Kiállítás-megnyitóval kezdődött meg az idei Csángó Fesztivál

A csángó kultúrát bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött el csütörtökön a 10 napos Csángó Fesztivál.

Csütörtök este egy, a csángó kultúrát bemutató kiállítás megnyitójával indult a 10 napos Csángó Fesztivál a budapesti Ybl Budai Kreatív Házban. A rendezvényhez kapcsolódó Bölcsőben őrzött magyar nyelv című kiállításon fotók és interaktív installációk mutatják be a csángó kultúrát és a csángók mindennapjait. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a fesztivál megnyitóján elmondta, hogy „a Moldvában élők megőrizték múltunk kincseit, Árpád-kori szavainkat, a nyelvhez tartozó gondolkodásmódot, énekeinket, balladáinkat és mondáinkat, amelyek nemzetünk legősibb ágait jelenítik meg napjainkban is.” Az országgyűlés elnöke szerint a csángó magyarok

történelmi példát adnak mindenki számára többek között hitből, felelősségvállalásból és kemény munkából.

Azt is elmondta, szerinte kritikusan kell tekintenünk magunkra is, hogy megtettünk-e mindent a csángó magyarokért. Mint mondta, "több hírmondó" is volt a történelem során, akik ráirányították a figyelmet a csángók sorsára, köztük Petrás Incze János katolikus pap, Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, Mikecs László tanár, történész, néprajzkutató vagy a Kossuth-nagydíjas Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő.

Kövér László elmondta, hogy a történelem viszontagságai ellenére megszületett egy elszánt és elkötelezett kör, amely a legnehezebb időkben is járta Moldvát, és „tette, amit kellett és lehetett”, mivel megértették, hogy a magyarság élete nem lehet teljes a csángók nélkül. Azt is mondta, hogy a szocializmus bukása utáni három évtizedben a csángó magyarokért sok mindent tettünk, az égető szükségeshez képest azonban mégis keveset.

Az országgyűlés elnöke szerint a magyar kormánynak folytatnia kell a nemzet határokon átívelő egyesítését és a szomszédos országokkal való új térségi együttműködésre irányuló politikáját. Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke pedig azt mondta, az anyaország és a kormány megadta a csángó magyaroknak azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön érvényesülni tudjanak és előrejussanak. „Mi, csángók is az anyaországhoz tartozunk” – mondta. Baróti Hunor, a kiállítás kurátora azt mondta, hogy a tárlat középpontjában a moldvai magyar nyelv áll. A csángó nyelv a nyelvújítás előtti állapotát őrzi ma is. Elmondta, hogy a kiállításon a látogatók személyes ismeretséget köthetnek egy-egy csángóval Járai László fotóin keresztül, míg a kihangosított gondolatok betekintést engednek a moldvai csángó emberek életébe, az elhangzó gondolattöredékek egymásutánisága által pedig érzékelhetővé válik a sokszínű nyelvi világ.

A kiállítás mellett bemutatják Diósi Gábor Felicia Csángó vagyok című könyvét, amely egy sokgyermekes csángó család mindennapi életéről szól. Kiss Tampu Tatiana előadásában pedig a moldvai mesék és énekek révén kapnak bepillantást az érdeklődők a csángó kultúrába. Mindezek mellett a fesztivál ideje alatt moldvai zenészek zenés-táncos koncertjén is részt vehetnek az érdeklődők.