Az 1830-as évek elején a fiatal, huszonéves lengyel zongorista-zeneszerző fenomén bátran lépett ki a világ elé. A zongora poétája soha nem írt le egyetlen „szürke" hangot sem. Művei a fiatalság erejét és életörömét sugározzák nagy szenvedéllyel. Melankolikus kompozíciói is vigasztalnak, őszinteségükkel gyógyítóan érintik meg az előadók és a hallgatók szívét.
Ám még virtuóz darabjai sem öncélúak: Chopin muzsikája arról ad hírt, ami szavakkal kifejezhetetlen. A nemes lélek szól az élet szépségéről, mélységről és magasságról.
Örökzöld melódiái erőt, biztatást adnak létünk teljes szívvel és örömben való megéléséhez.
Napjaink ugyancsak örökké fiatal zongoraművésze, Hegedűs Endre közvetíti számunkra az érzelmek zeneköltőjének hangjait.