Lehár késői operettjét, A mosoly országá-t 1929-ben mutatták be, és ez az alkotás a zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere volt. Ráadásul évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után. A történet természetesen szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet, Szu-Csong herceg
kapcsolata, amely sajnos nem bizonyul életképesnek:
a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát, hogy megszökjön tőle, Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval.
A sanghaji előadás különlegessége pontosan ebben, Kelet és Nyugat lenyűgöző találkozásában rejlik. Az európai rendező, karmester és díszlettervező fémjelezte előadás kosztümjeit, körülbelül 200 jelmezt egy Sanghajtól 200 kilométerre fekvő műhelyben készítették kínai jelmeztervező felügyelete mellett. A közönség
hatalmas ovációval fogadta az előadást,
melyet saját repertoárján tart a Sanghaji Opera, illetve a tervek szerint a produkció kínai és európai turnéra indul majd. Az első kritikai hangok egyenesen Puccini Turandotjához hasonlítják a művet, úgy a kifinomult zene, mint az európai-ázsiai kapcsolódások miatt.
Káel Csaba azt mondta az előadásról: „a kínaiakat szíven találta ez a csodás operett. Két kultúra különleges találkozását élhették át személyes élményként: az összekapcsolódás ráadásul a színpadon is megtörtént, hiszen valóban két különböző kultúrából érkeztek maguk a művészek is,
ettől vált a mű a nézők számára igazán magával ragadóvá.
Igaz, a kínai szólisták közül néhányan, Ausztriában vagy Németországban tanultak, európai hangképzésben is részesültek, ám például ahogy Mi szerepében az énekesnő a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, vagy megszólal a Szu Csong által énekelt világhírű operettdallam, a Vágyom egy nő után, azzal itt Kínában is azonosulni tudtak, hiszen Lehár zenéjének elképesztő ereje van, egyszerűen fantasztikus hallgatni.”
A februárban a Müpában is látható előadás különlegessége szintén a nemzetköziségében rejlik, mivel a kínai szerepeket kínai, az európaiakat magyar és a kontinensről érkező művészek alakítják majd: Szu-Csong herceget a kínai tenor, Yijie Shi énekli, Lisa életre keltője pedig a Müpa közönsége által jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan. Xu Zhong személyében a produkció karmestere is Kínából érkezik, de színpadra lép majd Ernyey Béla és Náray Erika is. Február 1-jén és 2-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében csendülnek fel a felejthetetlen dallamok.