10 évig dolgoztak a 130 éves földgömbön

Az 1881-es velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításra készült Perczel-glóbusz egyik másolatát állították ki az Országos Széchényi Könyvtárban.

Szerdától megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtárban annak a 127,5 cm átmérőjű és 1:10 000 000 méretarányú földgömbnek a másolata, amely 1881-ben, a velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításán, a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajzi anyag részeként első díjat kapott. Az úgynevezett Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.

A Perczel-glóbusz másolata az Országos Széchényi Könyvtárban Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömbhöz, melynek bordázatát 8 cm vastag papírmasé-gömbhéj borítja. A fölgömb térképészeti ábráit Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést pedig Stark József tatai mesteremberek végezték. Az eredeti,1862-ben elkészült földgömböt a nemzeti könyvtár Térképtárában őrzik.

10 év

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke 2008 májusában közel 900 darab nagyfelbontású fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása, amelynek egy kisebb felbontású változata került be a Virtuális Glóbuszok Múzeumába, hogy az interneten is széleskörűen hozzáférhetővé váljon.

A Perczel-glóbusz Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Továbblépésre 2018-ban nyílt lehetőség, amikor befejeződött a digitális restaurálás és rekonstrukció. Ennek során az eddig meglévő digitális anyagot át kellett szerkeszteniük, hogy kiszűrjék az esetleges hibákat és rekonstruálják a hiányzó tartalmakat. Ez főleg a lakkréteg által olvashatatlanná vált névanyag esetében okozott komoly nehézségeket, mert Perczel nem teljesen következetesen, de

a kor szellemének megfelelően törekedett a magyaros írásmódra,

így a glóbuszon a név eltérhet a feltételezett forrástérkép írásmódjától, illetve a mai magyaros írásmódtól is. Egyébként pedig az eredetinek közel megfelelő betűkészlettel kellett újraírniuk a földrajzi helyneveket. A pótlás során összesen

2872 rajzi és 3252 névrajzi kiegészítést tettek a szakemberek.

A munkához hozzátartozott a Perczel által használt forrásmunkák feltárása is, utolsó fázisa a földgömb fizikai újraalkotása volt, melynek során megtörtént a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása.