szerződést kötöttem, ennek első lépése volt, hogy Budapesten, a Vigadóban "Zoltán Mága: From Budapest with Love" címmel egy önálló műsort készítettünk, amit a televízió a tengerentúli nézők számára több ezerszer is műsorra tűzött. A show-műsor a PBS egyik legsikeresebb műsora lett, és ennek köszönhetően egy nagyobb turnét is tartottunk az Egyesült Államokban. Hollywoodban
a PBS televíziótársaság nagyszabású gáláján meglepetés sztárvendégként léphettem fel a Dolby Theatre-ben, ahonnan az Oscar-díjak átadását is közvetítik.
Ezen a gálán együtt játszhattam többek között a világhírű színész-énekesnővel, Kristin Chenowethtel, a tízszeres Grammy-díjas Kenneth "Babyface" Edmondscal, a legendás gitáros-énekessel, Peter L. Asherrel és Peter Ceteraval, a híres Rock Band Chicago alapító tagjával. A PBS gáláján egy nagyon különleges, egyedi feldolgozásban adtam elő egy fantasztikus virtuóz remekművet. A reflektorok fényétől nem láttam a közönség reakcióját, de amikor befejeztem a produkciót, és a közönséget megvilágították, akkor láttam, hogy mindenki állva, zúgó vastapssal fogadta előadásomat, és a közönség soraiban világhírű filmszínészek és zenészek is ültek.
Ezen az estén jazzimprovizációkat is játszottam David Fosterrel. A neves zenész a közös játékunk után eldöntötte, hogy szeretne velem hosszabb távon is együttműködni,
mert neki is tetszett a produkcióm. Így gondoltuk ki a folytatást, és született meg az ötlet, hogy kezdjük Budapesten, az újévi gálán. Az Arénában több számban is közösen fogunk játszani, és a műsorban különleges, korábban még nem hallott produkciókkal is készülünk. A PBS a műsort a televízióban jövő év közepén mutatja majd be Los Angelesben, majd októberben egy újabb turnét is indítunk, amelyen remélhetőleg David Foster is vendégem lesz. A legnagyobb és legrangosabb színház és koncerttermekben, így többek között a New York-i Carnegie Hallban, Hollywoodban, a Dolby Theatre-ben is színpadra lépünk.
Ha önre gondolok, akkor hirtelen alig jut eszembe más, mint ezek a nagy volumenű Aréna-beli show-k. Tervez esetleg itthon is a bécsihez hasonló, klasszikus hangversenyeket, vagy inkább az Újévihez hasonló show-kat preferálja?
A nyári évadzáráskor az Operaházban, az épület felújításának kezdete előtt tartottam egy klasszikus zenei koncertet, ahol például a világhírű hegedűművésszel, Shlomo Mintzel Bach kettős hegedűversenyét játszottam. A repertoárban csak klasszikus zene, így Bach, Mozart, Sarasate, Csajkovszkij művei csendültek fel, és híres operaáriák hangzottak el.
Külföldi fellépések során sokszor előfordul, hogy klasszikus zenét kell játszanom, de engem azért szeret a közönség, mert van egy csak rám jellemző, önálló stílusom.
Vannak, akik a klasszikus zenét sokkal jobban játsszák, mint én, ezt mindig is elismertem és hangoztattam. Igaz, hogy hegedűművészi mesterdiplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán, de hála Istennek, gyermekkoromban a világhírű Rajkó Zenekarban népzenét tanulhattam, amire végtelenül büszke vagyok.
Bárhol járok a világban, a műsort mindig úgy állítom össze, még ha klasszikus zenét kell is játszanom, hogy legalább a ráadásban cigányzenét is előadhassak.
A cigányzene szerves része a magyar zenei kultúrának, büszkék lehetünk rá, hiszen a világon mindenhol ismerik, és erre nagy igény is van. Az a lényeg, ha kiállunk a színpadra, akkor bármilyen műfaj is legyen az a darab, azt jól játsszuk el, tetsszen a közönségnek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sokan szeretnek és tisztelnek, éppen ezért telt házas koncerteket tudok rendezni, és ezekből a sikerekből tudok számos esetben jótékonykodni, karitatív tevékenységeket folytatni.
Hogyan lehet leírni ezeket a koncerteket? Gondolom nem klasszikus hangversenyek. Akkor mondjuk összművészeti produkciók?
Ha a New York-i Carnegie Hallban, Los Angelesben a Walt Disney Concert Hallban, a Szöuli Operaházban, a Torontói Zeneakadémián, Hollywoodban, a Dolby Theatre-ben, a Pekingi Központi Zeneakadémián, a budapesti Zeneakadémián, a Magyar Állami Operaházban és más európai városok koncerttermeiben tartott fellépések nem hangversenyek, akkor minek nevezzük? Itt nincs fénytechnika, hangosítás, látványvilág, csak én és hangszerem, és a zenekari kíséret. Ha 13 ezer ember előtt az Arénában, vagy több tízezer ember előtt játszom szabadtéren, vagy sportcsarnokban, az már más kategória. Én büszke vagyok arra, hogy számomra mindkettő megadatott, és sikeresen tudjuk művelni mindkét műfajt.
Tisztelem és szeretem a zenét, legyen az bármilyen műfaj, és ugyanígy azokat a zenészeket is, akik akár kizárólag egy-egy műfajt képviselnek.
A hagyományos cigányzenét hogyan tudja "becsempészni" a produkcióiba? Fontos-e egyáltalán az, hogy ön is hangsúlyosan képviselje a cigányzenét? Hiszen vannak kifejezetten erre "szakosodott" zenészkollégák is.
Mint említettem, gyermekkoromban a Rajkó Zenekar növendéke voltam, és a növendék zenekar prímásaként bejártuk a világot. Kedvelem a műfajt, és mint mondottam, mindig megpróbálom belecsempészni a cigányzenét, vagy egy népdalt a repertoárba.
Büszke vagyok azokra a cigányzenészekre, akik nagy hírnevet szereztek országunknak, mert a magyar zenei kultúránk nagyköveteikét léptek színpadra bárhol jártak.
Kiváltság számomra, és büszkeség, hogy a legnagyobb muzsikusoktól, mint például ifj. Járóka Sándortól vagy Boross Lajostól tanulhattam, és lehetőségem volt velük játszani. Olyan viszont soha nem fordult elő, hogy egy cigányzenésztől elvegyem a lehetőséget. Még kezdő zenészként nagyon sok ajánlatot kaptam éttermektől, rangos helyektől, hogy saját zenekarommal, akár itthon, akár külföldön muzsikáljak, de ezeket a kéréseket rendre visszautasítottam, mert tudtam, hogy az adott hely más zenészek megélhetését, előbbre jutását szolgálja.
Már 20 évesen megtanultam nemet mondani, mert a becsület és a tisztesség számomra akkor is a legfontosabb és legnemesebb érték volt.
A cigányzenének pedig a Budapesti Újévi Koncerten is teret adok, hiszen önálló műsorszámként minden évben hallható a cigányzene, cimbalomszólóval, és most a cigánytánc is főszerepet kap majd egy különleges produkcióban.