Komoly küldetése van a Nemzeti produkciójának

A Csíksomlyói passió próbája a Nemzeti Színházban, ahol 2017. március 10-én mutatták be a darabot.

Életük nagy pillanatára készülnek a Csíksomlyói passió művészei. Sokat elárul a produkció különlegességéről, hogy az előadás rendezője, a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila is azt mondta, pályafutásának legfontosabb turnékezdése lesz ez. Ráadásul szerinte ezzel az erdélyi bemutatóval tud végre a maga teljességében is megnyilvánulni az a gondolat, hogy a Nemzeti Színház valóban a nemzet színháza. 

Pályafutása legfontosabb turnékezdésére készül most szombaton Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. A Csíksomlyói passió produkciójában a Nemzeti mellett részt vesznek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei is, rajtuk kívül pedig még rengeteg erdélyi vendégművész, táncosok, énekesek. Pilátus szerepét a világhírű operaénekes, Molnár Levente játssza, a Vándorét pedig Berecz András. A Nemzeti Színház 1981-ben, Kerényi Imre rendezésében mutatta be a Csíksomlyói passió-t Budapesten, és Vidnyánszky Attila 2017-ben vette elő a darabot, és mutatta be újra Budapesten. Az igazgató akkor azt elmondta, hogy

évek óta melengette a szívében az előadás gondolatát.

Az ember „készül rá, és úgy gondolom, hogy mostanra érett meg bennem és a Nemzeti Színházban is ez a történet. És szerintem az évad fontos előadásaként éppen most kellett megszületnie. [...] Ez most jó így.” Az előadás pedig most szombaton hazakerül, a csíksomlyói Nyeregben mutatják be.

Az előadásnak „most kellett megszületnie” – mondta Vidnyánszky Attila fotó: Talán Csaba

Sajnálatos, hogy a csíksomlyói bemutatót már nem érhette meg a napokban meghalt Kerényi Imre, aki elsőként vitte színre a darabot 1981-ben.

Hagyomány

A Csíksomlyói passió több száz éves örökségből táplálkozik, múltja egészen a 18. századig nyúlik vissza. A 18. századi Csíksomlyón még hagyomány volt, hogy rendszeresen mutattak be iskoladrámákat. Így 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre. Ezeket rendszerint a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő.

A dolog népszerűsége miatt

pedig 1733-ban egy színjátszó házat is építettek fából, aminek sokszor még a kapuját is szélesre kellett tárni, mert a közönség egyszerűen nem fért be a terembe. Aztán II. József tiltó rendeleteinek hatására ez a felekezeti színjátszói gyakorlat fokozatosan megszűnt. A passiójátékok első szöveggyűjteménye pedig jó 100 évvel később, 1897-ben jelent meg Csíksomlyói Nagypénteki Misztériumok címmel. Ezután volt egy 70 éves szünet, és csak akkor nyúltak a magyar színházi szakemberek újra a passiókhoz. Az elsők között például Katona Imre rendező és dramaturg 1971-ben szerkesztett drámát a korábbi passiók alapján. A címe Passió magyar versekben vagy a megfeszíttetés története volt, és még abban az évben be is mutatták Ruszt József rendezésében az Egyetemi Színpadon.

Kerényi Imre állította először színre a Csíksomlyói passió-t Forrás: MTI/Kallos Bea

És ugyanaz az 1897-es kiadvány volt az alapja Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének is, amit az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói passió-hoz írtak, ami az akkori Nemzeti Színház előadásaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó főszereplésével és Novák Ferenc koreográfiájával. Az, hogy az Erdéllyel való összetartozás gondolatával együtt vitték színpadra Jézus szenvedéstörténetét, akkor egyértelmű

tiltakozásként hatott.

A Kerényi Imre rendezte előadások már sikerrel futottak, amikor leletek kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom oltalmazó Szűzanya szobrának talapzatából. Ugyanis a szerzetesek annak idején oda rejtették az iskoladrámák kéziratait a kommunista diktatúra elől. Egyébként a Vidnyánszky Attila által színpadra állított Csíksomlyói passió szövege három rétegből tevődik össze, és ugyanúgy táplálkozik a múltból, mint a jelenből. Szövegének egyik rétegét adják a többszáz éves passiójátékok, másikat Sőcs Géza 1999-es, Passió című munkája, a harmadikat pedig Berecz Andrásn a magyar lélekből fakadó esszenciális szövegei, amelyek népdalok és mesék formájában jelennek meg az előadásban. És mindezekhez jönnek még a bibliai idézetek.

Helyi erő

A Csíksomlyói passió erdélyi bemutatójának lényegi eleme, hogy nem kizárólag a Nemzeti Színház művészei adják elő. A hozzájuk csatlakozó Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett még több száz helyi művész vállal részt a produkcióban, aminek egyértelmű oka, hogy a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila szavai szerint is valóban

a nemzet színháza szeretne lenni.

Ugyanezzel a szándékkal kérték fel Böjte Csaba ferences rendi szerzetes kórusát és a világhírű operaénekest, Molnár Leventét is.

Molnár Levente játssza Pilátust a Csíksomlyói passió-ban Fotó: Talán Csaba

A Pilátust játszó, 35 éves énekes ugyanis erdélyi származású, Gyergyóremetén született, és onnan járta már be a világ legjelentősebb operaházait. Molnár Levente egyébként azt mondta a Csíksomlyói passió-ról, hogy túlmegy a művészeten, sokkal inkább spirituális misszió. Az énekes tavaly már dolgozott Vidnyánszky Attilával, ugyanis a Nemzeti Színház igazgatója rendezte az Operaház tavalyi évadát indító Bánk bán-t, amiben Molnár Levente énekelte a főszerepet. Akkor Magyarországon játszott, az Erkel Színházban, most pedig, a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió-jával hazai környezetben, Erdélyben léphet fel.

Csíksomlyón

A Nemzeti Színház tavalyi passióját kőszínházra állította össze Vidnyánszky Attila és koreográfusként a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, Zsuráfszky Zoltán. Aztán a nyárvégi csíksomlyói bemutató leszervezése után el kellett kezdeniük áttolgozni a darabot a szabadtéri előadásra. A felújító próbák már júniusban elkezdődtek, és ezen a héten, néhány nappal a szombati, csíksomlyói premier előtt már a helyszíniek. Az átdolgozás nem csupán néhány átsimítást jelentett,

rendesen hozzá kellett nyúlniuk a darabhoz,

már csak a szöveg szintjén is. Az eredetileg valamivel több mint 3 órás előadásból 2 órásat kellett csinálni. Többek között azért, mert Csíksomlyón rengeteg álló néző is lesz, akiktől nem lehet elvárni, hogy végigálljanak egy 3 órás produkciót. A szöveg húzásáról Vidnyánszky Attila azt mondta, „nem egyszerű kihúzni a már kész előadásból.

Kicsit olyan ez, mintha az ember magából tépne ki darabokat.

Bevallom, nehezen is megy.” Az időtartamukon kívül leginkább céljukban különbözik a budapesti és a csíksomlyói előadás. Míg az alkotók a Nemzetiben inkább azt akarták elérni, hogy a közönség belefeledkezzen a darabba, addig Csíksomlyón a fellépő művészeknek kell hatalmas energiákat átadniuk az óriási tömegnek. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazta meg ezt: „inkább beszippantjuk a közönséget, minthogy kifelé áradva hatnánk az emberekre. Csíksomlyón éppen fordítva kell majd játszanunk: energiákat kell kilövellni.”

Jövő

A Csíksomlyói passió-t nem csak Erdélybe, nem csak Csíksomlyóra szeretné elvinni a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila már júniusban elmondta, hogy tárgyalnak többek között Esztergommal, Kisvárdával és Gyulával is. „Egy tíz előadásos turnét tervezünk. Hogy mennyi idő alatt valósul meg, azt még nem tudjuk, ugyanis

komoly szervezést és befektetést igényel az előadás utaztatása.

Minden helyszínen helyi táncosokkal egészülne ki a darab”.