Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
81 éves korában, a koronavírus-fertőzés szövődményei miatt meghalt a Bergendy-együttes alapítója, Bergendy István. A zenekar nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a Hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska.
A Szolnokon született Bergendy István első hangszere a tangóharmonika volt, majd szaxofonra váltott. A középiskolában Rock néven megalapította első együttesét. A Műszaki Egyetemen tanult, ahol játszott a helyi szimfonikus zenekarban is. Élete első zeneakadémiás fellépése is ezzel a zenekarral volt 1958-ban. Abban az évben alapították meg a Közgazdasági Egyetem klubjában megalakult Ifjúsági Jazzegyüttest, amelyben öccse, Péter szaxofonozott és fuvolázott. A zenekar a Bergendy nevet 1962-ben vette fel. Ettől az évtől kezdve már rendszeres fellépéseik voltak: nyáron a Budai Ifjúsági Parkban, télen pedig annak fedett klubjában, a Dáliában.
A beathullám hatására a dixieland és a jazz mellett ők is egyre több gitárzenét játszottak, ki is bővült egy gitárossal a zenekar. Majdnem Szörényi Levente lett a Bergendy-együttes gitárosa. Erről Bergendy István az Origónak 8 évvel ezelőtt azt mondta: „1964-ben én is hívtam Szörényi Leventét a Bergendybe, de azt mondta nekem, hogy csak akkor tud jönni, ha hozhatja a bátyját is basszusgitározni. Nekünk viszont ott volt basszgitárosnak a Gáspár Karcsi, akinek akkor született gyereke, nem tehettem meg, hogy kirúgom a zenekarból. Úgyhogy végül csak a Kár a benzinért című filmben zenéltünk együtt, ő pedig elment az Illésbe.” A zenekar
komoly szakmai elismertséget szerzett már az első években,
többek között ennek köszönhetően is hívták őket különböző helyekre. A sokak által éveken át csak áhított lemezfelvétel, élő rádióadás, vagy egy komolyabb turné nekik valamivel könnyebben jött össze.
A hatvanas évek második felében a zenekar éveken át külföldön „vendéglátózott”. Játszottak Svájcban, Németországban és néhány skandináv országban is. Hazatérésük után, 1969-ben saját klubot alapítottak a Ganz-MÁVAG Művelődési Házban. 1970-ben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró.
Ez volt a zenekar legsikeresebb korszaka.
Az 1970-es szilveszteri tévéműsor révén már országszerte ismertek lettek. Ez a komoly sikereket hozó korszak 1976-ig tartott. Demjén Ferenc 1977-ben kivált az együttesből, megalapította a rockosabb vonalat képviselő V' Moto Rock együttest. Bergendy István Demjén kiválásával kapcsolatban a Hanglemezgyár rettegett menedzseréről, Erdős Péterről az Origónak azt mondta, „róla csak annyit, hogy bejött hozzánk '76-ban, hogy a Rózsi el van nyomva a zenekarban, kellene neki egy szólólemez. Egy évvel később már nem volt az együttes tagja.”
Valamivel Demjén Ferenc kiválása előtt Latzin Norbert is elhagyta az együttest. Két alapvető szerzőjüket veszítették el akkor Bergendy Istvánék. Erről azt mondta, „mindenféle stílusban csináltunk utána zenét, volt őszinte kőkemény rockkorszakunk is, akkor jött hozzánk énekesnek a Balogh Feri. Én pedig azt mondtam, hogy ha eddig operettzenekar voltunk, akkor most meghasonlunk, és megmutatjuk, hogy nem vagyunk az: én egy évig fél hajjal, fél szakállal, fél arccal jártam mindenhová.”
A Bergendy-együttesnek fontos szerepe volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében. Bergendy Istvánék segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit is.
Az együttes néhány jazzfesztiválos koncertlemez után 1980-tól egyre több mesejátékhoz készített zenét, valamint gyermekalbumokat is kiadtak. Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéjét, emellett musicaleket is írt. A Bergendy-együttes működése a 2000 utáni években leginkább csak báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokra, szabadtéri fesztiválokra korlátozódott. Bergendy István ezekben az években megalapította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, amelynek tizenkét tagja közül nyolc volt zenész, négy pedig énekes és vokalista. Az együttes a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő showszerűen, elegáns egyenruhákban. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola-felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek. 2009 októberében a zenekart kisebb létszámú együttes váltotta fel, amelyet 2017-ben feloszlatott. A Bergendy tizenöt nagylemezt készített.
Bergendy Istvánt 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.
