Mi köze van Elvis Presley-nek az 1956-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. A Life.hu az összeállításában olyan eseményeket, momentumokat írt le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére.

1. Kivégezték, amint nagykorú lett: a mártír "pesti srác"

Idén márciusban lett volna 80 éves az a Mansfeld Péter, akit még kiskorúként halálra ítéltek 1957-ben. Mansfeld akkor még csak 16 éves volt, így megvárták, hogy nagykorú legyen, majd 1959-ben azonnal kivégezték. Ráadásul a legendák szerint a hóhér 13 perccel meghosszabbította szenvedését.

Halála kegyetlen volt, azonban egy bizonyos: nem az 1956-os eseményekben való részvételéért büntették meg, hanem az 1958-as tetteiért, egyenességéért, és mert a fennálló rendszer ellen lázadt.

Mansfeld Péter szimbólumává lett a pesti srácok hősiességének és megtörhetetlenségének. Halála után 31 évvel, miután igazságot szolgáltattak neki, édesanyja csak akkor tudott végső nyugalomra térni - írja a Life.hu.

Hullócsillag – Melocco Miklós 2007-es alkotása Mansfeld Péterről a Szabó Ilonka utcában Forrás: Wikipedia/Thaler Tamas

2. Elvis Presley is felszólalt értünk - de vajon miért?

Elvis Presley még nagyon fiatal, mindössze 21 éves volt a magyar forradalom idején, mely egyes források szerint érzékenyen érintette: ezért felszólalt a magyar forradalom támogatása érdekében. 1957-ben az Ed Sullivan Showban arra kérte az amerikaiakat, hogy adakozzanak és segítsék a magyarokat. Kérdés, hogy valóban Elvis hívta-e fel a figyelmet erre a nemes gesztusra, vagy ez a történet inkább legenda? Ugyanis produkciója előtt hangzott el a kérés; Elvis valószínűleg legújabb dalaira fókuszált.

Az 1956-os "Év embere" a Time Magazinnál "A magyar szabadságharcos" volt - az álhírek ellenére nem Elvist választották meg.

A magazin címlapján egy izgalmas illusztrációval állított emléket a magyarok bátorságának: hogy fel mertek lázadni a világ egyik legnagyobb hadserege és elnyomó rezsime ellen. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a következő évben, 1957-ben a Time Magazin a forradalom leveréséért nagyban felelős Nyikita Szergejevics Hruscsovot választotta az Év emberének" - mesélte Szép Bence, történelem szakon végzett humorista, akivel mostanában Bagi Iván oldalán is találkozhatunk a Sétatörténelem-videókban.

3. Magyar zászló lenne a Szabadság-szobor kezében?

1956. november 18-án már Amerikában is nagy visszhangja volt a forradalomnak. A New York-i emigránsok Mártonffy István mérnök segítségével akcióba lendültek, hogy a Szabadság-szobor fáklyájához kitűzzék a magyar zászlót a következő felirattal: „Stop genocide, save Hungary" (magyarul:„Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot").

A terv az Egyesült Államokban nagy port kavart, azonban érdemi eredménye a megmozdulásnak nem született.

1956. november 18-án már Amerikában is nagy visszhangja volt a forradalomnak Forrás: Shutterstock

4. Ki nem mondott szavaival Nagy Imre önmagát adta volna fel

Nagy Imrét nem lett volna szükségszerű kivégezni. Élete két olyan mondaton múlott, ami túlmutat a politikán, a hivatalos kötelezettségeken: becsületbeli ügy és emberi küzdelem egyben. Amennyiben lemondott volna és elfogadja Kádár János kormányfővé való kinevezését, bizonyára élhetett volna még. Megírta lemondó levelét is - azonban az utolsó pillanatban széttépte azt és elállt szándékától. Éppen emiatt tekintik a Nagy Imre-pert Kádár személyes bosszújának.

Nagy Imre vádlott az utolsó szó jogán nyilatkozik, a Nagy Imre és társai elleni perben (1958) Forrás: Fortepan/Magyar Nemzeti Levéltár

5. Csapdába csaltuk a szovjeteket

Még a forradalom viszonytagságos körülményei között sem vesztették el humorukat és rafinériájukat a magyar szabadságharcosok. A Corvin-közben 1956.október 26-án történt meg, hogy leveses tányérokat helyeztek el lefordítva, így csapták be a szovjet katonákat, akik aknának vagy ahhoz hasonló pokolgépnek hihették. A félelem, hogy ezek kárt tehetnek az orosz gépekben, megfékezte és visszavonulásra késztette őket.

Szép Bence ezzel kapcsolatban is mondott néhány hasznos kiegészítést:

A forradalmárok hamar rájöttek, hogy a harckocsik kémlelőnyílásain keresztül a szovjet katonák csak nagyon szűk perspektívában látják a történéseket. A szűk sikátorokban, utcákon a kapualjakból előugorva ezért előszeretettel kenték be a kémlelőnyílásokat kátránnyal, korommal - és állítólag még lekvárral is."

Hozzátette: "Mivel így a harckocsizók már végképp nem láttak semmit a külvilágból, ki kellett nyitniuk a búvónyílást, de a forradalmárok ilyenkor rögtön megtámadták őket Molotov-koktéllal vagy kézifegyverekkel."

"A Corvin-közieknek egyébként volt egy „távvezérelt ágyúja" is, amely eredetileg páncéltörő ágyú volt, de a működtetését biztonságos távolságból irányították. Az ágyút az Üllői út egyik beugrójában helyezték el, de az elsütő kart a Corvin közből irányították egy drótkötél segítségével. Amint a szovjet páncélos harckocsi megérkezett az ágyú elé, a figyelők jelzésére a Corvin közből a drótkötél segítségével elsütötték az ágyút. Főleg a tank lánctalpat próbálták eltalálni, hogy harcképtelenné tegyék a harckocsikat. A felkelőknek ugyanis nem volt páncéltörő lőszerük, így a lövedék még ilyen közelről sem ütötte volna át a páncélt. A mozgásképtelenné vált járművet viszont utána Molotov-koktélok segítségével „füstölték" ki" - ismertette Szép Bence.

A Karinthy-gyűrűs humorista, Bagi Iván Szép Bencével, a történelem szakon végzett stand up-ossal sétált együtt, hogy oldott hangulatban, de kellő komolysággal beszéljenek az 1956-os eseményekről. A forradalommal foglalkozó Sétatörténelem werkfilmjét már bemutattuk, az Origón erről megjelent cikk ide kattintva érhető el. A harmadik sétatörténelem-kisfilm pedig október 23-án látható majd a portálon.