Műemlékké nyilvánítanák a második világháború után megmaradt gettófal két részét Varsóban. A zsidó és a lengyel történelem számára felbecsülhetetlen értékű történelmi emlékről szóló döntést már aláírta a mazóviai vajdasági műemlékvédelmi hivatal vezetője. A lépés egy hoszabb távú tervvel is összefügg: a varsói önkormányzat azt tervezi, hogy műemlékvédelmi területté nyilvánítja a lengyel főváros azon részeit, ahol a
második világháború idején Európa legnagyobb gettója volt.
A mazóviai műemlékvédelmi hivatal vezetőjének döntése az egykori gettó egyik határszakaszát képező Sienna utcában található két falmaradványra vonatkozik. A fővárosi polgármesteri hivatal már 2010-ben megjelölt
21 ilyen eredeti falrészt, amelyeknél emléktáblákat helyeztek el.
A Sienna utcai fal közelében emelték 2010-ben a gettóhatár emlékművét, magából a falból két téglát átadtak a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak 1989-ben.
A mazóviai műemlékvédelmi hivatal azt mondta, hogy a falmaradvány a zsidó és a lengyel nemzet számára felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló történelmi emlék. „A tragikus és nehéz közös történelemről tanúskodó helyet (...) feltétlenül meg kell őrizni az eljövendő nemzedékek számára” - írták az indoklásban.
A döntés még nem végleges, fellebbezni lehet ellene,
az új státusz az építkezések szigorúbb műemlékvédelmi felügyeletét jelentené. Tavaly ősszel bejelentett tervek szerint a Sienna utcában hozná létre a lengyel kulturális tárca a varsói gettó múzeumát. Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött. A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.
Lengyelországban idén a varsói gettófelkelés 75. évfordulójáról emlékeznek meg.
A gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a lengyelországi Treblinkában felállított náci haláltáborba vitték. A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint körülbelül 300 ezer ember halt meg. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.
Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben 14 ezren haltak meg,
a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát körülbelül 400 ezerre becsülik. A gettófal megmaradt részeit túlnyomóan a második világháborút követő években rombolták le.