Meghalt Gál Sándor

Budapest, 2015. április 10. Gál Sándor költő a Versmaraton című rendezvényen a fővárosi Thália Színházban 2015. április 10-én. A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ötödik alkalommal meghirdetett közös rendezvényén 69 költő délelőttől késő estig olvas fel Az év versei 2015 című antológiában megjelent műveiből a költészet napja alkalmából. MTI Fotó: Kovács Attila

Életének 84. évében meghalt Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, a felvidéki magyar irodalom és a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója, szervezője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte az akadémia szombaton az MTI-vel.

Színes és hosszú alkotói pályája a kezdetektől teret adott nemcsak minden műnemnek, a lírától a prózán át a drámáig, hanem szinte minden műfajnak, a szépirodalmiak mellett a publicisztikai jellegűeknek is. Egyes monográfiák, kézikönyvek szerint a (cseh)szlovákiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé tartozik - olvasható a közleményben.

Az MMA Gál Sándort saját halottjának tekinti.

Gál Sándor 1937. november 29-én született a felvidéki Búcs faluban, majd a család Újtelepre költözött. Gadócon, egy mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1959-1969 közt a Szabad Földműves című lap munkatársa, illetve szerkesztője volt.

Gál Sándor költő a Versmaraton című rendezvényen a fővárosi Thália Színházban 2015. április 10-én. A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ötödik alkalommal meghirdetett közös rendezvényén 69 költő délelőttől késő estig olvas fel Az év versei 2015 című antológiában megjelent műveiből a költészet napja alkalmából Forrás: MTI/Kovács Attila

Első két verseskötete, az Arc nélküli szobrok és a Napéjegyenlőség 1964-ben, illetve 1966-ban jelent meg. Nem voltam szent című könyvével (1968) kezdődött szépprózai munkássága, 1971-től a Hét című lapnak volt a rendszerváltoztatásig kassai tudósítója. 1969-ben a Kassán megalakuló Thália Színpad dramaturgja lett, egy év múlva itt avatták színpadi szerzővé is A szürke ló című mesejátékának bemutatásával.

Alkotói pályája lényegében a kezdetektől töretlen volt:

ízig-vérig közéleti gondolkodású és közéleti erkölcsű volta újságíróként éppúgy talált témát, feladatot magának, mind szépíróként, költőként, valamint riporterként, tudósítóként is

- olvasható az MMA közleményében.

Ötletadója, illetve résztvevője volt több kulturális, művészeti rendezvénysorozatnak a régióban: az 1964-ben a magyar nemzetiségűek országos szavalóversenyeként indult komáromi Jókai-napoknak, a Szencen 1966-tól megrendezett Szenczi Molnár Albert-napoknak, az 1972-ben első ízben megtartott Fábry-napoknak. 1982-ben gyűlt először össze a Somodi-fürdői művelődési tábor, amely az évtized végén nyári szabadegyetemmé alakult át, Jászót választva helyszínéül.

1990-től az induló kelet-szlovákiai társadalmi és kulturális havilap, a Keleti Napló munkatársa volt, két esztendő múlva az utolsó lapszámig, 1995 januárjáig a főszerkesztője. Ezzel egy időben, 1989 nyarától az Anyanyelvi Konferencia társelnöke volt tizennégy esztendőn át; 1992-ben a Magyarok III. Világkongresszusán küldöttként vett részt, ahol beválasztották a Magyarok Világszövetsége plénumába.

Ugyanebben az évben főszerkesztő-helyettese lett a Miskolcon kiadott Holnap című folyóiratnak. 1997-ben három évre a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnökévé választották.

Kitüntették 1997-ben a Magyar Köztársaság elnökének arany emlékérmével, 2004-ben József Attila-díjjal, 2017-ben átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét,

emellett több szlovákiai elismerést is kapott.

2016-ban portréfilm készült Gál Sándorról Vizi Mária rendezésében, 2017-ben az MMA Kiadó adta ki Márkus Béla monográfiáját a felvidéki költőről.