Ifj. Andorai Péter: Megadatott, hogy elbúcsúzhassam az édesapámtól

Andorai Péter interjú 2019.03.18 fotó: Csudai Sándor - Origo

Ifjabb Andorai Péter a Ripostnak nyilatkozott édesapja haláláról, aki szombaton, rövid, súlyos betegség után halt meg 71 éves korában.

Ifjabb Andorai Pétert rendkívül megrázta édesapja elvesztése.

Elcsukló hangon, megtörten elevenítette fel édesapjával közös emlékeit. A népszerű színész Ábrahám Edittől született egyetlen gyereke apja hivatását választotta, ennek köszönhetően nemcsak a magánéletben, de szakmai kérdésekben is bármikor számíthatott az édesapjára.

A gyászoló fiú a Ripostnak beszélt édesapja életének utolsó időszakáról.

Apu december elején került kórházba, ott is hunyt el. A fizikai problémái miatt az élete utolsó szakaszában nagyon korlátozva teltek a napjai. Komplex mozgásszervi betegségben szenvedett, összetett probléma volt ez...

- mondta ifjabb Andorai Péter, aki családjával együtt mindent megtett azért, hogy az egészségügyi problémák ellenére az édesapja életének utolsó időszaka örömteli legyen.

Andorai Péter Forrás: Origo

Elmondása szerint ebben sokat segített lánya, Léna születése: a Kossuth-díjas színész rajongott az unokájáért.

A lányom nemrég múlt egyéves, és sok boldogságot jelentett az édesapámnak. Léna 2018 decemberében született, az édesapám szinte pontosan egyéves koráig láthatta és találkozhatott vele. Igyekeztünk minél több időt vele tölteni. Volt, hogy ő jött hozzánk, de leginkább mi vittük hozzá a lányunkat. Amikor meglátta Lénát, mindig felcsillant a szeme. Imádta, szerette őt, örült, amikor vele lehetett. Számomra is nagy élmény, hogy megélhettem azt, hogy ők ketten érintkeztek, és még ezen a fizikai síkon találkoztak egymással. Ha nagyobb lesz a lányom, akkor tudni fogja, hogy ki volt a papa, ahogy én hívtam őt. Nagyon nagy adomány, hogy ismerhették egymást

- fogalmazott elcsukló hangon a Nemzet Színészének fia, aki azt is elmondta, hogy már édesapja halála előtt felkészült a búcsúra, ám a gyász így is roppantul fájdalmas: egyedül az adhat számára enyhülést, hogy el tudott köszönni tőle.

Hála Istennek volt lehetőségem elbúcsúzni az édesapámtól. Úgy láttam, ő is érezte, tudta, hogy ez egy búcsúhelyzet még akkor is, ha nem volt kimondva. Egyszerűen ott volt a levegőben az érzés, hogy ez az utolsó találkozásunk... Néha nem is kellenek szavak, elég az érzéseket átadni, gondolni. A veszteség elviselésére nincs nagyon recept. Fokozatosan az emberben valahol már akkor elindul a feldolgozás folyamata, amikor látja, hogy valami rossz be fog következni. De ez akkor is nehéz, amikor megtörténik, erre nem lehet felkészülni, ezért a feldolgozás folyamata még zajlik bennem

– mondta el a gyászoló fiú.