Alexander Ekman svéd koreográfus egyik legnépszerűbb műve, a Cacti lesz a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója a 2020/21-es évadban. A darab a Kaktuszok című modern balett-est részeként Hans van Manen és Lukács András népszerű műveivel egy műsorban, 2020. szeptember 11-én lesz látható az Eiffel Műhelyházban. Az 1984-es születésű Alexander Ekman elmúlt másfél évtizedes koreográfusi pályafutása során
a modern tánc egyik legnevesebb, nemzetközileg is elismert kortárs alkotójává vált.
Világszerte több mint 45 együttessel dolgozott már, köztük olyan neves társulatokkal, mint a svéd Cullberg Balett és a Svéd Királyi Balett, a madridi Compañia Nacional de Danza, a Berni Balett, a drezdai Semperoper vagy a Boston Balett. Volt a Holland Nemzeti Táncszínház (NDT) társkoreográfusa, és tanított a neves New York-i Juilliard Schoolban is. A 2010-ben az Holland Táncszínház fiatal művészei számára készült Cacti
az alkotó és a kritikus feszültségekkel teli, aszimmetrikus viszonyát vizsgálja,
látványvilága pedig a tibeti szerzetesek rituális gyakorlataiból merített ihletet. A három szólistát és 13 táncost, egy vonósnégyest, valamint Haydn, Beethoven és Schubert zenéjét és hangbejátszásokat is felhasználó darab jelentős szakmai áttörést jelentett Ekman pályafutásában, több rangos elismerésre, köztük Olivier Awardra is jelölték munkáját.
A Magyar Nemzeti Balett az egy éve bemutatott Episode 31-ben véghez vitt, magas színvonalú munkának köszönhetően kapta meg a Cacti bemutatásának jogát. A premieren szólót táncol Furuhashi-Huber Inés, Rónai András és Sardella Francesco, közreműködik továbbá Pesel Anita Tiffany, Takamori Miyu, Sawatzki Aglaja, Carulla Leon Jessica, Starostina Kristina, Nikolaeva Mariya, Asai Yuka, Kekalo Iurii, Szabó Richárd, Taran Dumitru, Darab Dénes, Palumbo Valerio Antonio és Hak Guus Marten. A vonósnégyes tagjai Harsányi Edina, Fahidi Patrícia, Kondor Péter és Stankowsky Endre. A balett betanítását Nina Botkay és Ana-Maria Lucaciu, valamint Venekei Marianna végezte.
A premiert megelőzően az együttes a világhírű holland koreográfus, Hans van Manen talán legismertebb alkotását, a Holland Nemzeti Balett számára 1977-ben készített 5 tangót mutatja be Astor Piazzolla zenéjével kísérve. A darab szóló párját Felméry Lili és Leblanc Gergely, míg a pas de quatre-t Golovyna Yuliya, Furuhashi-Huber Inés, Cottonaro Gaetano és Diachkov Dmitry táncolja Rujsz Edit és Szirb György betanításában.
A kétrészes műsor első fele ugyancsak van Manen-koreográfiával kezdődik: az Erik Satie azonos című műve nyomán készült Trois Gnossiennes mágikus szépségű pas de deux-je a férfi-női viszonyrendszer összetettségét vizsgálja. A Tanykpayeva Aliya és Balázsi Gergő Ármin által táncolt duettet az 1982-es ősbemutatón közreműködő Aradi Mária, továbbá Prokofieva Irina és Solymosi Tamás tanította be a táncosoknak, zongorán közreműködik Hajnal Éva.
Ezt követően Lukács András 10 éve a Magyar Nemzeti Balett számára készített megrázó erejű alkotása, az Örvény következik a műsoron. Stephen Dardly Az órák című filmje és Philip Glass zenéje nyomán a kiváló angol író, Viginia Woolf halálából ihletet merítő darab Carulla Leon Jessica és Kekalo Iurii szólójával, Takamori Miyu, Krupp Anna, Pisla Artemisz, Földi Lea, Purszki Lilla, Hangya Rita, Starostina Kristina, Boros Ildikó, Molnár Dávid, Radziush Mikalai, Kerényi Miklós Dávid, Cottonaro Gaetano, Morvai Kristóf, Majoros Balázs, Darab Dénes és Rónai András közreműködésével látható Lukács András és Venekei Marianna betanításában. Az Erik Satie Trois Gnossiennes című zongoraművére koreografált pas de deux egyben A Francia Múzsa Szezonja névre keresztelt évad első francia illetőségű előadása is. Ebből az alkalomból az előadás szünetében
együttműködési szándéknyilatkozatot ír alá Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete és Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója.
Az Opera az estet a járványveszélyre való tekintettel mindössze egyszer tűzi műsorára az évadban, az előadásról azonban felvétel készül, amit az Opera később meghirdetett helyen és időpontban sugároz.