35 évet kellett várni arra, hogy újra műsorra tűzhessék George Gershwin főművét, a Porgy és Bess-t a Magyar Állami Operaház előadásában. A premier január 27-én lesz az Erkel Színházban, az Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter ma arról beszélt, hogy göröngyös úton jutottak el a jogtulajdonosokkal kötött szerződés megkötéséig.
1970-ben a Magyar Állami Operaház kiváló művészei még előadhatták Gershwin művét, sőt, 147 alkalommal láthatta a közönség. A Mikó András rendezte produkció bő tíz évvel később még egy felújítást is megélt, akkor Sólyom-Nagy Sándor, és Kukely Júlia is szerepeltek benne. Aztán nem várt fordulat következett: a Porgy és Bess szerzőjének öccse, Ira Gershwin halála előtt bevezette az all-blak castot, vagyis
azóta csak fekete énekesek adhatják elő az operát.
Ókovács Szilveszter azt mondta, hogy a Magyar Állami Operaházban arra törekednek, hogy a műfajból minden értéket bemutassanak, és a törekvés eredményét szerinte külföldön is látják: a londoni Bachtrack szerint a Magyar Állami Operaház a legaktívabb a repertoár változtatásának szempontjából. Ókovács Szilveszter azt mondta, a Porgy és Bess korlátozása nagy dilemmát okoz, mert Európában lehetetlen volna mind a 14 szerepre találni fekete énekest, és ez a fajta elvárás példa nélküli, hiszen más darabokban nincsenek ilyen jellegű megkötések: a Pillangókisasszonyban sem kell japánnak lennie a főszereplőnek, és az Aidába sem kell etióp származású énekesnő. Ókovács Szilvesztert már két éve foglalkoztatja a Porgy és Bess színpadra állítása, és most sikerült, mert aláírták a szerződést, mind a négy előadás teljesen jogtiszta lesz az Erkel Színházban.
A darabban fehér művészek játszhatnak, ugyanis a szerződésbe nem került bele az "all-black cast" kifejezés.
Vagyis, hogy csak feketék játszhatnak benne.
Ennek ellenére később a jogtulajdonosok azt kérték, hogy Ókovács jelezze a magyar közönség felé, hogy bár a jogok megvannak, ők továbbra sem értenek egyet a fehér Porgy és Bess-előadással. Az Operaház igazgatója eleget tett ennek a kérésnek: minden marketinganyagra rákerül, hogy a jogtulajdonosok ellenzik a fehér szereposztást. Magyarországon a Porgy és Bess-előadásokat tehát vállaltan fehér szereplőkkel adják elő, bár
kezdetben az is szóba került, hogy az énekesek arcának befestése megoldás lehetne.
Végül fekete szereplői is lesznek a darabnak, de az európai viszonyokat mutatják az arányok: az eredeti darabban 14 fekete és 2-3 fehér szereplő van, míg itthon 14 fehér, és 2-3 fekete szereplő lesz. Zsoldos Dávid zongoraművész, zenetörténész azt mondta, hogy irigyli a jövő zenetörténészeit, akik majd azzal foglalkozhatnak, hogy
a történelem során először rasszra vonatkozó korlátozást szabtak ki egy opera szereplőire.
Mozart annak idején mindent megtett azért, hogy előadják a műveit, a fenti korlátozással viszont egész Európában megakadályozzák, hogy a darab színpadra kerüljön.
Zsoldos azt mondta, megérti Ira Gershwin szándékát: a nyolcvanas évek Amerikájában ez egy szeretetteljes gesztus volt, azt kívánta elérni vele, hogy több szerephez juthassanak a feketék is. Abba viszont nem gondolt bele, hogy ezzel
milyen hosszútávú következményeket okoz.
A magyar előadás mindenesetre egyedülálló lesz, és az is bizonytalan, hogy Európában lesz-e még valaha a mostanihoz hasonló fehér Porgy és Bess.
A Porgy és Bess-t Almási-Tóth András rendezi, aki mondta a sajtótájékoztatón, hogy
a történet új dimenziókat nyer az Erkel Színházban.
A rendező az alapján alakította át a történetet, hogy a harmincas években játszódó események ma milyen vonatkozásokban kerülhetnek elő Európában. Almási-Tóth András elmondta, ez a darab a korlátozás miatt kikerült a operai körforgásból, de a mostani értelmezéssel visszahelyezi.
A Porgy és Bess előadás újszerű lesz az eredeti történethez képest, nem az eredeti környezetben játszódik majd, hanem egy hangárban. A szereplőknek nincs otthonuk, matracokon alszanak, és
folyamatosan vágyakoznak az igazi otthonra, a boldogsára.
Mai szemszögből nézve a szereplők lehetnének akár áldozatok, akiknek a lakását romba döntötte egy hurrikán, vagy éppen menekültek is. Nem lényeges, hogy az ott élők miért kényszerültek ideiglenes szállásra, a fő mondanivaló, hogy bizonytalan helyzetben hogyan találják meg a boldogságukat.