Mátyás király kódexei - az interneten

Hat különleges internetes szolgáltatást hozott létre az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az elmúlt hónapokban. Az egyikben Mátyás király kódexeinek háromdimenziós kiállítása látható, a másikban az alapító Széchényi Ferenc gróf térképgyűjteményét, megint másutt az Apponyi Sándor gróf által összegyűjtött különleges metszeteket nézhetik meg az érdeklődők. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az Origónak azt mondta: a könyvtár egyik legfontosabb feladata, hogy az intézmény kultúrkincseit mindenki számára elérhetővé tegye határon innen és túl. Interjú Rózsa Dáviddal.

A kulturális intézményekkel együtt megnyitott az OSZK is – milyen feltételekkel látogathatják az olvasók?

Az OSZK a hatályos jogszabályok szerint működik – ennek megfelelően jelenleg csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező olvasók, kutatók jöhetnek be az épületbe, akiktől arcképes igazolványt is kérünk. Továbbra is élnek és megtartandók a szigorú egészségvédelmi előírások: kötelező a kézfertőtlenítés, a távolságtartás, munkatársaink számára a maszk használata.

A polcról levett vagy a raktárból kikért dokumentumokat könyvkaranténba tesszük és három napig pihentetjük, ezután kerülnek vissza a helyükre.

A nyitás nálunk is fokozatos. Jelenleg a törzsgyűjteményi olvasóterem, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár és a könyvesbolt tart nyitva. A különgyűjteményi kutatótermek később válnak látogathatóvá. Ezekben kötelező lesz az előzetes időpontfoglalás, hiszen jóval kisebb helyiségek, mint az általános olvasóterem. Az első másfél hét tapasztalatai alapján látogatóink nagyon óvatosak, nem szembesültünk nagy rohammal. Ennek ellenére a május 4-ei nyitáskor többen várakoztak a kapu előtt; a törzsolvasók jól érezhetően várták a könyvtárnyitást.
Hamarosan meglepetéssel is szolgálunk:

nyílik egy vadonatúj kutatótermünk, amelyet a bezártság hónapjai alatt alakítottunk ki fotógyűjteményünk és történeti interjúink kutatói számára. Ez egy igazán izgalmas tér, ahol a hagyományos dokumentumok és a legkorszerűbb eszközök szintézise valósul meg.

Ezenfelül a zirci ciszterci apátság műemlékkönyvtárát is felújítjuk – kevesen tudják, hogy ezt is az OSZK kezeli. Ez az előbb említettnél hosszabb munkát igényel, hiszen műemléki környezetben található, (falkutatásokat kell végezni, restaurátori szakvéleményre is szükség van), de reméljük, hogy néhány hónap múlva alaposan megújított térben fogadhatjuk majd az érdeklődőket.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Forrás: Rózsa Ádám

A járvány alatt is folyamatosan dolgoztak. Hat digitális tartalomszolgáltatást hoztak létre. Melyek ezek?

Az első a néhány évvel ezelőtt bemutatott nagy sikerű Corvina-kiállítás háromdimenziós verziója. Ez több szempontból is különleges kiállítás volt. Egyrészt a tartalma miatt, hiszen Mátyás könyvtára a korabeli világ második legnagyobb könyvtára volt a vatikáni után. Nagyjából kétezer-kétszáz kötetet számlált, amelynek mindössze egytizede maradt fenn. Ebből több mint ötvenet őriznek Magyarországon, a legnagyobb kollekciót az OSZK-ban. A virtuális tárlat a lehetőségekhez képest őrzi az eredeti különleges hangulatát. Ezenkívül további öt új tartalomszolgáltatást indítottunk abban az informatikai keretrendszerben, amelyet a 2017 óta a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen vitt nagyprojekt keretében fejlesztettünk.

A Fotótér nevű szolgáltatás Trianon századik évfordulójára készült el.

A Földabroszban alapítónk, Széchényi Ferenc gróf térképgyűjteményéből tettünk közzé ezer példányt. Október 23. alkalmából indítottuk el Plakáttárunkat, amelyben az első bemutatott anyag az 1956-os szöveges plakátok és röplapok ezerötszáz darabos gyűjteménye.

A Régi Ritka elnevezésű adatbázisban egy kiemelkedő adományozónk, Apponyi Sándor gróf csodálatos metszeteit publikáltuk.

Ezek a kora újkor és az újkor történetének tanulmányozásához nyújtanak forrásokat.

Az eddigi legkomplexebb adatbázisunk idén január 22-ére készült el, ez a Hangtár.

Kevéssé ismert tény, hogy az OSZK nemcsak papíralapú dokumentumokat gyűjt, hanem sok minden mást is. A 20. század első hatvan évének zenei anyagát gramofonlemezek őrzik. (Magyarországon 1962-ben adták ki az utolsót.) Ezekből is gyűjtötte a könyvtár a kötelespéldányokat, ez az állomány azonban 1956-ban megsemmisült. Az ezredforduló környékén az OSZK vásárlások útján javarészt pótolta az elenyészett állományt, és most ismét több mint hetvenezer lemezt őrzünk, amelyek katalogizálása és digitalizálása évek óta zajlik. Ezekből tettünk közzé ezerháromszáz lemezt, ami duplaannyi felvételt jelent.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója fotó: Talán Csaba

Milyen terveik vannak erre az évre?

Rengeteg van, de ami a leginkább érdekelheti az olvasókat, az az, hogy továbbfejlesztjük és egy platformra tereljük digitális tartalomszolgáltatásainkat. Az OSZK a magyar írásbeliség összes korszakából származó dokumentumok őrzőhelye;

a kódexektől-kódextöredékektől a 20. századi szerzői hagyatékokig őrizzük a magyar szellem írott produktumait.

Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy legrégibb dokumentumaink nem a középkorból, és nem is a Kárpát-medencéből, hanem az ókori Egyiptomból származnak: kézirattárunk két papirusztöredékéről van szó. Folyamatosan dolgozzuk fel a modern dokumentumokat is. Több ezer művészi kivitelű századelős plakát, ex libris várja, hogy publikáljuk. 2021. augusztus 4-ére, Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulójára pedig digitalizáljuk a komplett Babits-levelezést. Ez több mint 6600 levelet jelent. A 20. század történeti emlékezetének lenyomata az a több mint ezerötszáz interjú, életútinterjú, amely az 1970-es évektől a legutóbbi időkig készült. Ezek beható ismerete nélkül megírhatatlan a 20. századi magyar történelem. Ezekből is közzéteszünk egy reprezentatív válogatást az év második felében. Mindebből látható, hogy egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy kultúrkincseinket mindenki számára elérhetővé tegyük. Nemcsak azoknak biztosítjuk a hozzáférést, akik bejönnek hozzánk, hanem határon innen és túl mindenki számára láthatóvá, kutathatóvá, élvezhetővé tesszük ezeket a páratlan dokumentumokat.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Fotó: Talán Csaba

A webarchiválást már januárban elkezdték. Mit jelent ez pontosan, hogyan lehet archiválni az internetes tartalmakat?

Január elsejétől az OSZK feladata, hogy gondoskodjon a magyar webtér archiválásáról. Ez azért fontos, mert a kulturális tartalmak nagy része ma már eleve az interneten jelenik meg. Küldetésünk értelmében gondoskodnunk kell ezek megőrzéséről az utókornak. Arról persze nincs szó, hogy minden weboldalnak minden egyes rezdülését archiváljuk – ez ugyanis lehetetlen. A webarchiválás során évente kétszer „aratjuk" a .hu-s domain tartalmait, és a pillanatnyi állapotukat mentjük. A weboldalak válogatott körével évente négyszer tesszük meg ugyanezt. A feladatcsoport harmadik eleme az úgynevezett eseményalapú archiválás, ami azt jelenti, hogy egy kiemelt eseménnyel (idén többek között az olimpiával és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal), évfordulóval kapcsolatos tartalmakat teljeskörűen megőrizzük.