Életének 85. évében meghalt Csurka László Jászai Mari-díjas színművész és rendező. Fia, Csurka Gergely, az ismert sportújságíró így búcsúzott édesapjától egy bejegyzésben:
Csurka László Budapesten született, de még gyerekkorában Békésre költözött a család, mert ott élt a rokonság. Csukra László itt végezte általános és középiskolai tanulmányait. A Szegedi Kiss István Gimnázium tanulójaként aktívan részt vállalt a közösségi munkában. Többek között éveken át ő szavalta március 15-én a Nemzeti dal-t a békési bérház erkélyéről. Emellett sportban is eredményes volt: az akkori kosárlabdacsapat egyik erőssége és többszörös magyar ifjúsági válogatott is volt.
A Gimnázium befejezése után tanára sugallatára jelentkezett, és fel is vették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan 1955-ben politikai okok miatt eltávolították. Pályáját a Kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1958-ban egy évadon át a Déryné Színházban dolgozott. A tehetséges fiatal színészre Németh Antal rendező hívta fel a Nemzeti Színház vezetőinek figyelmét, melynek eredményeként 1959-től a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház társulatának tagja volt, azóta pedig játszott az Újszínház, a Nemzeti Színház és az Erkel Színház darabjaiban. Csurka Lászlót
2004-ben választották a Nemzeti Színház örökös tagjává.
Kiemelkedőt alakított színházban, játék- és tévéfilmekben egyaránt. Színházi szerepei közül érdemes kiemelni Csongort (Csongor és Tünde), Tybaltot (Rómeó és Júlia), Duncan skót királyt (Machbet), Brabantinót (Otello), Boss Finelyt (Az ifjúság édes madara), Égeont (Tévedések vígjátéka). Játszott többek között Az ígéret földjé-ben, a Pacsirtá-ban, a Sellő a pecsétgyűrűn-ben, a Szegénylegények-ben, A veréb is madár-ban, a Sose halunk meg-ben, a Honfoglalás-ban. Számos tévéfilmben és sorozatban is játszott, többek között a Fáklyaláng-ban, a Princ a katoná-ban, a Bors-ban, az Egy óra múlva itt vagyok-ban, A fekete város-ban, valamint a Rózsa Sándor-ban. Ismert rendezései között volt Csurka István Majális (1988) és Dancs István Sze-ku-kák (1990) című műve is.
Kiváló beszédtechnikájának, jellegzetes orgánumának köszönhetően több mint 500 szinkronszerepet vállalt. Emellett megszámlálhatatlan rádiójáték közreműködő művésze volt, emlékezetes, fontos karakterszerepekben, többek között a Szabó család-ban.
Csurka László a Jászai Mari-díjat és a Nemzeti Színház örökös tagja megtisztelő címet is kiérdemelte. Békés város mindig is közel állt szívéhez, nyíltan és büszkén vallotta magát békésinek.