Eddig azzal voltak elfoglalva, hogy a színészeimet gyalázták, a kollégáimat fenyegették, a forgatási helyszíneken is keresztbe tettek, ahol csak lehetett, de legnagyobb meglepetésükre mégis elkészült a film. Rájöttek, hogy már nem tudják megállítani, kint van az előzetes, ott vannak az óriásplakátok, csináljuk a promóciót. Hol lehet még elgáncsolni egy filmet? Ott, hogy nem engedjük be a mozikba
– mondta el Kálomista Gábor az Indexnek adott interjújában.
Az elismert angol rendező, Keith English és a barcelonai Josep. M. Civit operatőr munkáját dicsérő film történetében egy fiatal, ambiciózus elemzőlány rájön, hogy a főnöke részt vett a botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, ezért úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Nyomozásba kezdenek az MTV-nél gyakornokként dolgozó szerelmével, de a lány lebukik a főnöke előtt, és a fiatalok egy nagyhatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromának részleteit és a budapesti rendőrattakok ellentmondásait kutatják, nem csak a karrierjük kerül veszélybe.
Bár egy történelmi eseményeket feldolgozó, de azokon jócskán túlmutató fikciós krimiről van szó, Kálomista Gábor szerint politikai alapon próbálják ellehetetleníteni, hogy eljusson a nézőkhöz a film.
Mint a producer az interjúban elmondta, a probléma gyökerei 2004-ig vezetnek vissza, akkor lépett életbe az a filmtörvény, amely kizárólag a filmek gyártásával foglalkozik, azzal azonban nem, hogy a magán- vagy állami pénzből készült alkotások miként kerül a közönség elé, így azok automatikusan hátrányba kerültek a hazai piacon az összehasonlíthatatlanul tőkeerősebb amerikai produkciókkal szemben.
És bár ez a helyzet már 2004-ben is vállalhatatlan volt, még nem volt ennyire központosítva az egész piac, mint jelenleg, amikor a mozik nyolcvan százaléka a Cinema City-hálózathoz tartozik.
És
amikor a Cinema Citynél rákérdez, hogy miért nem vetítik a filmjét, gyakran azt a választ kapja, hogy azért, mert nem szerepel az amerikai tízes toplistán.
Ez a gondolkodásmód igaz lenne akkor, ha Amerikában is magyarul beszélnének, vagy legalább ötszázmillióan lennénk. Viszont mégiscsak egy nemzeti filmgyártásról beszélünk, legalább magunkat támogatni kellene egy kicsit
– mondta el a producer, aki szerint bár akkor is be kellene mutatni minden magyar filmet az első héten nagy kapacitással, ha nem kasszasiker. De az Elk.rtuk ráadásul az lehetne.
Nem csupán a Cinema City próbálja elgáncsolni a filmet, hanem a Corvint, a Művészt, a Puskint, a Toldit, a Tabánt és a Kino Cafe-t üzemeltető Budapest Film Zrt. is, amely a premier hetében mindössze a Corvinban egyetlen délutáni vetítési időpontot biztosít a filmnek.
Kálomista Gábor szerint
a Budapest Film Zrt. Gyurcsány Ferenc irányítása alatt áll, aki talán megsértődött, mert nem Hugh Grant játssza. Innentől az jön, hogy Budapesten megnézik, kinek mi a meggyőződése, és csak az szállhat fel a villamosra, aki rájuk szavaz? Milyen alapon élnek vissza a politikai hatalommal, milyen alapon döntenek a nézők előtt? Ez a legdurvább cenzúra. Nem hiszem, hogy bárki felhatalmazta Karácsony Gergelyt arra, hogy ideológiai alapon kitiltson a fővárosból egy magyar filmet, amit nagyon sok budapesti meg szeretne nézni. Ez nem a köz javát szolgálja, hanem a saját vélt érdekeit
– tette hozzá Kálomista Gábor, majd elárulta, a Cinema City még nem döntött a vetítési időpontokról, de nem igazán haladnak előre a tárgyalások.
A producer szerint vidéken sem jobb a helyzet, hiszen
a sok kis mozit szintén egy hálózat fogja össze, és amikor megkeresték az üzemeltetőket, eleinte örültek, számítottak a jó kis bevételre, aztán jöttek az üzenetek, hogy ha ezt levetítik, soha többet nem kapnak premierfilmet.
A szakember azonban nem adja fel a küzdelmet, és mindenkit megnyugtat: fognak találni alternatív lehetőséget a film bemutatására.