Tavaly indiai és arab színházak előadásait is láthatta a közönség a MITEM-en. Az idei, hatodik találkozón kik mutatkoznak be?
Az elmúlt évben kinyitottuk a kaput az arab színház felé, és érkezett egy indiai színház is – mindkettő számunkra teljesen ismeretlen világ volt. Izgalmas, gazdag előadásokat láthattunk fantasztikus színészekkel, alkotókkal. Bemutattuk az ő világukat, az ő gondolataikat közvetítettük az aktuális világhelyzetről. Az idén két új ország, Kazahsztán és Portugália mutatkozik be a fesztiválon, míg természetesen számos visszatérő vendégünk lesz. Most úgy döntöttünk, kicsit a magunk világára reflektálva
a gyökereinket, az antropológiai gondolatot járjuk körbe a nemzeti kultúránk lehetőségeiről, hagyományaink megőrzéséről. Az előadások nagy része erről szól.
Hány országból érkeznek a színházak, és milyen előadásokat láthatunk majd?
A fesztivál programját orosz, ukrán, szerb, litván, német, kazah, dán, portugál, cseh, francia, svéd és határon túli magyar előadás színesíti. Április 11-én a Fővárosi Nagycirkuszban, a Slava's Snowshow-val nyitjuk meg az idei MITEM-et. Rimas Tuminas litván rendező az idén Ványa bácsi rendezésével érkezik. A nemrég meghalt Eimuntas Nekrosius Kurafiak című előadásában a litván nép belső lényegét, ősi eredetét mutatja be. Eugenio Barba Trilógiáját Európában az Odin Teatret Magyarországon mutatja be először egyben. Belgrádból Csehov Ivanovja szerepel a programban a Szerb Nemzeti Színház előadásában. Először lép fel a fesztiválon az ukrán Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház két előadással: Shakespeare Coriolanusát és Vaszilij Sztefanik novelláiból készült misztériumjátékot adják elő. Prágából a Divadlo Na Zábradli Hamletek című előadásában a kulisszák mögé leshet be a közönség. Lisszabonból a Companhia Joao Garcia Miguel legújabb előadását hozza el, a Bernarda Alba házát. Kazahsztánból a Korkut legendája, az Auezov Kazah Állami Dráma Színház előadása érkezik a MITEM-re. Az idén határon túli magyar előadásként a komáromi Jókai Színház A félkegyelmű című produkcióját mutatja be Martin Huba rendezésében.
A Nemzeti Színház hány előadást mutat be?
Mi öt előadást viszünk színpadra az idei fesztiválon: David Doiasvili Tartuffe-jét, Silviu Purcarete Meggyeskertjét, Szász János Caligula helytartója rendezését, ifj. Vidnyánszky Attila Woyzeckjét, Zsótér Sándor A gömbfejűek és a csúcsfejűek című előadását, valamint Az ember tragédiáját, amelyet én rendeztem.
Az idei MITEM mottója is egy Madách-idézet: „Őrjöngő röptünk, mondd, hová vezet?" Miért ezt a mottót választották?
Végre bemutatjuk Madách csodaművét, Az ember tragédiáját.
Végre meg tudjuk mutatni a magyar szellem egyik csodáját. Másrészt pedig azért választottuk ezt a mottót, mert ez valóban egy meglévő érzés: nem tudjuk már a döntéseink következményeit modellezni. Nem látjuk, hogy hová jutunk, hová száguldunk. Alapérzésünk, hogy sodródunk. Mik lesznek a cselekedeteink következményei? Mostani döntéseinkkel hová juttatjuk a világot, hová mozdítjuk a közösségünket, az országunk, nemzetünk sorsát? Jó lenne megállni, kapaszkodókat keresni
– és itt kapcsolódik az antropológiai gondolat is az idei MITEM-hez. Hiszem azt, hogy a színház egy olyan hely, ahol a legnagyobb, legkomolyabb kérdésekről kell beszélni.
Hogyan látja, miben egyedi, miben más a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó?
A találkozó lényege kettős: egyrészt folyamatosan jelezzük, hogy
ragaszkodunk a kultúránkhoz, ahhoz, hogy az értékeinket át kell adni generációról generációra, ragaszkodunk az egyediségünkhöz.
Keressük, hogyan tudnánk ezt megőrizni. Másrészt pedig teljesen nyitva állnak a kapuink: mindenféle színházi nyelv és gondolat megjelenik. Terepet adunk elvek, gondolatok ütköztetésére is. Azt gondolom, ettől vagyunk egyediek. Ez nem mindenütt történhet meg.
Azok az emberek, akik szemrehányást tesznek nekünk egyfajta ideológiához való kötődésünk kizárólagossága kapcsán, ha magukba néznének, és megvizsgálnák, hogy náluk lehetséges lenne-e ilyen fesztivált rendezni, ahol a központi gondolattól ennyire eltérő gondolat is helyet kap, talán átértékelnék a kritikáikat.
Meggyőződésem, hogy tisztelni kell egymást, és meghallgatni a másikat.
Amikor hat évvel ezelőtt először rendeztük meg a találkozót, éppen ilyennek képzeltük.
Színházak, színházi szakemberek találkozhatnak egymással, ők is, és a közönség is megismerheti a különböző országok kultúráját. Minden évben nagyon izgalmas programot állítunk össze. Az idei fesztivál is gazdag és különleges. A lényeg minden évben ugyanaz: a nyitott gondolkodás, amelyben mindenféle színházi nyelv jelen van, mindenféle megszólalási mód megmutatkozik. Rendkívül fontos számunkra, hogy ragaszkodjunk a hagyományokhoz, de teret adunk az új, akár avantgard előadásoknak is. Akkor látjuk tisztán a saját helyünket, akkor tudjuk elhelyezni magunkat Európában és a világban, ha megmutatjuk magunkat a fesztiválon.
A MITEM hat éve alatt felkerültünk Európa színházi térképére, és nem is akárhogyan.
Büszke vagyok arra, hogy minden évben egyre többen jelentkeznek, egyre többen akarnak részt venni ezen a találkozón. A célunk az, hogy a Nemzeti Színházhoz hasonló formában működő külföldi színházakkal keressük a kapcsolatot, de természetesen nem kizárólag. Formabontó, színházi nyelvújító gondolatok is jelen vannak. De persze számunkra az a legfontosabb kérdés: hogyan lehet a nemzeti kultúránk egyediségét megőrizni ebben a globalizálódó világban, és hogyan tudunk gazdagodni, nagy tisztelettel párbeszédet folytatni más kultúra kincseit is befogadva. A fesztivál megszervezése két évet vesz igénybe, így a jövő évi fesztivál is már hatvan százalékban elkészült – vagyis a programok több mint felét látjuk.
Mikor lehet a jegyeket megvenni az előadásokra?
A MITEM bérleteseinek kedd óta van lehetőségük a bérlet beváltására. Jövő héten pedig a nagyközönség előtt is megnyílik a pénztár. Nagyon büszke vagyok arra, hogy tavaly is már az előadásaink többsége telt házas volt – sőt, pótszékeket kellett betenni. Összességében a tavalyi MITEM látogatottsága 97%-os volt.