Bodor Ádám életműve lezárásaként tekint a Nemzet Művésze díjra

Budapest, 2019. november 5. A Nemzet Művésze díjban részesült Bodor Ádám Kossuth-díjas író beszél az átadóünnepségen a Pesti Vigadóban 2019. november 5-én. Az elismerést Czakó Gábor Kossuth-díjas író is átvehette. MTI/Máthé Zoltán

A borbély, valamint A részleg című elbeszéléseit tartja kedvenc írásának Bodor Ádám, aki kedden vette át a Nemzet Művésze díjat.

A kedden a Nemzet Művésze díjjal kitüntettt Bodor Ádám csütörtökön az M1 aktuális csatornában beszélt a díjról és azokról az írásairól, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez. „Ha egy kicsit szerénytelenül az életművemet egy építménynek tekintem, beleértve annak közönség általi fogadtatását, a mostani elismerés mintegy lezárja azt, ezért használtam a díj átvételekor a boltív záróköve kifejezést” – mondta a Kossuth-díjas író.

Bodor Ádám és Czakó Gábor kapták a Nemzet Művésze díjat

Bodor Ádám és Czakó Gábor írók kapták a Nemzet Művésze díjat. A Nemzet Művésze díjat öt évvel ezelőtt alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés, így már hatodik alkalommal adhatják át a magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerését.

Az erdélyi születésű, 83 éves Bodor Ádám az abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként vehette át a Nemzet Művésze díjat az emberi erőforrások miniszterétől és az MMA elnökétől.

Bodor Ádám a Nemzet Művésze díj átvételekor Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az író a csütörtöki tévéműsorban azt is elmondta, hogy személyes elfogultságai vannak életműve felé, de ez időről időre változik. Azt mondta, A borbély című kis elbeszélése a

második vagy a harmadik írása volt csupán, Bacsó Péter mégis felhasználta

a Forró vizet a kopaszra! című, 1972-ben készült filmjéhez. „Minimalista stílusban, tárgyszerűen, érzelemmentesen írtam le egy tényállást. A borbély a szakmai rutin elleni lázadásképpen belenyír a vendég hajába, megcsonkítva azt” – mondta Bodor Ádám.

Megemlítette még A részleg című novelláját is, ami először 1982-ben Kolozsváron jelent meg, az akkori, meglehetősen szigorú cenzurális viszonyok közepette. „Amikor később áttelepültem Magyarországra, itt is megjelent a Kortárs című folyóiratban. Ebből Gothár Péter készített filmet azonos címmel, és 1995-ben elnyerte vele a Filmszemle fődíját”.