Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Megosztva kapta a kanadai Margaret Atwood és a nigériai-brit Bernardine Evaristo a 2019-es Booker-díjat, amit vehette át hétfő este Londonban az idei Booker-díjat. A legrangosabb brit irodalmi elismerést a szabályok szerint nem lehetne megosztva odaítélni, de
a zsűri közölte, hogy egyszerűen nem tudott dönteni
a két szerző művei között. Margaret Atwood és Bernardine Evaristo így a Booker-díjjal járó 50 ezer font (19 millió forint) pénzjutalmon is egyenlő arányban osztozik. A 79 esztendős Atwood, a Booker-díj eddigi legidősebb kitüntetettje A szolgálólány meséje című regényének nemrégiben megjelent folytatásával, a The Testaments című kötettel érdemelte ki a díjat.
A The Testaments, amelynek története 15 évvel az eredeti regény vége után kezdődik, szeptemberi megjelenése után az első héten 100 ezer példányban kelt el a brit piacon. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjé-t is. A vak bérgyilkos című regényével a kanadai írónő 2000-ben el meg is kapta a rangos elismerést.
A Londonban élő 60 éves Bernardine Evaristo nyolcadik regényéért, a Girl, Woman, Other című alkotásért részesült a Booker-díjban. Ő az első fekete női Booker-díjnyertes az irodalmi kitüntetés fél évszázados eddigi történetében.
Eddig csak kétszer, 1974-ben és 1992-ben ítélték oda megosztva a Booker-díjat, de a szabályokat később úgy módosították, hogy
a díjat nem szabad megosztani, és minden évben ki kell adni.
A BBC beszámolója szerint az idei díj megosztásáról szóló döntést komoly vita előzte meg.
Amikor Peter Florence, a zsűri elnöke közölte Gaby Wooddal, a Booker-díj alapítványának irodalmi igazgatójával, hogy a döntnökök nem tudnak dűlőre jutni, és két díjat akarnak kiadni, Wood először határozottan visszautasította a felvetést. Florence azonban a BBC-nek elmondta: minél többet beszéltek a zsűri tagjai a két műről, annál inkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindkettőt díjazni akarják. Amikor másodszor is közölték ezt a szándékukat Gabby Wooddal, Wood felhívta a Booker-díj alapítványának elnökét, Helena Kennedy bárónőt, a brit parlament felső kamarájának, a Lordok Házának tagját, aki először szintén mereven elzárkózott a díj megosztásától. A zsűri ekkor ismét összeült, még szavazással is próbálkozott, de ez sem hozott döntést. Florence elmondása szerint ezután ismét felhívták az alapítvány elnökét, aki a zsűri hajthatatlanságát látva végül belátta, hogy nincs mit tenni.
Margaret Atwood és Bernardine Evaristo mellett a Booker idei rövid listáján szerepelt még Salman Rushdie, aki Quichotte című könyvével került a díjesélyesek közé. Rushdie Az éjfél gyermekei című regényével 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, a díj alapításának 40. évfordulóján, 2008-ban pedig az addigi Booker-díjasok legjobbjának választották. A Booker-díj idei rövid listáján az egyetlen amerikai szerző az Illinoisból származó, Edinburghban élő Lucy Ellmann, aki egy mondatban írta meg Ducks, Newburyport című ezeroldalas regényét. Az esélyesek között volt az idén a nigériai származású, Amerikában élő Chigozie Obioma az An Orchestra of Minorities, valamint Elif Shafak brit-török író 10 Minutes 38 Seconds in This Strange World című regényével.
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek neve ellenére (book: könyv) semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. A díjat 2002-től a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport támogatta. A főszponzor helyét 2019 júniusától a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány vette át.
A kitüntetést korábban Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték, és azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek meg kell jelennie az Egyesült Királyságban.
