Kortárs alkotók munkáiból nyílik kiállítás

A Kilenc műteremből című tárlat előzménye volt két éve a Frissen című kiállítás, amely 9 + 1 kortárs festő és szobrász egy-egy teremnyi tárlategyüttesét mutatta be. Péntektől a Műcsarnokban 9 kortárs alkotó műveit állítják ki. 

Kilenc kortárs magyar alkotó műveit mutatja be péntektől a Kilenc műteremből című kiállítás a budapesti Műcsarnokban. A Kilenc műteremből című tárlaton Baksai József, Bullás József, Faa Balázs, Kapitány András, Lajtai Péter, Nagy Gabriella, Turcsányi Antal, Agnes von Uray és Pázmándi Antal

elmúlt években készült alkotásai lesznek kiállítva.

Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora elmondta, hogy a mostani tárlat sikeres előzménye volt két éve a Frissen című kiállítás, amely 9 + 1 kortárs festő és szobrász egy-egy teremnyi tárlategyüttesét mutatta be.

A Kilenc műteremből című tárlat első termében Kapitány András munkái láthatók Parazita címmel, a művész azt mondta, hogy a hagyományos képekkel ellentétben az építészeti architektúrákat helyezi előtérbe és

számítógépes algoritmusokkal foglalkozik.

Kondor-Szilágyi Anna kurátor Baksai József munkamódszeréről elmondta: képei létrejöttének az alapja az olvasás, amely közben a művész cetliket készít, majd ezekből grafikákat hoz létre, később a grafikákból olajképeket is készít.

Témaválasztását is az olvasmányélmények határozzák meg.

Gyakori visszatérő motívumai az állatok: szarvas, ló, bika vagy a madár. Művein a profán, az antik, a szakrális, valamint az Ó- és Újszövetség témái jelennek meg. Tulipán Zsuzsa művészettörténész Pázmándi Antal A végtelen örökbefogadása című tárlatáról elmondta, hogy a több mint harminc műtárgyat Reischl Szilvia, a kiállítás kurátora a művésszel együtt válogatta. Szobrai több elemből épülnek fel és azokon különféle képkonstrukciók láthatók. Agnes von Uray képzőművész A létezés öröme című kiállításán a festményeket és szénrajzokat állította párhuzamba.

Munkái témája a Balaton, a gyerekek és a szalagavató.

Faa Balázs Geometriai testek című tárlatát Fazakas Réka rendezte, aki elmondta: a művész munkájának alapja a búzaliszt, amelyet a kiállítótér padlójára hintett ki, majd sablonok segítségével kezeket és arcokat formázott belőle. Szegő György, a Műcsarnok igazgatója, kurátor Turcsányi Antal munkásságát a nyolcvanas évek közepétől figyelemmel követi. A kiállításon látható monumentális metaforikus munkája mitológiai ihletésű. A művész a teremtés bizarr figuráinak összeszerkesztésével a tökéletességet célozza. Nagy Gabriella pályakezdése óta tájképekkel foglalkozik. Sok esetben valós tájakat fest meg és azokat furcsa, misztikus csavarral variálja, és

sokat foglalkozik a természeti erőkkel is.

A síró állatokat ábrázoló sorozatában bárány, bagoly és bika jelenik meg, kiállítását Mayer Marianna rendezte. Medve Mihály, Lajtai Péter kiállításának kurátora elmondta: a művész tárlatának Ideje van mindennek a címe, és Salamon Példabeszédéből való. Lajtai Péter munkáiban többek között azt boncolgatja, hogy mennyire élhető a világ. Rockenbauer Zoltán kurátor Bullás József munkásságáról elmondta: pályakezdő művészként figuratív, ábrázoló képeket állított ki.

Az utóbbi három évtizedben már kizárólag absztrakt képeket fest.

A legutóbbi sorozata a moaré jelenségére épül: vagyis az egymással fedésbe kerülő rácsmintázatokra, illetve pöttyök sorainak találkozására, vagy olyan elmozdulásokra, amelyek átrendezik az eredeti kompozíciós rendszert. Bullás József festészete az egykor nemzetközileg olyan sikeres magyar vonatkozású optikai művészeti hagyományok, mint például Moholy-Nagy László, Vasarely, Nicolas Schöffer, Kepes György továbbgondolása.