A déli Georgiában zenészcsaládban született afroamerikai operaénekesnőt egy New York-i kórházban, 74 esztendősen érte a halál: vérmérgezés következtében a szervei felmondták a szolgálatot.
Norman a világ egyik vezető szopránja volt, és már akkor óriási sikereket aratott, amikor az operaszínpadokon még jóval kevesebb afroamerikai művésznek tapsoltak, mint manapság. Ünnepelt vendége volt a milánói Scalának, a londoni Covent Gardennak és a világ más nagy operaházainak is. Énekelt amerikai elnökök beiktatási ünnepségein is, 1986-ban pedig a II. Erzsébet angol királynő 60. születésnapja alkalmából rendezett koncerten lépett fel.
Ötször tüntették ki Grammy-díjjal, 1997-ben a washingtoni Kennedy Központ díjával jutalmazták, 2009-ben pedig Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke az Egyesült Államok legmagasabb, művészeknek odaítélt állami kitüntetését (National Medal of Arts) adományozta neki.
Norman karrierje az 1960-as évek végén kezdődött, amikor Giuseppe Verdi Aida című operájának címszerepét énekelte. Alakított Wagner-hősnőket, de énekelt Janáceket, Bartókot és Strauss-darabokat is. A New York-i Metropolitanben (Met) 1983-ban debütált Hector Berlioz A trójaiak című operájában.
A Met jelenlegi menedzsere, Peter Gelb hétfőn este úgy fogalmazott: Jessye Norman "az egyik legnagyobb művész volt, aki valaha is a színpadunkon énekelt". A Porgy és Bess hétfő esti előadását a dalszínházban az ő emlékének ajánlották.
A 2014-ben Egyenesedj ki és énekelj! című önéletrajzi könyvében felidézte azt is, hogy élete során a fajgyűlölet megannyi megnyilvánulásával kellett szembenéznie. "Világunkban még nem dőltek le a faji korlátok, miért képzeljük hát, hogy a klasszikus zene vagy az opera világából már eltűntek?" - idézte 2014-ben adott interjújának egyik részletét a The New York Times hétfőn este.