Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mostmár úgy tűnik áldozati bárány ... Növényevő volt. A másik húsába soha nem harapott. Ropogós fűvel táplálkozott.
Először a Vígszínházban játszottunk együtt a Kakukkfészekben.
Az elmegyógyintézetben játszódó darabban csak súlyosan terhelt betegek mozogtak a színpadon, ki-ki hozva a felcicomázott színészi bolondkarakterét... Nem így Pityi ... Akkor még lehetett dohányozni a színpadon, mindenki bőszen pofékelt. Pityi is ... De mivel szerepe szerint kataton beteg volt, nemigen tudott foglalkozni a dohányzás legalapvetőbb biztonsági előírásaival ...
Egyszer fel is gyújtotta magát:
Pityi te égsz!!! - üvöltöttük a takarásban. Épp akkor kellett kicsoszognia a színpadról.
Mindenki őt oltotta... Bujtor és Koncz és mi mindannyian hős tűzoltókként dicsőültünk meg...
Annyira beleélte magát a szerepébe, hogy a beleélésbe majdnem belehalt...
Aztán egy Zsurzs-film forgatásán találkoztunk. Lakájt játszott. Majdnem néma szerep. Statisztált.
Miért csinálod ezt, Pityi - kérdeztem Tőle.
Ne viccelj, jelentős szerep... Ő a besugó... - hárított...
Így lett a magyar filmművészet legfoglalkoztatottabb színésze...
Itt, Győrben meg számtalan együttlét színpadon, büfèben... Számomra legemlékezetesebb a Tizedes Erdészében...
Kicsi szerep. Lényege a fiát félti/menti... úgy megy ki a színpadról, hogy sírva ismételgeti a fia nevét.
Torokszorító volt.
Bárány volt, mondom... áldozati Bárány.
Maszlay István nevében búcsúzik Szilágyi Istvántól a Győri Nemzeti Színház teljes társulata.
