Meghalt Fésűs Éva

Budapest, 2019. február 21. Életének 93. évében 2019. február 21-én elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas író, költő. Pályafutása során húsznál is több mesekönyve, három évvel ezelőtt pedig egy felnőtteknek szóló verseskötete is megjelent. A felvétel 2017. március 15-én a Parlamentben készült az állami kitüntetések átadásán. MTI/Kovács Attila

Egész életében gyors- és gépírónőként dolgozott, de ez egy cseppet sem zavarta. Talán azért sem, mert közben volt ideje arra, hogy olyan meséket, rádió- és tévéjátékokat, valamint verseket írjon, amiken generációk nőttek fel. Életének 93. évében meghalt a Kossuth-díjas Fésűs Éva.

Fésűs Éva 1926-ban született Cegléden, gyerekkorát Kiskunhalason, fiatalkorát pedig Vácon töltötte. Kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1950-ben férjhez ment, és Kaposváron telepedett le, nyugdíjba vonulásáig gyors- és gépírónőként dolgozott.

Már kisgyerekként elbűvölte a mesék és az irodalom világa, 10 éves korától írt verseket. Első lírai alkotásától később azt mondta, „az első versemet nem is én írtam le, hanem édesapám, aki

meghallotta, hogy járva-kelve egy kis macis verset mondogatok,

és papírra vetette azt. Beküldte egy Tündérvásár nevű újságnak, ahol le is közölték, névvel és életkorral feltüntetve. Nekem ez nagyon nagy dolog volt, így aztán később is verseket írtam."

Fésűs Éva Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Kovács Attila

Hiába írt verseket már 10 éves korától, mégsem gondolt rá, hogy író vagy költő legyen. Gyakran talált ki meséket is gyerekkorában, amiket rendszerint játék közben barátnőjének mesélt. Ezek sokat táplálkoztak egyik nagyanyjától, aki rengeteget mesélt a gyakran beteg Fésűs Évának.

Gimnáziumi magyartanára biztatta a versírásra, de mégsem lett hivatásos költő vagy író. A háború után osztályidegen lett, ráadásul vallásos is volt, így esélye nem volt arra, hogy felvegyék az egyetemre. Többek között ezért lett gyors- és gépírónő, amit egy cseppet sem bánt. Első meséit a kisfiának írta, azután az egyiket, ismerőse biztatására küldte be a rádióba. A mű annyira jól sikerült, hogy 1955-ben a rádió le is adta. Sikerét és ismertségét a rádió alapozta meg. Az 1955-ös debütálás után pedig már rendszeresen írt rádiójátékokat.

Többszáz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba,

amelyekből később meseregények születtek. 1958-tól 1978-ig a Magyar Rádió külsős munkatársa volt. 1969-től pedig már mesefilm-forgatókönyveket.

1973-ban a Magyar Televízióban elkészült a máig nagy sikerű A palacsintás király filmváltozata. Fésűs Éva ezért meg is kapta a Magyar Televízió Nívódíját. A tévében leadott bábfilmjei közül a legismertebb a Csodálatos nyúlcipő (1987) és a Tapsikáné fülönfüggője (1985) voltak. Pályafutása során húsznál is több mesekönyve, három évvel ezelőtt pedig egy felnőtteknek szóló verseskötete is megjelent.

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Fésűs Évának, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől 2017. március 15-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A már említett, Magyar Televízió Nívódíja mellett megkapta a Magyar Rádió Nívódíját is a Csupafül, valamint az Aranypofácska című darabokért, de kapott Művészeti díjat előbb a Szakszervezetek Megyei Tanácsától 1984-ben, 1994-ben Kaposvár Szolgálatáért (1994) tüntették ki. Az Így kell járni című százrészes sorozatáért megkapta a Közbiztonsági Érdemrend arany fokozatát, 2006-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben életműdíjat kapott a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsától, 2004-ben Kaposvár díszpolgára lett. 2008-ban Területi Prima díjat kapott Somogy megyében, 2017-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat.