Hatalmas költözésen van túl a Louvre

A Louvre gyűjteményének körülbelül 250 ezer darabja költözik ki Párizsból a múzeum új raktárába, amely kedden nyílik meg.

Kedden nyílik a Louvre új raktára és megőrzési központja, amelybe már átköltöztettek körülbelül 250 ezer műtárgyat a párizsi múzeumból. Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója elmondta, hogy a francia fővárostól 200 kilométerre fekvő Liévinben létesült új intézmény nem lesz nyilvános,

csak a kurátorok és a kutatók látogathatják.

A megnyitón a Roger Stirk Harbours brit tervezőiroda tervei alapján elkészült épület nagy része még üres lesz, a Louvre kollekciójának negyedmillió darabját 2023-ra költöztetik át. Elsőként a legnehezebb darabok érkeznek: október 28-án szállítják át a múzeum történeti kőtárából az építészeti emlékeket. Ezeket a szobrok követik majd. Brice Mathieu, az új központ igazgatója szerint a második világháború óta nem került sor egy gyűjtemény ilyen léptékű költöztetésére.

Óriási munkával készül a költözésre a Néprajzi Múzeum

Tavaly december óta zárva tart a Néprajzi Múzeum, ám ez nem jár tétlenséggel. Gőzerővel készülnek a költözésre. 2019-ben készül el a Néprajzi Múzeum új épülete a Liget Budapest Projekt keretében. Az épület a látványtervek alapján már megkapta Európa, majd néhány órával később a világ legjobb középületének járó díjat is december elején.

A Louvre igazgatója elmondta, hogy a távolság miatt az új helyszín nem ideális, de nem volt más lehetőség, mivel a múzeum raktárainak zöme a Szajna vízszintje alatt van, ami

áradás esetén komoly kockázatot jelent.

Párizs környékén viszont nem találtak alkalmas helyszínt a raktárnak. Martinez azt is mondta, hogy a kiállításokra vagy kölcsönadásra szánt műtárgyak elhelyezéséről gondoskodnak a Louvre-ban az épületen belül, továbbá a grafikák és nyomatok gyűjteményei is Párizsban maradnak. A lensi múzeum közelében fekvő új létesítményt tavaly kezdték építeni, és a terveknek megfelelően fejeződött be. A központban szemináriumi termeket és restaurátorműhelyeket is berendeztek, utóbbiak egyike monumentális festmények elhelyezésére is alkalmas, Európában az egyik legnagyobb ilyen terem. Az épület 60 millió euróból (20 milliárd forintból) készült, ebből 34,5 millió eurót a Louvre biztosított abból az összegből, amelyet az Abu-Dzabi Louvre számára eladott licence-jogokért kapott, az Európai Uniótól 18 millió eurós támogatást nyertek, Franciaország északi régiója 5 millió euróval, a francia kulturális minisztérium pedig 2,5 millió euróval járult hozzá a finanszírozáshoz.

Amikor Martinez 2013-ban átvette a múzeum igazgatását, nagyszabású tervekkel állt elő. A piramis bejáratát 2014 és 2016 között alakították át, a múzeum gyűjteményeinek teljes átrendezése pedig szintén folyamatban van: a 17. századi francia festészet termeinek, valamint a holland és flamand galériák átrendezése után most az egyiptomi gyűjtemény következik. Felújították az iszlám galériát és a Mona Lisa termét is.

Az igazgató arról is beszélt, hogy 2020-tól további nagyszabású munkálatok kezdődnek: renoválják a Rohan-szárnyat, amely jelenleg az irodáknak és egy tűzoltóegységnek ad otthont. A 19. századi épületrészt Martinez 2025-re egy új galériává akarja változtatni, amelyben a 19. századi műtárgyak kapnának helyet.

Magyar lett a világ legjobb középülete

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete. A Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte.

A 2027-re elkészülő új egyiptomi kiállítás mellett egy bizánci és egy etruszk művészetet bemutató galéria berendezését is tervbe vette az igazgató. Martinez, aki a kilencvenes évek vége óta dolgozik a Louvre-ban, hangsúlyozta, hogy a Louvre-ral kapcsolatos elképzelései mind a gyűjteményekre koncentrálnak, de közben új régészeti feltárások megkezdését is szorgalmazza. Jelenleg Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Szudánban és Üzbegisztánban folynak ásatások a múzeum támogatásával, jövőre pedig a libanoni Bübloszban és Egyiptomban, a szakkarai Szerapenumban kezdődnek feltárások.