A középkorral foglalkozó zenészek számára a Las Huelgas kódex fogalom, nagyon fontos forrás, ám a nagyközönség számára kevéssé ismert az 1300-as évek elejére datálható, gazdag, mintegy kétszáz kompozíciót tartalmazó kézirat. Nevét a híres Las Huelgas ciszterci monostorról kapta, amely Burgos városa mellett, Észak-Spanyolországban található gyönyörű középkori épületegyüttes, csodálatos belső kerttel. Az alcímben szereplő Vörös angyal pedig egy szobor, Alexander Polzin, kortárs művész alkotása.
A Münchenben élő, görög származású zeneszerző, Konstantia Gourzi így ír alkotásáról:
A kortárs zenének nem kell feltétlenül különösen nehéznek lennie – a különböző hangok és kultúrák újszerű összekapcsolása is lehet a kortárs művek egyik útja, ami nagyon is rezonál az életünk jelenlegi kihívásaival. Számomra a Paharión megírása egy lehetőség volt, hogy új zenei formát hozzak létre, illetve hogy egymás mellé helyezzek kultúrákat és hangokat egy új kompozíciós stílus segítségével a béke, az életerő és a tradícióink iránti tisztelet reményében.
A mű a keleti és nyugati liturgikus hagyomány és a 21. századi kortárs zene hangzásának tradicionális és modern hangszerekkel előadott kombinációja. Tizenöt, a mediterrán kultúrák közti dialógusból áll, amelyeket a gregorián, a középkori polifónia és a bizánci ének a hegedűvel, a klarinéttal, a lírával és a perzsa nádfuvolával, a ney-jel folytat.
Az Orientale lumen sorozat pünkösdi előadásain görög és moldáv vendégszólistákkal áll színpadra a Férfikar: bizánci zsoltárénekes – Vassilis Agroskostas, Harris Lambrakis – ney, azaz perzsa fuvola, Vassilis Agrokostas – líra, ősi görög vonóshangszer, Miltiades Papastamou – hegedű és Slava Cernavca – klarinét/basszusklarinét. Mindhárom magyarországi koncertet a zeneszerző vezényli.
A Szent Efrém Férfikar hangversenyére jegyek a Jegy.hu hálózatában, illetve a szentefrem.hu/orientale-lumen oldalon kaphatóak.