Hatalmas siker Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynője

Vágólapra másolva!

A legismertebb és világszerte legtöbbet játszott operett premierjével mutatkozott be a Budapesti Operettszínház új vezetése: Kiss-B. Atilla főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Apáti Bence balettigazgató. A Csárdáskirálynő teljesen új verziójának rendezésére Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját kérték fel, aki visszanyúlt az eredeti szövegkönyvhöz. A kőszínházi bemutató szeptember 6-án és 7-én lesz a Budapesti Operettszínházban.

Origo

Vágólapra másolva!

Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynő Budapesti Operettszínház

Az első világháború csatái jobbára a harcmezőn zajlottak, akkoriban még bombázások sem fenyegették a városokat. A világégés árnyékában a közönség talán még jobban szeretett volna elfeledkezni a külvilágról, így furcsamód az első világháború alatt fellendült a szórakoztatóipar. Bécsben egymást követték az operettpremierek, semmi előjele nem volt az Osztrák-Magyar Monarchia hamarosan bekövetkező teljes összeomlásának. Leo Stein és Jenbach Béla, Kálmán Imre jól bevált munkatársai azt az ötletet ajánlották, hogy egy orfeumi énekesnőbe szeressen bele egy magas rangú arisztokrata, ez okozza a bonyodalmat és természetesen végződjön hepienddel a történet.

Hamarosan el is készült a szövegkönyv, Kálmán Imre pedig Bad Ischlben található villájában hozzáfogott a komponáláshoz.

A korabeli legenda szerint nyaranta elég volt csak körbesétálni a divatos fürdővárosban, ahol a legsikeresebb operettszerzőknek volt villája, és a nyitott ablakokon kiszűrődő zongoradallamokat hallgatva már meg lehetett ismerni a következő színházi évad operettslágereit.

A német nyelvű bemutató1915 novemberében volt a Johann Strauss Színházban, ahol egymás után több mint nyolcszázszor játszották a Csárdásfürstin-t. A bevált módszer szerint egy-egy operettnek a bécsi után a következő évadban volt a budapesti bemutatója. Beöthy László 1903-ban alapította és tette sikeressé a Király Színházat, amely kizárólag operetteket játszott.

A magyar szövegkönyv elkészítésével Gábor Andort bízták meg, aki ekkorra már komoly tekintélynek számított a szakmában,

olyan sikerek fűződtek a nevéhez mint például a Mágnás Miska vagy a Dollárpapa. Akármilyen sikeres volt is a bécsi bemutató, a magyar nyelvű verziót Gábor Andor a budapesti közönség ízléséhez igazította egyben-másban. A Király Színházban 1916 novemberében megtartott premier is elsöprő sikert aratott, egycsapásra sztárt csinált az addig kevésbé ismert, a címszerepet játszó Kosáry Emmából.

A Csárdáskirálynő bemutatója óta folyamatosan szerepel a világ színházainak műsorán, és a nagyobb siker reményében sokszor változtattak rajta. A magyar premierek esetében is hagyománnyá vált toldozni-foldozni a darabot.

Vidnyánszky Attila most az eredeti műhöz nyúlt vissza, abból a verzióból indult ki, amelyet 1916-ban bemutattak Budapesten.

Operarendezéseiben már megmutatta, hogy nagyon eredményes színészpedagógus, rá tudja vezetni az operaénekeseket, hogy ne csak zeneileg legyen kifogástalan a teljesítményük, de a színészi jelenlétük is erős legyen. Kiss-B. Atilla célja éppen az volt, hogy Vidnyánszky Attilát rávette, hogy életében először operettet rendezzen, hogy egyfajta színészi mesterkurzust biztosítson a Budapesti Operettszínház társulatának. A júliusi dupla előadás nagy sikere a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon igazolta, hogy Vidnyánszky Attila akkor is szuggesztív színpadi világot tud teremteni, ha éppen a könnyű műfajról van szó. A Budapesti Operettszínház új vezetésének célja, hogy tovább folytassa a megkezdett utat és komolyan vegye a zenés színházat. A következő években ősbemutatókat és műfajteremtő különlegességeket terveznek, de repertoáron maradnak a régi közönségkedvenc előadások is.

A Margitszigeten mindkét estén körülbelül három-háromezer ember ünnepelte a régi klasszikust több szempontból is leporoló előadást.

A Csárdáskirálynő augusztus 9-én és 10-én is látható lesz az impozáns szabadtéri színpadon, majd pedig a Budapesti Operettszínház színpadméretére igazított változattal szeptember 6-án meg is kezdik az évadot a Nagymező utcában.

A hármas szereposztásban játszott Csárdáskirálynő-ben olyan kiváló színészek lépnek majd színpadra mint például Fischl Mónika, Lévai Enikő, Kiss Diána, Vadász Zsolt, Bakos-Kiss Gábor, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Erdős Attila, Dénes Viktor, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Bódi Barbara, Csuha Lajos, Dézsy Szabó Gábor, Felföldi Anikó, Siménfalvy Ágota, Mészáros Árpád Zsolt és Langer Soma. Az új évadban gazdag műsort és tizenkilencféle különböző bérletet kínál a közönségnek az Operettszínház.

Az egy óriási gramofont a középpontba állító, az operetthez illő mesevilágot teremtő díszletet Cziegler Balázs tervezte, a monarchiás idők eleganciáját megidéző jelmezeket pedig Berzsenyi Krisztina. A Csárdáskirálynő koreográfusa az a Bozsik Yvette, aki pályáját elsősorban megélhetési okokból az Operettszínház tánckarában kezdte, majd a kortárs tánc meghatározó figurája lett. Érett alkotóként fordult újra a figyelme rendezőként és koreográfusként a könnyedebb műfajok felé is, miközben saját tánctársulatával mostanában az ógörög mitológia történeteit dolgozza fel. Az Operettszínház zenekarát az előadásokon maga a főzeneigazgató, Pfeiffer Gyula vezényelte.

A margitszigeti premiert megtisztelte jelenlétével Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne is, aki teljes mértékben elégedett volt az új rendezéssel.

Többször hangot adott már annak, hogy szerinte apja híres műveit legautentikusabban a Budapesti Operettszínházban játsszák az egész világon.

Ezt jól szimbolizálja Kálmán Imrének az Operettszínház előtt található szobra: egy padon ül elegánsan szivarozva és elégedetten nézi az épületet. Jelen volt a premieren az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár is, aki gratulált az új vezetésnek első produkciójukhoz. Ezt tehát augusztus második hétvégéjén még lehetőség van megnézni egyedi körülmények között a Margitszigeten, szeptember első hétvégéjétől pedig már a Budapesti Operettszínházban is.