Meghalt Csukás István

Csukás István a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Csukás István 83 éves volt. 

„Csukás István 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle” – írja hétfői Facebook-bejegyzésében az Újszínház.

Az Origo 2019-ben készített nagyinterjút Csukás Istvánnal:

Forradalmárok, ávósok és A Nagy Ho-ho-ho-horgász

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas író, költő több más legendás figurája mellett olyan mesealakok megalkotója, mint Mirr-Murr, a kandúr, Bagaméri, a fagylaltos, Gombóc Artúr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Írásait számtalan műfajban feldolgozták már, most annak apropóján idézi fel élete és pályafutása fontos epizódjait, hogy színpadi mű készült a már rajzfilmsorozatban is népszerűvé vált A Nagy Ho-ho-ho-horgász című történetéből.

Csukás István Kisújszálláson született, és ott járt általános iskolába is. A háború után jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis elfordult a zenétől. Felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsészeti tanulmányait sem fejezte be.

Életében fontos fordulópont volt, mikor a Magyar Rádió diákköltőknek meghirdetett pályázatára bekerült néhány verse. Érdekesség, hogy nem is Csukás maga küldte be őket, hanem az egyik barátja. Azonnal díjat nyert a pályázaton. Eleinte inkább felnőtteknek írt, majd jöttek a gyerekeknek szánt művek. Az egyetemi évek után már írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Kazimir Károly és Szokolay Sándor mellett egyik alapítója volt a Fiatal Művészek Klubjának. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és

lehetőséget ajánlott Csukásnak,

aki így lehetett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – az akkoriban indított gyerekhíradó, – a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa.

Csukás István otthonában Fotó: Polyák Attila - Origo

Az 1960-as évek közepén Kormos István hívására került a Móra Kiadóhoz, ekkor állt rá, hogy kifejezetten gyerekeknek írjon. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta pedig, egészen haláláig szabadfoglalkozású író volt. Csukás Istvánnak

közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.

Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek a könyvek mellett rajz- és bábfilmekből is megismerhették. Csukás István több ifjúsági regényéből sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is. 2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozott Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepelt az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatása

Csukás István befejezte a harmadik évadot, 600 oldal lett, írógépen készült. "Elkészült a mű, az író letette az ajándékot a fa alá. Az én karácsonyi ajándékom a gyerekeknek a Süsü sorozat harmadik története, a Süsüke világot lát, aminek a forgatókönyvét leadtam az MTVA- ban. Egyéves munka volt, havonta egy részt írtam.

Csukás István 2019 decemberére készült el a Süsü harmadik részével, ami 600 oldalas lett, és ahogy Csukás István a legtöbbször dolgozott: írógépen. Alkotásait számos elismerésben részesítették. 1977-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon elnyerte az Év Legjobb Gyermekfilmje díját. Munkássága elismeréseként többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-díjat, 1984-ben Andersen-díjat, 1987-ben az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben Déry Tibor-jutalmat kapott. 1996-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület életműdíját, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”. 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott.

Csukás István Fotó: Polyák Attila - Origo

2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása, és a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott szintén 2015-ben. 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. Abban az évben, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom-szobrát.

Bélyegre nyomták Süsüt

A Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat mesehőseiről készült alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta hétfőn. Hétfőn ünnepélyes keretek között mutatta be a Magyar Posta azt a bélyegblokkot, amire a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat mesehősei kerültek. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában rendezett ünnepségen az MTVA és a Magyar Posta Zrt.

2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben A Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 60 ezer példányban készült.