Demény Attila 1955. március 2-án született Kolozsváron, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd
1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán operarendezői képesítést szerzett, ezután lett a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője, majd főrendezője.
Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992) és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995).
Demény Attila zenei pályafutását Sepsiszentgyörgyön kezdte karmesterként, majd 1980 és 1983 között a nagyszebeni filharmónia zongoraszólistájaként dolgozott. 1992-ben megalapította a kolozsvári operastúdiót, 2003 és 2006 között a balatonfüredi Művészeti Fesztivál művészeti igazgatója volt.
Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara- és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt.
Szimfonikus hangversenyeket és opera-előadásokat vezényelt, több mint húsz operát rendezett.
2001-ben a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától Nádasdy Kálmán-díjat kapott, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2020-ban a magyarországi emberi erőforrások minisztere Erkel Ferenc-díjat adományozott neki kiemelkedő tevékenységéért.
A Kolozsvári Magyar Opera közleményben idézte fel, hogy Demény Attila rendezései mérföldkövet jelentettek az intézmény életében. A opera zeneszerzői hagyatékát is jelentősnek nevezte.
Műveit a XX. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemzi
- méltatta visszaemlékezésében a Kolozsvári Magyar Opera.