Ő volt Tutajos a Tüskevárban, ma színházigazgató

4. Tüskevár

Tizenhárom évesen kapta meg Seregi Zoltán Tutajos szerepét a legendás Tüskevár című tévéfilmsorozatban - hétfőn ment próbafelvételre, kedden már hívták, hogy megkapta a szerepet. Néhány nappal később pedig már egyedül evezett a Városligeti-tavon, azt gyakorolva, hogyan lehet az evezőlapát lapjával húzni, az élével kormányozni. Seregi Zoltán 2015 óta a békéscsabai Jókai Színház igazgatója. A karantén ideje alatt különleges ötletet valósított meg: a színház guruló színpadát egy mikrobusz mögé kötötték, és járták Békéscsaba tereit, utcáit. Félórás előadásokat mutattak be, az emberek pedig az ablakokból, erkélyekről nézték a produkciókat. A karantén után elsőként nyitották meg a színházat, és már az egyik bérletes előadás-sorozatot pótolták, ami elmaradt a járvány miatt. Rengeteg terve, célja van - ezekről beszélt az Origónak. (Az interjú azt megelőzően készült, hogy Gyurcsány Ferenc vagyonelkobzással fenyegette meg Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, a Magyar Teátrumi Társaság elnökét. Így erről nem kérdezhettük Seregi Zoltánt, aki egyébként azóta egyértelműen kiállt a megfenyegetett művész mellett.)

Éppen próbáról érkezett - milyen bemutatóra készül?

Huszka Jenő Lili bárónőt című operettjét rendezem, amely a Pesti Művészszínház produkciója. A bemutató Jászberényben lesz augusztus elsején, de utána több helyszínen is előadják az operettet – hiszen ez egy utazó színház. A produkció rendezését akkor vállaltam el, amikor még nem lehetett tudni, hogy mikor nyithatnak meg a színházak - így azt sem tudtam, hogy a Békéscsabai Jókai Színház mikor pótolhatja a járvány miatt elmaradt előadásait.

Magyarország sikeresen védekezett a járvány idején, így megnyithattuk a békéscsabai színházat nyáron, és lényegében június 26-tól július 13-ig bepótoltuk a márciusban elmaradt egyik bérletes előadás-sorozatunkat.

Közben már két darabot is próbálunk, amelyeket áprilisban és májusban mutattunk volna be - ezeket augusztusban és szeptemberben tűzzük műsorra. Így semmi nem marad el, amit terveztünk. Van tehát munka bőven.

Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója Fotó: Talán Csaba

A Békéscsabai Jókai Színház a karantén ideje alatt sem pihent - úgy tudom, egészen különleges ötleteket valósítottak meg. Melyek voltak ezek?

Természetesen nem álltunk le a tavaszi karantén idején. Karbantartási, állagmegóvási munkákat végeztünk. A varrodánk maszkokat gyártott a környéken élőknek. A színészek online felvételeken különböző produkciókat adtak elő: verseket, dalokat vettek fel, és ezeket tettük ki a facebook-oldalunkra, honlapunkra. Ezeken kívül régi előadásainkat játszottunk le felvételről. A színháznak van egy remek filmes csapata - minden előadásról négy-ötkamerás felvételeket készítünk. De forgattunk mesefilmeket és egy tévéjátékot is korábban - ezeket is bemutattuk a járvány ideje alatt. Amikor pedig kezdett elfáradni az internetes jelenlét - mert valljuk be, a színházművészetnek nem az internet a legoptimálisabb közege -, akkor kitaláltunk egy különleges dolgot.

A színház rendelkezik egy kis guruló színpaddal, amit a mikrobuszunk mögé kötöttük, és azzal jártuk Békéscsabát. Félórás műsorokat adtunk a tereken, utcákon, az emberek pedig az ablakokból, erkélyekről nézték a produkciót.

Említette, hogy már gőzerővel próbálnak a következő évadra. Milyen bemutatókkal készülnek?

Az első bemutatónk augusztus 12-én lesz - Wass Albert: Tizenhárom almafa című darabját mutatjuk be, amelyet áprilisban játszottunk volna a Sik Ferenc Kamaraszínházban. Szeptemberben pedig a Megfeszített című rockoperát láthatják majd a nézőink. A szöveget Koltay Gergő írta, a zenét a Kormorán együttes, a produkciót pedig Koltay Gábor rendezi.

Az egész évadunk különleges lesz, ugyanis Trianon százéves évfordulójára emlékezünk - az évad címe is az, hogy „A nemzeti összetartozás évada".

A darabjaink többsége erre emlékezik valamilyen módon. Természetesen, nem minden előadás szól direkt módon Trianonról, de több produkció is utal rá. Mondok egy példát. A Viktória című operett nem közvetlenül a trianoni eseményeket idézi, de mivel 1922-ben írták, finoman ott van a háttérben. Előadjuk a Trianon című rockoperát is. Ezen kívül bemutatjuk a Drakula című horrorock musicalt, amely egy történelmi legenda feldolgozása. Ebben a darabban már megtalálhatók azok az ellentétek - részben vallási, részben nemzeti ellentétek -, amelyek Trianonhoz vezettek. Az évadban láthatják a nézők még Tamási Áron Vitéz lélek című darabját is, amely szintén nem közvetlenül szól Trianonról, de az újrakezdésben benne van az üzenet. Arra ügyeltünk, hogy sokszínű évad legyen, de ezzel együtt hangsúlyos emléket állítsunk a százéves évfordulónak.

Seregi Zoltán Fotó: Talán Csaba

A közönség mely műfajokat kedveli a legjobban?

Mint általában mindenhol, elsősorban a vidámabb darabokat kedvelik a nézőink. A jelmondatunk az, hogy" Közérthető művészet, Minőségi szórakozás" De a szórakozást pejortív fogalommá manipulálták, ezért inkább kikapcsolódást mondanék, abba még egy dráma is belefér. Ha beül a néző hozzánk, az a célunk, hogy kiszakadjon a mindennapokból. Másfajta világba repítjük a közönséget, akármilyen műfajról is van szó. A drámákban is kötelező nálunk a katarzis. Ez fel tudja oldani a nézőt, hogy felszabadultan, s ne szorongva távozzon a színházból a legkeményebb dráma után is. A színházunk sokszínű - nem is lehet másmilyen, hiszen vidéken népszínházi programot kell kínálnunk. Tragédia, dráma, bohózat, vígjáték, operett, rockopera - többféle műfajból válogathat a néző. A mi közönségünk ezt szereti. Arra törekszünk, hogy minél több nézőt szólítsunk meg. Több játszó helyünk is van: a nagyszínpadon kívül van kamaraszínpad és több stúdiószínházi helyszín is. Sokszor játszunk egyszerre 4-5 helyszínen, így a kiváló társulat minden színészének jut elég feladat, amit én nagyon fontosnak tartok.

Öt éve, vagyis 2015 óta igazgatója a Békéscsabai Jókai Színháznak. Akkor milyen célokat tűzött ki?

Az elődöm Fekete Péter volt, aki komoly alapokat tett le. Az akkori megyei elnök úgy fogalmazott: feltette Békéscsabát a színházi térképre. Nagy volt a felelősség, de úgy érzem, folytatni tudtam az elkezdett munkát. A célom természetesen az volt, hogy növeljem az előadások és a nézők számát. A felnőtt bérlet korábban négy előadást tartalmazott, ma hatot. Kettő ezek közül kamara-előadás. Ahogyan már említettem, a minőségi kikapcsolódásra törekszünk. Népszerű, de semmiképpen nem gagyi vígjátékokat, színdarabokat mutatunk be, és ami az egyik legfontosabb: sok magyar darabot játszunk.

Az elmúlt öt évben a bemutatók 70%-a magyar színmű volt.

A színészeknek pedig minél több minőségi feladatot, minél jobb szerepeket szeretnék biztosítani. Mert ha a színész nem kap megfelelő feladatokat, az visszahathat a teljesítményre, a hangulatra, és mégiscsak a színész a lelke egy színháznak.

Seregi Zoltán fotó: Talán Csaba

Említette a céljai között, hogy minél több nézőt vonzzon be a színházba. Ez korlátokba ütközhet, ha például a megyében messzebbről, kis falvakból szeretnének színházba menni, de – mondjuk - haza már nem tudnának menni Békéscsabáról tömegközlekedéssel. Többek között ezért jött létre a Déryné-program, amely a legkisebb falvakba is minőségi színházi produkciókat visz. A békéscsabai színház bekapcsolódott a Déryné-programba?

Igen. Mi már több éve csináljuk a „Színház házhoz megy" programot – produkciókat viszünk olyan helyekre, ahová nem jár színház. Ezzel együtt beneveztünk a Déryné programba is Csikós Attila Két összeillő ember című darabjával. Úgy vélem, hogy a Déryné program egy nagyszerű dolog. Ennél nincs jobb út, hogy megszerettessék a színházat olyan emberekkel, akik talán soha nem láttak egyetlen előadást sem. Rengeteg térség létezik az országban - kis falvak, községek -, ahol nem tudják az emberek, mi a színház, ugyanis nincs lehetőségük eljutni a legközelebbi város kőszínházába. Ez pedig igazságtalanság - hiszen csak azért nem láttak még minőségi színházat, mert oda születtek.

Ennél nagyszerűbb dolgot nehezen tudok elképzelni, hogy ha ők nem tudnak elmenni színházba, akkor a színház megy el hozzájuk.

És ott van még a gyerekeknek a kitűnő Lázár Ervin Program, amiben szintén részt veszünk.

Seregi Zoltán Fotó: Talán Csaba

Jövőre lejár a szerződése. Újra pályázik?

Igen, ugyanis a munkát még nem fejeztem be. Az egyik fontos célom az, hogy a színházat fel szeretném újíttatni. A tetőszerkezet még az eredeti - 150 éves tetőgerendákon nyugszik. A közönségforgalmi területek nagyon szépek, de az épület szerkezetileg rossz állapotban van. Bízom abban, hogy sikerülni fog, hiszen már évek óta jelentős összegeket fordít a kulturális kormányzat a vidéki színházak felújítására. Remélem, sorra kerülünk mi is. A céljaim sem változtak: továbbra is a magyar darabok kapnak prioritást. Szeretnék erősen nyitni a középkorosztály felé - még színesebb bérletrendszert biztosítanánk. A szabadbérlet például nagyon népszerű, mert nincsenek fix napok, akkor jön a néző ezzel a bérlettel, amikor ráér. A gyerek- és ifjúsági előadások nagyon jól mennek, az utóbbi két évben plusz 4 bérletet kellett elindítani.

A jövőben azon dolgozunk, hogy a 25-50 éves korosztályból még többen járjanak színházba.

Helyünk és időnk is lesz rá, ugyanis 2 év múlva társbérlőnk, a Napsugár Bábszínház saját épületbe költözik, így felszabadul egy fél szezon a kamaraszínházban. Ez egy nagy lehetőség a színház fejlődésének, ugyanis megalakult a Viharsarok Táncszínház, és az a titkos tervem, hogy valamilyen módon beépítsem a színházba az együttest - mint tánctagozatot. Akkor talán a nemzeti színházi státuszt is elnyerhetné a Békéscsabai Jókai Színház. Tovább fejlesztenénk a társulatot is. Működik nálunk a Színitanház, ahonnan minden évben egy-egy tehetséges fiatalt felveszünk - nemcsak színészeket, hanem kellékest, súgót, asszisztenst. De szeretnénk, ha az egyetemekről is érkeznének fiatal művészek.

Seregi Zoltán Fotó: Talán Csaba

Most honnan, mely egyetemekről jönnének a fiatalok?

Kaposvárról és Marosvásárhelyről. Budapestről még jelentkező sincs. Pedig onnan is várnánk fiatal, frissen végzett színészeket. Bár nem nézek meg minden vizsgaelőadást, de nem látom, hogy van-e utánpótlása mondjuk Koncz Gábornak vagy Hirtlig Istvánnak. Lesz-e valaki, aki el tud majd játszani tíz-húsz év múlva egy idősödő magyar arisztokratát vagy egy dinamikus paraszt hőst.

Egyelőre úgy látom, hogy nincsenek olyan karakterek a fiatalok között, akik közül valakire ki lehetne osztani például egy Jókai darab hősének szerepét.

Hiányoznak azok a jellegzetes magyar karakterek, akik a magyar darabokban ezeket a sajátos, magyar figurákat el tudnák játszani. Nem tudom, hogy tudatos szándék ez vagy sem.

Egyebek mellett ezért is írta alá azt a petíciót, amelyben több mint hetven színházi ember állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása mellett?

Azért írtam alá, mert már régen működik ott egy olyan pedagógiai módszer, amellyel nem tudok azonosulni.

Mire gondol?

Természetesen nem általánosítok, de erősen jelen van, jelen volt az a szemlélet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, hogy a sikeres színészi pályához úgy vezet út, ha először összetörik a fiatal hallgató személyiségét, majd újra felépítik. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan.

Milyen jogon töri össze bárki egy fiatalember személyiségét? És mi alapján építi újra? Úgy vélem, hogy abból kell megpróbálni kihozni a legtöbbet, ami van egy tehetséges fiatalban. Nem kell megalázni, meggyötörni, megtörni. Mit lehet építeni összetört cserepekből?

Persze aki tehetséges és erős, az túléli ezt és megmutatkozik minden körülmények között - vagy éppen azok ellenére -, de ez a módszer akkor is elfogadhatatlan, barbár, múlt századi.

A fiataloknál maradva: akik érkeznek a békéscsabai színházhoz, vagy akikkel együtt dolgozik más produkciókban, tudják, hogy ön játszotta Tutajost az 1967-ben, Fejér Tamás rendezésében bemutatott Tüskevár című legendás sorozatban?

Van, aki tudja, van, aki nem. Aki nem tudja, hamar felvilágosítják a kollégák. Most a Lili bárónő próbája alatt is volt erre példa. Már három hete próbáltunk, amikor láttam, hogy a főszereplőnek, Egyházi Gézának egy kolléga súgott valamit. Percekkel később Géza odajött hozzám, és megkérdezte: tényleg te játszottad Tutajost? Alig hitte el. Persze, rengeteg idő telt el már azóta, több mint ötven év.

Tüskevár - Seregi Zoltán 13 évesen, és Bánhidi László Forrás: MTV

Hogyan fogadta önt Bánhidi László, aki Matula bácsit játszotta?

Az első forgatási napon mondta, hogy bármilyen gondom, nehézségem van, forduljak hozzá bizalommal. Mindenben segít. Kedves volt, de nem kerültünk nagyon közel egymáshoz. Nem lett a „pótnagypapám". Ő zárkózott, magának való ember volt, a forgatási szünetekben inkább elvonult. De munka közben végtelenül kedves és segítőkész volt.

Tüskevér - Zenthe Ferenc és Seregi Zoltán Forrás: Mokép

Hogyan kapta meg a szerepet?

A véletlen folytán. Édesapám is rendező volt...

Tegyük hozzá: Seregi László legendás színházi rendező volt, a Budapesti Operettszínház főrendezője, a József Attila Színház, és számos vidéki színház rendezője, a debreceni Csokonai Színház igazgatója....

Igen. Abban az időben éppen egy tévéfilmet rendezett, és ott voltam vele - néztem a forgatást. Az asszisztense mondta apámnak, hogy a Tüskevár forgatásához éppen egy ilyenforma gyereket keresnek, mint én vagyok. Megkérte, engedjen el egy próbafelvételre a rendezőhöz, Fejér Tamáshoz. Hétfőn volt a próbafelvétel, kedden felhívtak, hogy én kaptam meg a szerepet. Olyan gyorsan zajlott minden, hogy szinte fel sem fogtam. Néhány nap múlva pedig már egyedül eveztem a Városligeti-tavon, és tanultam, hogyan kell az evező lapjával húzni, élével kormányozni......