Vidnyánszky Attila maratonja

Katona József drámája, az abból készült opera, valamint az eredeti mű osztálytermi verziója is színre kerül a Nemzeti Színház „Bánk bán maraton" elnevezésű eseményén. Az előadássorozattal arra emlékeznek, hogy kétszáz éve, 1820 őszén jelentette meg Katona József a művét nyomtatásban, amelyre addig az irodalmi közvélemény nem figyelt fel. Vidnyánszky Attila három rendezése egy csaknem két évtizedes Bánk bán-műhelybe ad betekintést. Október 20-tól láthatják a nézők a drámát és az operát színpadon, és egy egészen különleges osztálytermi Bánk bánt is bemutatnak október 22-én.

„A magyar irodalom és a színház számára minden olyan évforduló kiemelt ünnep, ami Katona Józseffel és a Bánk bánnal kapcsolatos. A mostani apropó: 200 éve, 1820 őszén jelent meg a Bánk bán nyomtatásban. Katona József úgy döntött, hogy saját maga adja ki a művét" – mondta Kornya István, a Nemzeti Színház magazinjának főszerkesztője, a színház művészeti műhelyének tagja.
„Katona ekkor már leszámolt színházi reményeivel, Pestről visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre. A Bánk, amelyet eredetileg 1815-ben egy pályázatra nyújtott be, teljesen visszhangtalan maradt, az első kiadás iránt se mutatkozott érdeklődés. A darabot csak Katona halála után adták elő, 1833-ban Kassán, kevés sikerrel. A Nemzetiben pedig 1839-ben mutatták be, és ezután vált hamarosan a magyar színpadok meghatározó darabjává."

Bánk bán - Nemzeti Színház Forrás: copyrighted/Eori Szabo Zsolt

A Bánk bán 2017 óta szerepel újra a Nemzeti Színház repertoárján, így magával a mű előadásával tudja ünnepelni Katona Józsefet és az alkotást.

Az ünnep különlegességét adja az is, hogy a háromnapos Bánk bán maraton keretében egy rendezői életmű meghatározó részét is megismerheti a közönség, ugyanis a programsorozat előadásait mind Vidnyánszky Attila rendezte.

Október 20-án Erkel Ferenc operáját, 21-én a prózai előadást, 22-én pedig a tantermi verziót mutatják be a Nemzeti Színházban.

Bánk bán a Nemzeti Színházban Forrás: copyrighted/Eori Szabo Zsolt

„A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű a három nemzeti klasszikus drámák közül. Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával. Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel"

– mondta Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatója, az előadások rendezője a Nemzeti Színház magazinjában. Többször megrendezte már Katona József drámai művét és Erkel operáját is, amelyről azt tartja: lendületes, dinamikus és száguldó, mint egy Verdi-opera.

Vidnyánszky Attila fotó: Talán Csaba

Az előadások előtt különböző programokra is várják az érdeklődőket a Nemzeti Színházba. Október 20-án, az opera napján Batta András zenetörténész, a Virtuózok zsűritagja tart tárlatvezetést a Bánk bán történetéről szóló kamarakiállításon, ahol Kesselyák Gergely, a Magyar Állami Operaház első karmestere, az előadás karmestere és Vidnyánszky Attila, az opera rendezője beszélnek a dráma és az opera viszonyáról, Erkel művéről és az előadásról.
Október 21-én Vidnyánszky Attila beszélget Balázs Géza nyelvésszel és Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténésszel a műről. A program utolsó napján, október 22-én a tantermi előadás előtt pedig Vidnyánszy Attila Bánk bán-rendezéseiről hallhatnak előadásokat a nézők. Részletes program a Nemzeti Színház honlapján olvasható.

Molnár Levente: A könnyes szemek mindig megindítóak a Bánk bán előadásai után

„Számomra a Bánk bán a magyarságot jelképezi - az örök kiélezett, éles harcot azért, hogy a jó úton tudjunk maradni. Jelképezi a megosztottságot, az erőt, a becsületességet, a tisztességet. Bánk bán figurája nagyon közel áll hozzám. Vidnyánszky Attila rendezésében az opera pedig tökéletes" – mondta Molnár Levente, világhírű operaénekes, a világ legnagyobb operaszínpadainak ünnepelt sztárja, aki Bánk bán szerepét játssza az operában.

Molnár Levente Bánk bán szerepében Forrás: Hegedűs Ádám Bence

Az Origónak mesélt arról is, hogy amikor először bemutatták az előadást, végtelenül emelkedett volt, és olyan óriási volt a sikere, hogy a nem kifejezetten baráti kritikusok sem tudtak belekötni.

„Sem az előadásban, sem az énekesekben, sem a rendezésben nem találtak hibát – és nincs is. Nagyszerű, átvivő erejű, végre egy igazi rendezés. Azt tudom mondani, hogy mind zeneileg, mind az énekes szempontjából, mind pedig a rendezésben egészen egyszerűen tökéletes az előadás, amit bemutattunk, és amit a Bánk bán maraton keretében láthatnak majd a nézők október 20-án."

Molnár Levente - a Bánk bán a kedvenc operája Fotó: Talán Csaba

Van egy pillanat, amit soha nem felejt el Molnár Levente, és az pedig az egyik főpróbához kapcsolódik.

„Gondolkodtunk Vidnyánszky Attilával, hogy hogyan lehetne jobb az egyik jelenetben Bánk figurája. Gyötrődtem, mondtam Attilának: érzem, hogy itt szeretnék valami megoldást találni, de nem tudom, mi lenne az. És ő azt mondta, hogy Levente, kérlek, ne dühöngj, ne rugdosd a fátyolt és a díszletet. Szinte már egymásnak feszültünk, mert eszköztelennek éreztem magam. És ekkor jött ki pont, amit tőlem akart. Az a figura, akinek döntenie kell. Ott a teher a vállán, nehézkesen lépked és gondolkodik, hogy milyen döntést hozzon. Éppen marconán lépkedtem a királynő felé a színpadon, amikor Attila bekiáltott, hogy

„értsd meg, Levi, ez egy hamleti figura. Folyamatosan töprengened kell, hogy mit csinálj."

Bánk bán - opera Forrás: Hegedűs Ádám Bence

"Kellett öt-tíz perc, amíg fel tudtam dolgozni, hogy merjek-e szembemenni a szöveggel, amit éneklek, és a zenével, amit Erkel megalkotott. És pont így lett tökéletes. A zene, a szöveg és a színjáték különböző tud lenni az operán belül, meg tudja mutatni a különböző síkokat. De mi történik Vidnyánszky Attila rendezésében? Egy negyedik eszköz jön be – éneklek, játszom a színpadon, de várat magára a megoldás, tele van töltéssel az egész előadás, és hatalmas meglepetés robban a végén: hogyan dönt Bánk, mit ad fel ezért, milyen erővel lesz majd ez a magyar történelemre. Fantasztikus ereje van ennek az előadásnak" – mondta Molnár Levente.

Molnár Levente Bánk bán szerepében Forrás: Hegedűs Ádám Bence

A legemlékezetesebb számára egy-egy előadás után az, amikor látja a szemekben a könnycseppeket. A világhírű operaénekes azt mondta: csodálatos, amikor az emberek megértik, hogy Bánk hogyan cipeli a nehéz magyar sorsot.

„Nem tudnék elképzelni szebb rendezést ennél az operánál, amit bemutatunk a programsorozat keretében. A végén, amikor a közönség tapsol, a csillogó, könnyes szemeket nézem, és ez valóban megrendít"

– mondta Molnár Levente.

Bánk bán az osztályteremben

„A Bánk-misszió egy különleges előadás – a formáját tekintve -, ugyanis egy iskola osztálytermében játsszuk" – mondta Pintér Szilvia, a Nemzeti Színház ifjúsági programfelelőse.

Bánk bán-misszió - előadás az osztályteremben Forrás: copyrighted/Eori Szabo Zsolt

„Ezt az előadást október 22-én este láthatják a nézők. Vidnyánszky Attila rendezte egy harmadéves kaposvári színi egyetemista osztálynak. Vizsgaelőadásnak indult, de annyira fantasztikus előadás lett belőle, hogy a színház repertoárra vette mint osztálytermi előadást. Ez azt jelenti, hogy a 12 színész, aki a darabban játszik, elmegy egy iskolába, ott pedig egy osztálynak előadják a darabot. A diákok körbeülnek egy kör alakú játszóteret, és megelevenedik előttük hatvan percben a Bánk bán története – természetesen fókuszálva a lényegi fordulópontokra és a karakterekre. Minden ott történik a diákok előtt, karnyújtásnyira. Közelről látnak minden arcrezdülést, sóhajtást, a színészek dobolnak, gitároznak, zongoráznak – az egész előadás testközelivé válik."

Bánk bán - az osztályteremben. Forrás: copyrighted/Eori Szabo Zsolt

Pintér Szilvia hozzátette: ha olyan osztálynak adják elő a darabot, ahol a diákok még nem láttak hasonlót, az első tíz percben a megdöbbenés látszik az arcukon. Aztán később feszült figyelemmé alakul át a döbbenet, vannak jelenetek, amikor felnevetnek, és olykor tágra nyitott szemmel néznek. A végén, amikor meghajolnak a színészek és kimennek az osztályteremből, percek múlva ocsúdnak csak fel, olyan hatással van rájuk az előadás.

Bánk bán - az osztályteremben Forrás: copyrighted/Eori Szabo Zsolt

„Látták, megérezték és megértették az előadást a gyerekek, ezt érezzük minden egyes osztálytermi bemutató után. Ugyanis, bár a szöveg Katona József szövege, a jelmez és a játékstílus a diákokhoz szól, mivel teljesen modern. Minden egyes mozzanat és pillanat mozaikokból állt össze, hogy a mai fiatalok megértsék, megérezzék az előadást. Színházpedagógusként azt tartom fontosnak, hogy a diákok lássák: egy 200 évvel ezelőtt keletkezett mű nem unalmas, avítt dolog. Értsék meg, hogy mi a szereplők mozgatórugója, miből alakul ki egy konfliktus, hová fajulhat? Lássák, hogy az emberi célok – az ellentétes érdekek – 200 évvel ezelőtt és ma is ugyanúgy működnek, ugyanolyan reakciót váltanak ki az emberekben. A Bánk bán tele van érdekekkel, hatalommal, szerelemmel – mindennel, ami a mai ember életében is benne van" – mondta Pintér Szilvia.