Megújul a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély

Csütörtökön volt a helyezték el a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál lévő istállóépület felújításának kezdetét jelentő alapkövet. A kastély turisztikai célú fejlesztése a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében valósul meg.

2020. november 5-én, 11 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál az istállóépület felújításának kezdetét jelentő ünnepélyes alapkőletételt. A rendezvényen részt vett L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, Virág Zsolt miniszteri biztos, Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője, Báger Gusztáv, a Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke és L. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. A fehérvárcsurgói projekt fő eleme, hogy felújítják a Károlyi-kastély istállóépületét, valamint kialakítanak egy korszerű, interaktív kiállítást az épület földszinti teremsorában. Az istállóépület mögötti egykori gazdasági terület egy sávjában szabadtéri élménypark is épül.

Füleky Zsolt a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, Simon László a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Báger Gusztáv a Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke, L. Simon László az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, Törő Gábor a térség országgyűlési képviselője és Bendi Lajos a Károlyi József Alapítvány képviselője. Forrás: NEMZETI KASTÉLYPROGRAM ÉS NEMZETI VÁRPROGRAM/NÖF NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI NONPROFIT KFT.

A projekt keretében épület kivitelezés összesen 2 568 négyzetméteres területen valósul meg: elkészülnek az istállóépület földszintjének teljes műemléki állagmegóvási-, szerkezethelyreállítási munkái, az épület keleti oldalának teljeskörű építési-szerelési munkái, a tetőtér műemléki állagmegóvási és szerkezethelyreállítási munkái, valamint a teljes épület homlokzat helyreállítási munkái. Restaurátori helyreállítást igényelnek a homlokzati kőszerkezetek (kapukeretek, kerékvetők, szénafeldobók kőkeretei, lépcsőfokok, homlokzati kőlábazati részek), illetve fémrestaurátori munkálatok keretében helyreállítanak két fémöntvény lófejet a főbejárat kapuzat fölötti részén. Kiépítík az épület hasznosított részeinek fűtését és hűtését, az erős és gyengeáramú hálózatokat, valamint a vízellátást és csatornázást is megoldják.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély Forrás: NEMZETI KASTÉLYPROGRAM ÉS NEMZETI VÁRPROGRAM/NÖF NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI NONPROFIT KFT.

A területen több mint négyezer négyzetmétert parkosítanak: zöldfelületeket, élményeszközöket telepítenek, utakat, sétányokat építenek, locsoló vízellátást, térvilágítáts, térfigyelő kamerákat építenek ki, valamint lesz a területen egy majdnem 900 négyzetméteres parkoló is. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély az európai, ezen belül kiemelten a francia kultúrához szorosan kapcsolódó, többnapos tartózkodást generáló turisztikai kínálatot biztosít a magyarországi kastélyok hálózatában.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram életre hívásával az elődeink által ránk hagyott épített örökségre alapozva

a jövő számára teremtünk új lehetőségeket.

Az értékes műemlék épületek visszanyerik régi szépségüket, új funkciókkal gazdagodnak, és fenntartható módon üzemeltethetővé válnak a fejlesztések révén. A turisták eddig ismeretlen, új látványosságokat kereshetnek fel szerte az országban, ahol új élményeket szerezhetnek, miközben bepillantást nyerhetnek régebbi korok, ismert magyar nemesi családok világába. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy a megújuló műemlékekben, és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások révén új munkahelyek is létrejönnek.

Virág Zsolt miniszteri biztos Forrás: NEMZETI KASTÉLYPROGRAM ÉS NEMZETI VÁRPROGRAM/NÖF NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI NONPROFIT KFT.

Virág Zsolt miniszteri biztos a csütörtöki eseményen azt mondta, a mai kastély elődjének tekinthető rezidenciát a báró Perényi család emeltette. A barokk stílusú, L alaprajzú, egyemeletes épület 1786-ban már biztosan készen állt. Gróf Károlyi György 1823-ban zálogba vette, majd 1853-ban végleg megvásárolta a csurgói uradalmat. A kastély átépítésére és kibővítésére 1844 és 1852 között került sor id. Koch Henrik tervei alapján, az építkezés felügyeletét a fiatal Ybl Miklós látta el. Az épületet 1909 és 1912 között kisebb mértékben átépítették és jelentősen modernizálták, a rezidencia az államosításig a gróf Károlyi család tulajdonában volt.

A Nemzeti Kastélyprogram keretében 2018-ra megvalósult a két évtizeddel korábban megkezdett kastélyfelújítás és -fejlesztés egy újabb üteme, amely egyben a Nemzeti Kastélyprogram első megvalósult projekteleme is. Ez a műemlékileg már helyreállított kastély belső tereinek főúri enteriőr-rekonstrukciója és történeti hivatkozásokkal való kiegészítése, valamint a tetőtérben egy interaktív kiállítás létrehozása volt, amely a Kaplony nemzetségből származó gróf Károlyi família történetét dolgozza fel az érdekességek mentén egészen 1800-ig. A most elinduló második ütemben a kastély pinceterében létrejön egy történeti játékra épülő szabadulószobás interaktív egység, az egykori istállóépületben pedig állandó kiállításokat rendeznek be, amik három fő témát dolgoznak fel. Egyrészt itt folytatódik a Károlyi család történetének bemutatása 1800-tól: kirajzolódik a család egykori élete és élettere, valamint a grófi család tagjainak Magyarország szolgálatában betöltött sokrétű szerepe. Egy élményalapúan építkező zenetörténeti egység is helyet kap itt, a harmadik téma pedig a különleges kiállítási helyszínhez igazodó módon egy, a történeti lótartást, annak módjait és jelentőségét interaktív módon feldolgozó tárlat lesz.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése elnevezésű projekt 1 500 000 000 forint európai uniós, valamint 394 490 000 forint hazai forrásból valósul meg, összesen 1 894 490 000 forintos keretből.