Negyed évezredes jubileumát ünnepli a Füvészkert

Világháborús bombatámadások, építkezések és költöztetések mértek csapást a gazdag növényvilágára, mégis sikerült megőriznie kulturális és természetvédelmi örökségét az ELTE Füvészkertnek. Mátyás király vadászkastélyának és A Pál utcai fiúk emblematikus helyszínének alapításának kétszázötvenedik évfordulójáról könyvvel, kiállítással és emlékfa ültetéssel emlékeznek meg.

Ma nyitották meg a Füvészkert alapításának kétszázötven éves történelmét bemutató kiállítást, de egy interaktív fajkeresővel is gazdagodott az intézmény Herbáriuma; az eseményen Orlóci László igazgató és Borhy László, az ELTE rektora emlékfát is ültetett.

Szintén a jubileum alkalmából Papp László szerkesztésében gazdagon illusztrált kötet jelenik meg a Füvészkert történetéről. A könyv szerzői, Isépy István, Papp László és Priszter Szaniszló külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit, az olvasók megismerkedhetnek a kert műemléképületeivel, valamint oktatási, kutatási, természetvédelmi, ismeretterjesztési feladataival is. A kötetben külön részt szentelnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásainak.

Tórészlet 1896-ban, háttérben a kastéllyal. Forrás: Origo

Mint a szerzők a megnyitón elmondták, az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de a területén hamar helyet kaptak a különleges hazai és trópusi növények. Néhány évig a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatait is a kertben helyezték el.

A Füvészkertet ezt követően több alkalommal átköltöztették, az intézmény százhetven éve foglalhatta el a jelenlegi helyét. Egyesek szerint a füvészkert irodaépületének helyén állt Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak.

A Füvészkert legidősebb fái között tartják számon a közel kétszázötven éves sajmeggyet és a kétszáz év körüli páfrányfenyőket.

Híres, különleges növényei közé tartoznak az amazonasi óriás-tündérrózsák, a növények először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.
A kert romantikus építményei, tavai Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná. A Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek itt rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang a mai napig megkondul zárás előtt.

Forrás: Origo

A Füvészkert a tizenkilencedik század végén élte virágkorát, csaknem tízhektáros területén tizenkétezer növényfaj vagy annak változata élt.

A kiegyezést követően a növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város. Emiatt a kert területe egyharmadára zsugorodott, a tavak, a műrom és a növénygyűjtemény egy része megsemmisült. A kert történetének mélypontját a második világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak.

Jelenleg több mint nyolcezerre tehető a növényfajok és változataik száma

, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint a kertben tekinthetők meg. A Füvészkert több évszázados kapcsolatrendszere révén minden kontinensről fel tud vonultatni növényérdekességeket. Több mint háromszáz nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg a területén.

Soó Rezső botanikus és Priszter Szaniszló, az intézmény egykori igazgatója az újjáépült Pálmaházban 1965-ben. Forrás: Origo

2011-ben a Füvészkert területe az öt és fél hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.

A Füvészkert 1960 óta országos védettséget élvez, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei is kulturális örökségvédelem alá kerültek.