Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa az eseményen kiemelte, hogy a modern értelemben vett cirkusz két és félévszázados története földrészeket, kultúrákat, nemzedékeket és társadalmi csoportokat köt össze.
A cirkuszművészet túlmutat a szórakoztatáson és fontos társadalmi üzenetet hordoz a toleranciáról, a teljesítmény erejéről, a társadalmi emancipációról – mutatott rá a politikus, aki hangsúlyozta: a cirkusz hozzájárult ahhoz, amit ma európai kultúrának nevezünk. A cirkusz közösségi erőfeszítés, mivel a kimagasló egyéni teljesítmények semmit sem érnének a mögötte álló közösség, a szolidaritás nélkül – fűzte hozzá Navracsics Tibor. Az európai cirkuszművészet születésének 250. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi kiállítás
250 tablón emlékezik meg
Európa cirkusztörténetéről, az 1768-as kezdetektől napjainkig. A Fővárosi Nagycirkusz előtt felállított csősátorban látható tablók időrendi sorrendben kalauzolják végig a nézőt a cirkusz európai történetének legfontosabb állomásain, a gömbsátorban pedig különböző rekvizitumokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Az első tablón Philip Astley látható, aki 1768-ban, Londonban nyitotta meg amfiteátrumát, amelyet az első modern kori cirkuszként tartanak számon. Astley lovas produkciójában karddal mutatványozott, miközben egyik lábával a nyeregben, másik lábával a ló fejébe kapaszkodva lovagolta körbe az arénát. Amfiteátrumába, amelynek felépítése hasonló volt a mai cirkuszokéhoz, folyamatosan érkeztek más lovasok, akrobaták, kötéltáncosok, bohócok, valamint itt mutatták be az első modern cirkuszi előadást is. A bemutató központi eleme egy
13 méter átmérőjű manézs és a benne látható öt méter magas lószobor.
A Cirkuszfesztivál hivatalos programja kedden veszi kezdetét; az A program műsorszámait kedden és pénteken, összesen három előadáson, a B programot pedig szerdán és csütörtökön szintén három időpontban láthatja a közönség. A seregszemle január 14-én este az ünnepi díjátadó gálaműsorral zárul.