Meghalt Ökrös Csaba

Ötvenkilenc éves korában meghalt Ökrös Csaba Liszt-díjas népzenész – tudatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az MTI-vel. Halálával nagy veszteség érte a magyar kulturális életet, hiszen a sokoldalú szakember egyszerre volt hangszeres művész, zeneszerző, tanár és zenetudós is. Hatalmas munkát végzett el a magyar népzene rendszerezése és népszerűsítése érdekében, a táncházmozgalom első generációjához hasonlóan még erdélyi falusi zenészektől tanult.

Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon, az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilencéves korában kezdett hegedülni. Az érettségi után felvételt nyert az egri tanárképzőre, de ezt nem fejezte be, mert meghívást kapott a bostoni egyetemtől, hogy ott hegedűt és magyar népzenét oktasson, majd pedig a Bartók Néptáncegyüttes hegedűse lett tíz évre. Mellette négy évig az Állami Népi Együttesben is muzsikált.

A népzene gyűjtését még 1976-ban kezdte el Kallós Zoltán irányításával Erdélyben, az ottani prímásoktól sajátította el az autentikus játékmódot.

Zsuráfszki Zoltán 1984-ben alapította meg a Kodály Kamara Táncegyüttest, ennek 1992-es megszűnéséig az Új Stílus nevet kapó kísérőzenekar állandó zenésze és zenei szerkesztője volt Ökrös Csaba, aki 1986-ban Molnár Miklós hegedűssel és Kelemen László brácsással megalapította az Ökrös Együttest. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László brácsás és Doór Róbert bőgős. Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással itthon és külföldön egyaránt.

Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, két közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes).

Balogh Kálmán cimbalomművész tíz évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Ökrös Csaba a Honvéd Művészegyüttes Hegedős Zenekarának tagja volt 2004 és 2007 között, 2008 és 2012 között a Téka Együttesben muzsikált.

Forrás: Origo/Polyák Attila

Ökrös Csaba legendás tanár is volt. 1989-től tíz éven át az Óbudai Népzenei Iskolában, majd négy évig a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában tanított, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget Iskolában két évig oktatott. 2012 szeptemberétől a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának is tanára volt. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke 2007-ben alakult meg, ahol Ökrös Csaba tudásánál és tekintélyénél fogva óraadó tanár lehetett volna, ehelyett negyvenhét évesen elsőéves diáknak jelentkezett, mert úgy érezte, hogy ismeretei rendszerezésére van szüksége.

Nagy alázattal tanult öt éven keresztül a fiatalok között, 2010-től már oktatott is, diplomája megszerzésekor pedig azonnal a Népzene Tanszék adjunktusa lett.

Forrás: Origo/Polyák Attila

2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabját Csabai János rendezésében, Ökrös Csaba ennek a produkciónak a zeneszerzőjeként mutatkozott be először a közönség előtt.

2010 tavaszán vitte színre a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabját, melyben az olasz barokk és a magyar parasztbarokk zenei világa jelenik meg párhuzamosan, a kettő közötti átkötéseket pedig Ökrös Csaba írta meg zeneszerzői bravúrként.

2011 karácsonyán volt a bemutatója Móricz Zsigmond Égi madár című regénye tévéfilmváltozatának (rendező: Vitézy László), melynek zenéjét írta és szerkesztette. Az utóbbi években Horváth Csaba rendező alkotótársa lett, Ökrös Csaba volt a zeneszerzője a Forte Társulat A nagy füzet, Irtás, Bűn és bűnhődés, Patkányok és Az öngyilkos című előadásainak. Utolsó színházi munkája a Katona József Színházban volt, a Pintér Béla által írt és rendezett Ascher Tamás Háromszéken című előadásnak nemcsak zeneszerzője volt, de prímása volt a produkciót még hatásosabbá tevő, élőben játszó zenekarnak is.