Zenei pályázatot hirdet a Kertész Imre Intézet a 36 évesen meghalt Sziveri János emlékére

Sziveri Jánosra emlékeztek a Kertész Imre Intézetben a költő halálának 30. évfordulója alkalmából, emellett egy új zenei pályázatot is meghirdettek.

Sziveri János, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója, 1954-ben született és 1990-ben, mindössze 36 évesen halt meg. A Vajdaságban, Muzslyán született költő, drámaíró, szerkesztő rövid élete során alkotásaival, egyéniségével tűnt ki, manapság pedig mint legendás jelenséget értelmezik újra. Hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. A szélherceg címmel megjelent verseskötetét mutatták be csütörtökön a Kertész Imre Intézet új székházában. Az irodalmi esten A szélherceg címmel, a 91. Ünnepi Könyvhét alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában megjelentetett válogatáskötetből Wunderlich József színész olvasott fel, a rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Hafner Zoltán, Fenyvesi Ottó és Zalán Tibor részvételével.

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója Forrás: Kertész Imre Intézet

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója szerint

kivételes lehetőség, hogy a hagyaték még feltáratlan részeit, publikálatlan anyagait méltó körülmények között tudják kezelni.

„Szakmai és etikai felelősséget is vállalunk ezért a hagyatékért. Komplex és többirányú rendszerező, gyűjtő- és kutatómunkát kezdtünk meg, A szélherceg című válogatáskötet ennek a rendszerező munkának csupán első állomása. Sziveri János sokoldalú művész volt, a képzőművészeti írásai is még felfedezésre várnak” – mondta Hafner Zoltán.

Fenyvesi Ottó költő, író, képzőművész fiatalkorát együtt töltötte Sziveri Jánossal, és úgy emlékezett, hogy inkább gondolati trükkökből állt az alkotóművészetük. „Nem voltunk képzett képzőművészek, megpróbáltunk a 70-es években minden művészeti stílust befogadni. A régi munkáink közül sok elveszett, az Új Symposion oldalain

nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy tematika szintjén erősítsük a képzőművészeti vonalat.

A '70-es, '80-as évek összművészeti hatásai, amik akkoriban az egész világot elérték, filozófiailag, zeneileg is, mint a punk vagy az alternatív zenék, Sziveri János verseinek az előadásmódjára is hatottak. A performanszt mint képzőművészeti elemet használta” – mondta Fenyvesi Ottó.

Zalán Tibor költő, író, dramaturg együtt dolgozott Sziveri Jánossal, aki az Új Symposiont az 1983-as felszámolásáig főszerkesztőként vezette. „Jó ízlése volt, remek lapot szerkesztett, pedig nehéz örökségünk volt. Az előttünk alkotó nemzedék erős avantgárd nemzedék volt, bennünk pedig erős volt a késztetés, hogy valami mást csináljunk. János egyszerre volt ösztönös és szigorú, fegyelmezett szerkesztéssel dolgozott. Ez a kettősség a verseiben, alkotásaiban is visszatükröződik” – mondta Zalán Tibor.

Lajkó Félix Forrás: Kertész Imre Intézet

Az irodalmi és zenei est végén Lajkó Félix, Liszt Ferenc-díjas világzenei hegedűművész és zeneszerző Sziveri János Hazatérés-idő című versét hegedűre megzenésítve adta elő,

elővezetve a Kertész Imre Intézet Sziveri Zenei Pályázatát.

Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója az esten bejelentette, hogy az Intézet Sziveri János halálának 30. évfordulójára nyílt zenei pályázatot írt ki, amelyre december 15-ig lehet beküldeni az alkotásokat. A pályázat részleteiről a Kertész Imre Intézet honlapján lehet tájékozódni.