Megkondultak a harangok, és a zászlókat félárbocra eresztették – száz éve gyászszünetet rendeltek el, mikor a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést, és ezzel
Magyarország elszenvedte történetének egyik legsúlyosabb traumáját.
A magyar delegációt vezető Apponyi Albert gróf a vállalhatatlan békefeltételek miatti felszólalása azóta is a XX. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású beszéde.
Ebből készült most, a békeszerződés aláírásának századik évfordulójára filmdráma. Apponyi a beszédét 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondta el. Csak arra kapott lehetőséget, hogy egy beszédet mondjon, így ebben kellett összefoglalnia mindent. Az alkotók ezt dolgozták fel filmes eszközökkel.
A film producere Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója, aki az Origónak azt mondta, a 100 évvel ezelőtt életbe lépett trianoni békediktátum egy olyan esemény, amire kötelessége emlékeztetni mindenkinek, akinek erre megvannak a lehetőségei. Szerinte
emlékeztetni kell arra, hogyan akarták tönkretenni ezt az országot 100 évvel ezelőtt.
„Hosszú évtizedekig hallgatni kellett erről a gyalázatról, nem lehetett róla beszélni, és csak az utolsó 10 évben kezd átformálódni a közbeszéd abba az irányba, hogy teljesen indokolatlan és igazságtalan módon lett az ország feldarabolva” – mondta a producer, és hozzátette, hogy egyelőre a Duna TV-n lesz látható a film, de a közmédiával
azon dolgoznak, hogy a film rövid idő alatt nagyon széles rétegekhez el tudjon jutni.
Sőt, a jövőbeli tervekről azt mondta, „előbb-utóbb szembe kell néznünk a történelmünkkel, és így a magyar történelem eme legtragikusabb eseményéről is kell majd egy nagy filmet csinálni”.
A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című film egy dokumentumfilm dramatizált részekkel, és minden elemében valós eseményeken alapul. A filmet a keszthelyi Festetics-kastélyban forgatták, ami sok szereplővel, fantasztikus díszletek között idézi meg a kort. A beszédet Máthé Áron történész szakértő magyarázataival megszakítva dolgozták fel.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese korábban az Origónak azt mondta, „megítélésem szerint minden magyart, és minden magyar történészt érdekel a trianoni sorscsapás”, ezért is tartja nagyon fontosnak a történet újramesélését, és ezért is vállalta el a felkérést. „Még ma is nagyon sok emberben az él, hogy az urak és az elitek dolga volt Trianon, ugyanis ez volt évtizedekig a kommunista olvasat. Ezzel szemben
minden magyar embert érintett a békediktátum, mindenkinek rossz volt,
már csak azért is, mert egy működő gazdasági térséget szakított szét” – mondta a történész szakértő, aki szerint azt is fontos tudatosítani, hogy „mi otthon vagyunk a Kárpát-medencében. Ez a térség a mi otthonunk is, és ezen kár megsértődni. Azok az országok, ahol győzelemnek élik meg Trianont, elfelejtik azt, hogy a mi térségünk igazából akkortól kezdve vált függővé Nyugat-Európától, és mindez a mai napig fennmaradt.”
Az 50 perces filmdráma főszerepét Rátóti Zoltán játssza. A Nemzeti Színház Érdemes- és Kiváló művészének idén már volt nagyon hasonló feladata. A színház idei évadának utolsó bemutatója a Wass Albert műveiből készült Tizenhárom almafa című előadás volt, amelyben Rátóti Zoltán elmondta Apponyi Albert gróf beszédét. Trianonról az Origónak adott interjújában azt mondta, „mély nemzeti gyász és fájdalom.
A gyászt pedig meg kell élni, és hagyni kell megélni. Ezenkívül óriási felelősség is, hogy a mai fiatalok is pontosan tudják, mi történt akkor.
Ne dőljenek be a liberális mismásolásnak, amivel megpróbálják semmivé, lényegtelenné tenni ezt az eseményt.” Azt is mondta, hogy korosztályának feladata, hogy megismertesse a fiatalokkal, miről szólt pontosan a trianoni békediktátum. A filmdráma készítéséről azt mondta, „négy napig forgattuk a filmet, és az volt a különös – és nagy elismerés is –, hogy
a stáb tagjai is a film és a beszéd hatása alá kerültek.
Érdekes volt látni, hogy napról napra erősödött mindenkiben ez az érzés. Négy nap alatt szinte egy szövetség jött létre a stábtagok között. Mindenki érezte a filmnek és a mondanivalójának a tétjét – a világosítótól a hangtechnikuson át a kameramanig. Hihetetlenül érdekes és felemelő munka volt.”
A nagy érdeklődéssel várt filmet június 4-én, csütörtök este negyed kilenckor mutatja be a Duna Televízió. A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című alkotás forgatókönyvét Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták. Rátóti Zoltán tehát Apponyi grófot személyesíti meg, Clemenceau-t pedig Dánielfy Zsolt.