Magyar történelmi filmet forgat a Budapesti Operettszínház

Budapest, 2019. október 6. A Budapesti Operettszínház homlokzata a VI. kerületben, a Nagymező utca 17-ben. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Magyar történelmi filmet forgat a Budapesti Operettszínház. Az új zenés családi történetet Iványi Marcell rendezi, és olyan művészek láthatóak majd benne, mint Földes Tamás, Janza Kata, Bálint Ádám, Sándor Péter, Melis Gábor, Oszvald Marika, Gubik Petra és Mészáros Árpád Zsolt, valamint a 10 éves Németh Marcell és még sokan mások.

Történelmi filmet forgat a Budapesti Operettszínház, és a film alkotói február 4-én már megtartották az első stábtalálkozót, amelyen részt vett Iványi Marcell, Arany Pálma-díjas rendező, Tóth Zsolt operatőr, Németh Ákos drámaíró és a film forgatókönyvének írója, Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és egyben a film producere, Cári Tibor zeneszerző, Dolhai Attila Jászai Mari-díjas művész, valamint a színház művészei. A történelmi filmben ugyanis olyan művészek láthatóak majd, mint Földes Tamás, Janza Kata, Bálint Ádám, Sándor Péter, Melis Gábor, Oszvald Marika, Gubik Petra és Mészáros Árpád Zsolt, valamint a 10 éves Németh Marcell és még sokan mások.

Az eredeti színpadi mű Dolhai Attila ötlete alapján és rendezésében, Cári Tibor zenéjével született a tavaszi bezártság időszakában, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára.

A Szétszakítottak című musicalt a Budapesti Operettszínház saját online felületein közvetítette, Kiss-B. Atilla főigazgató akkor úgy fogalmazta meg a mű mottóját: „Szeressük vissza határainkon túl élő honfitársainkat!”

Az új film koprodukcióban készül, ennek apropója pedig a Nemzeti Filmintézet egyedi színházi pályázatán való részvétel volt kifejezetten színházi és filmes stábok együttműködése céljából. A hetven percesre tervezett tévéfilm

forgatókönyve valós eseményeken alapul,

ezeket a főhős Dér Zoltán (a filmben Bor Ernő) fiatalemberként, temesvári lakosként, magyar állampolgárként élte át, és beszélte el visszaemlékezéseiben: a világháború végét, a háborús vereséget és következményeit, ami korábban elképzelhetetlen volt, és kataklizmaként rázta meg nemcsak az országot, de az ő személyes életét is. Magyarország széthullását, szülővárosa, Temesvár előbb szerb, majd román megszállását, végleges elcsatolását, családja menekültté és nincstelenné válását. Németh Ákos forgatókönyvíró azt mondta „a forgatókönyv célja, hogy a nagypolitikai történéseket »kisemberek« nézőpontjából, hétköznapi emberek történetén át mutassa be, ennek érdekében szeretnénk ábrázolni a kort, a helyszínt és a társadalmi státuszt, ahonnan a főhősök indultak, és amely szemszögből adott pillanatban a változás előre elképzelhetetlen mértékű.

Polgári jólét, évszázados tradíciók napi gyakorlása, nagyhatalmi tudat, létbiztonság foszlik szinte egyik hónapról a másikra semmivé.

Ez a nemzeti tragédia egyre távolabb kerül tőlünk időben, személyes átélői, akik még emlékeket őriznek és adhatnak tovább, már nagyon kevesen vannak. Dér Zoltán emlékei, melyek nem több és nem kevesebb viszontagságot mutatnak be, mint ami kortársai közül a többségnek kijutott, alkalmasak arra, hogy némi szerkesztés és dramaturgiai beavatkozás nyomán újabb nemzedékekkel ismertessék meg a kort, és szerezzenek ne csupán ismereteket, de első kézből származó beszámolón át szinte tapasztalatokat arról, ami néhány generációval korábban országunkban és országunkkal történt.”

A film egy fiatal, Budapesten tanuló pozsonyi lány, Ibolya, valamint a temesvári Bor család egyik fiúgyermekének, Miklósnak a kapcsolatát mutatja be, amely szokványos időkben, szokványos körülmények között házassággal, polgári miliőben leélt átlagos családi életben teljesedne ki. A történet szerint a pár jobbára a háborús körülmények miatt

egymástól elválni kényszerül, az időbeli és térbeli korlát győz, elszakadnak egymástól.

Az ő személyes sorsuk, a huszonévesek kapcsolata, szakítása mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz. A forgatások változatos helyszíneken zajlanak majd, a legtöbb jelenetnek a film koprodukciós partnere, a MÁV jóvoltából a Magyar Vasúttörténeti Park ad teret. Az ott található korabeli szerelvények, állomás és peron szolgálnak majd a történet háttereként, megidézve azt a nehéz időszakot, melyet vagonlakóként élt át a menekülő család. Fontos helyszín lesz továbbá az Óbudai Társaskör és környéke, a Szent Péter és Pál templom, valamint a Rákospalota-Újpest vasútállomás. A film lakásbelső jelenetei pedig műteremben készülnek.

A mű zeneszerzője, Cári Tibor – a Ruben Brandt, a gyűjtő című film komponistája – kortalan zenét képzelt el a filmhez. Dallamvilága merít a kamarazenétől egészen a szimfonikus hangzásig, kiemelve a történet líraiságát és drámaiságát, ugyanakkor a filmben elhangzó 12 dal klasszikus musicalek irányába mutat.

A tavasszal bemutatott online változathoz képest új dalok is születtek,

valamint a filmes műfajhoz elengedhetetlenül szükséges kísérőzenék. A zenés mű dalszövegeit Dolhai Attila jegyzi, aki egy villanásra feltűnik majd a filmkockákon. Érdekesség, hogy a tévéfilmben a művészek gyerekei is feltűnnek kisebb szerepekben, mert a tavaszi járvány idején készült online változatban érthetően ők is szerepet vállaltak, mivel szűk családi körben lehetett csak elkészíteni a home office változatot. Ugyancsak meglepetés az is, hogy Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója is látható majd a filmben egy kisebb szerep erejéig. A forgatások várhatóan 2021 márciusában kezdődnek, és április elejéig tartanak majd.