Vidnyánszky Attila elmondta, hogy a Nemzeti Színház 150 milliós veszteségét nem úgy kell természetesen elképzelni, hogy szórták a pénzt, hanem ez egy könyvelési eredmény - például a színpadtechnika amortizációja miatt. Beszélt a tipikus kettős mércéről is: elődje (nem nevezte meg, de az ellenzéki médiumok által körberajongott Alföldi Róbertre utalt) öt évadjából négyszer veszteséges volt a Nemzeti, és ráadásul sokkal nagyobb veszteségről volt szó. Persze ugyanezeket a médiumokat akkor ez nem zavarta.
Arról is beszélt, hogy a támadások valódi oka, hogy ő maga harcolt a rengeteg csaláshoz vezető színháztámogatási adókedvezmény, a tao megszüntetéséért és egy másik, ennél eredményesebb kultúratámogatásért. (A tao bevezetése még a szocialista kultuszminiszterhez, Hiller Istvánhoz kapcsolódik.) A tao megszüntetése a nem kiemelt közvetítői díjjal dolgozó színházak számára kifejezetten kedvező fordulat. Magyarul: akik betartották és maradéktalanul be akarják tartani a törvényeket, azok a mostani változtatással jól jártak. Akik viszont kifizették a magas tao-közvetítői díjakat és így sok pénzhez jutottak, közülük sokan háborognak.
(Hogy a balliberális médiumok vagy éppen egy-egy ellenzéki kritikus részéről milyen elképesztő gyűlölet veszi körbe a Nemzeti Színház igazgatóját és az őt támogató művészeket, érdemes ismét elolvasni az Origo nyár eleji írását.)
Az interjúban Vidnyánszky Attila beszélt a Nemzeti Színház missziójáról is. Nem egyetlen város színháza a Nemzeti, hanem a szó szoros értelmében az egész Nemzet Színháza. Fontos feladatának tartja, hogy az ország legtávolabbi falvából is eljuthasson minden gyerek a Nemzetibe, és hogy ezért nekik ne kelljen fizetni.
A beszélgetésben szóba kerül az államalapítás előestéjén, Esztergomban játszott Csíksomlyói passió és a Nemzeti őszi, első bemutatója, a Rocco és fivérei is.
Nézze meg a TV2 Tények Este című műsorának szerdai adásából Andor Éva beszélgetését Vidnyánszky Attilával!