Az eredetileg háromfelvonásos mű megszületése és bemutatója a párizsi Opéra-Comique-ban mindössze néhány hónappal előzte meg A bagdadi kalifa, Boieldieu első átütő sikerének premierjét. A magyar utazó és kalandor élete köré szövődött legendákból ihletet merítő alkotás azonban a maga korában ugyancsak népszerűnek bizonyult egzotikus és fordulatos témája, valamint – ahogy Berlioz fogalmaz – „kellemes és ízléses párizsi eleganciát" tükröző zeneisége miatt.
A szibériai fogsága idején játszódó történet alapját Benyovszky 1790-ben megjelent emlékiratai szolgáltatták, amelynek nyomán August von Kotzebue, majd Alexandre Duval is sikeres színdarabot írt.
A cári Oroszországgal szembeni lengyel felkelés egyik vezetőjeként Kamcsatkába hurcolt Benyovszkyt a börtönkolóniára száműzött cári tisztek tervezett felkelésük vezérévé választják. Benyovszkyt ugyanakkor bizalmába fogadja a fogolytelep kormányzója is, akinek lánya, Afanázia és a fiatal szabadságharcos között szerelem szövődik. A szerelmi és erkölcsi helytállás közt őrlődő Benyovszky azonban újabb próbatétellel szembesül, mikor rabtársa és szerelmi riválisa, Stefanov, a féltékenységtől és irigységtől vezetve elárulja őt.
A stílszerűen Móric-napra időzített esten az opera több áriája és duettje is elhangzik Boncsér Gergely (Benyovszky), Kriszta Kinga (Afanázia) és Megyesi Schwartz Lúcia (Stefanov) előadásában, Bartal László zenei vezető kíséretével. Az énekszámokat Mona Dániel zenetörténész szórakoztató és ismeretterjesztő előadásai egészítik ki. Az estet a Magyar Állami Operaház Facebook-oldalán élőben közvetíti.
Az előadás kezdése előtt a Benyovszky Társaság szoborbemutatóval egybekötött megemlékezést tart az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában.
A vasárnapi közvetítés