A szovjetek hadifogságba, Rákosiék kényszermunkára küldték, mégis a világ egyik legnagyobb művésze lett

Csodagyerekként tartották számon a később világhírű művésszé vált Cziffra Györgyöt

2021. november 5-én lesz száz éve, hogy Cziffra György, a 20. század egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi jelentőségű komolyzenei előadóművésze Budapesten meglátta a napvilágot. 1994. január 15-én Franciaországban halt meg, a Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész életének első fele a nélkülözésről és a földi poklok megjárásáról szólt. Tehetsége azonban nem halványult el; túlélve a szovjet hadifogságot, a Rákosi-korszak sötét diktatúráját, szinte egyedülálló sikereket elérve lépett a legnagyobbak közé, emellett pedig fiatal tehetségeket is támogatott. Születésének 100. évfordulóját a kormány döntése nyomán Cziffrának szentelt emlékévi programsorozattal ünnepeljük, az UNESCO pedig felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Az emlékév művészeti vezetője Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész.

Csodagyerekből lett kényszermunkás a kőfaragóknál

„Horowitz, Richter, Rubinstein, Cziffra, és most nem is jut eszembe egy ötödik. A négy legnagyobb, leghíresebb név között ott van az övé is" – mondja Mocsári Károly a Cziffra Györgyről szóló kiváló dokumentumfilmben, és ez – Cziffra kivételes zongoraművészi nagysága – éles kontrasztot mutat azzal, amire életrajzi adatai utalnak: családjának társadalmi helyzetével, sokszor nyomorúságos körülményeikkel.

Csodagyerekként tartották számon a később világhírű művésszé vált Cziffra Györgyöt Kresz Albert

A cigányzenész apától származó fiú – apja cimbalmos volt – az első világháborút követően két nővérével és anyjával élt Budapesten nagy szegénységben. Jolán nővére zongoráján, apja segítségével gyakorolt, és ki tudja, ez vezetett-e volna bármilyen eredményre, ha Dohnányi Ernő pártfogásával nyolcéves korában nem kerül be a Zeneakadémiára. Tizenévesen csodagyerekként kezelték, és a két világháború közötti, az 1930-as, egyre vészterhesebb években már lokálokban szerzett keresetével ő tartotta el családját.

1934-ben matrózgalléros ingben játszotta Schubertet, az ezt rögzítő felvétel fennmaradt:

Sikeres koncerteket adott nyugat-európai és skandináv államokban, és korán feleséget is választott: a budapesti Arizona mulató egyiptomi származású táncosnőjét, Soleilkát vette nőül. Még nem született meg a fia, amikor 1942-ben katonai szolgálatra hívták. Később szovjet hadifogság, és az abból való többszöri szökés – így vészelte át a második nagy világégést Cziffra, aki 1946-ban Budapesten újra bárokban lépett fel, és más művészekkel együtt tette, amit családjáért tenni kellett: vidéki előadásokat, tehetségén aluli haknikat vállalt, miközben rengeteget gyakorolt és tanult.

Kortársai féltékenyen figyelték Cziffra György rendkívüli tehetségét Forrás: Kresz Albert

„Meggörbítvén gerincemet, ismét visszasüllyedtem az éjszaka világába" – írta később önéletrajzi könyvében. A rendkívüli tehetség azonban nem volt boldog. „Feleségem és fiam hiába volt ott, hogy megosszam velük sorsom keserű poharát, az sosem ürült ki, mindig tele volt. Úgy éreztem elönt a csillapíthatatlan elégedetlenség".

Az 1950-es évek elején disszidálni próbáltak, ám besúgók miatt akciója kudarcba fulladt.

Az akkor nyolcéves fiát elválasztották Cziffrától, akit kényszermunkára ítéltek: a zongoraművész építkezéseken és kőmegmunkálásokon dolgozott, ennek nyomát kezein élete végéig magán hordozta. Mégis: eközben rabtársainak adta egyik legnagyobb sikerét jelentő koncertjét. Később, amikor 1953-ban kiszabadult, újra az éjszaki életben tudta csak kamatoztatni virtuozitását.

Semmi sem törhette meg művészi erejét Forrás: Kresz Albert

Komolyzenészi kibontakozás

Cziffra a Zeneakadémia akkori zongoraprofesszorának, Ferenczy Györgynek a támogatásával emelkedhetett ki a bárok világából, és komoly koncerteken mutathatta meg elképesztő elhivatottsággal tökéletesített tudását a közönségnek. Ahogy ismertsége nőtt, úgy nőtt irigyeinek száma, akik szakmaiságukat hiú ábrándok elé állítva féltették a művészetet a „kívülről jött könnyűzenésztől." A be nem fogadott művész hat héttel az előadás előtt, beugróként készült fel 1956. október 22-re, amikor Bartók II. zongoraversenyét játszotta az Erkel Színházban - kirobbanó sikerrel. A közönség tapsát több kritikus izzó lávához hasonlította, és azóta is tartja magát az állítás:

Cziffra előző napi koncertje is kellett ahhoz, hogy október 23-a eseményei úgy alakuljanak, ahogyan azok végül megtörténtek.

„Egyidejűleg megfogni a szakma fülét, és a közönségét, aki nem ért hozzá, annak a lelkét" – mondja Cziffra György rendkívüli, szavakon túlmutató tehetségéről Balázs János, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál és az emlékév művészeti vezetője, aki elmondása szerint is, a nagy Cziffrának köszönheti, hogy azzá válhatott a hazai és a nemzetközi zeneművészeti színtéren, akivé vált, bár személyesen soha nem találkozhattak.

Világhírű művészek a Cziffra100 programsorozat közreműködői között

Az emlékév rendezvényeit összefogó Cziffra100 programsorozat a legjelentősebb magyar és nemzetközi kulturális szervezetek és intézmények összefogásával valósul meg. Az eseményeknek a klasszikus zenei élet legfontosabb koncerttermei adtak és adnak otthont, egészen 2022 májusáig. Többek között a Müpa Budapest, a Zeneakadémia, a New York-Lincoln Center, a London-Covent Garden, a Genf-Victoria Hall, a Párizs-Radio France Auditorium. A programban olyan világhírű művészek szerepelnek, mint Boris Berezovsky, Denis Matsuev, Mischa Maisky, Mikko Franck, az Orchestre de la Suisse Romande, vagy a Orchestre Philharmonique de Radio France.

Amikor a határok 1956-ban rövid időre megnyíltak, Cziffrának nem volt – talán nem is lehetett – maradása. Hol oldalkocsis motorkerékpáron, hol gyalogolva, de családjával átjutott Ausztriába. Még abban az évben hisztérikus sikerű zongorahangversenyt adott Bécsben, és decemberben már Párizsban volt. Nemzetközi karrierjét az egymást követő sikeres koncertek jellemzik, melyeket a világ legnevesebb, legrangosabb előadótermeiben – például Londonban a Royal Albert Hallban, vagy New Yorkban a Carnegie Hallban – adott. Charles de Gaulle felesége kérésére meghívta az Élysée-palotába is, és Cziffra hamarosan francia állampolgárságot kapott. Vidéken telepedtek le, Senlisben feleségével felújítottak egy régi kápolnát, ahol nem csak koncerteket adott, hanem más művészeteknek is teret és lehetőséget biztosított.

Alapítványt hozott létre, mellyel fiatal zenészeket és képzőművészeket támogatott.

1961 és 1963 között olyan felvételeket készített, „melyek a mai napig legyőzhetetlenek, mind zenei, mind technikai szempontból" – mondja Cziffra teljesítményéről Balázs János. Emlékének egyik komoly, tisztelettel adózó ápolója szerint Cziffra zongoratechnikája egyedülálló volt, senki máséhoz nem hasonlítható. Ugyanakkor Cziffra művészi nagysága mellett ott maradt vele az, ami a nélkülöző, de égi tehetséggel megáldott kisgyermekből elhivatottságával párosulva a világ egyik legnagyobb zongoraművészévé tette: az alázat. Lakhatott családjával kastélyban, látszólag előkelő körülmények között, úgy éltek, mint régen Budafokon a másfélszobás lakásukban.

Cziffra György Franciaországban Forrás: A virtuóz c. film archív felvétele

Az ugrás persze hatalmas volt így is: Ferenczy Miklós – Ferenczy György fia – beszélt arról, hogy míg régen a pesti éjszakából Cziffra a hajnali villamost megvárva tért haza, mert nem volt pénze taxira, addig másfél évtizeddel később külön repülőgépen szállították utána hangszereit kiemelkedő kulturális és társasági eseménynek számító koncertjeire.

Fiát, ifjabb Cziffra Györgyöt nagyon korán elvesztette: 1981-ben, 40 évesen halt meg a tehetséges karmester. A nagy művész soha nem tudta feldolgozni egyetlen gyermeke elvesztését, előadásokat nem vállalt ezt követően, lemezfelvételeket sem készített. Párizshoz közel, egy klinikán halt meg szívrohamban, 1994-ben.

Szavakon túli tehetség adta a varázst

Cziffra György zsenijét követői és tisztelői egyedülálló improvizációs technikájában, és játéka tökéletesítésére irányuló fékezhetetlen vágyában látták. „Röpke hónapok alatt éveket haladt előre, hihetetlen tempóban bontakozott ki nem mindennapi tehetsége" – emlékezett vissza tanára, Ferenczy György. „Virtuozitás terén felülmúlhatatlan" – mondta róla Ferenczy Miklós. Cziffra játéka utánozhatatlan módon volt egyszerre technikailag tökéletes és minden egyes alkalommal egyedi, magával ragadó – felvételre, lemezre is játszott, de nem a lemeznek. Mások hozzáteszik: Liszt Ferenc neve, a géniusz lenyűgöző rögtönzési képessége az, ami Cziffra eleven, az életigenlés legmagasabb szféráiba eljutó játékában rejlik.

Cziffra György tehetségéről Balázs János így fogalmaz:

Zsenialitása áthatotta minden előadását, legyen szó preklasszikus, vagy a legnagyobb romantikus szerzőkről. Mindegy mit játszott, az ő hangszíne, egyénisége volt maga a csoda.

Az ő játékmódja, a szabadsággal teli imporovizatív előadásmód a klasszikus zenén belül új dimenziót nyitott, amely véleményem szerint Liszt Ferenchez csatlakozik – ő játszhatott hasonló módon, bár róla nincsenek hangfelvételek" - mondja az emlékév művészeti vezetője.

Cziffra György saját maga és zenéjének felszabadítását egyszerre kereste életművével. „Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem, hogy valóban élek, és szabad vagyok, olyankor, amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár" – vallotta erről a nagy előadóművész Ágyúk és virágok című memoárjában, aki minden megpróbáltatásból, minden csapásból fel tudott állni fia elvesztéséig, és vált halhatatlan, művészi és emberi értelemben is példaképpé.

Kiemelkedő eseményéhez érkezik az emlékév

Cziffra György, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar előadóművésze emlékét idézik fel a zongoravirtuóz századik születésnapján, 2021. november 5-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Cziffra György-emlékév kiemelt eseményeként. A gálahangversenyre Cziffra Psodia címmel komponált új művet Eötvös Péter. A szerző kilencéves korában, egy budapesti presszóban, annak szabadulása után hallotta először Cziffrát, akinek játéka kezei állapota ellenére is magával ragadta. Eötvös Péter első zongoraversenyét Balázs János mutatja be a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarával és a kiemelkedő finn karmester, Mikko Franck vezényletével. Két nappal később Párizsban, majd 2022 áprilisában a genfi Victoria Hallban is elhangzik a mű. Az estek szólistája Balázs János zongoraművész, cimbalmon közreműködik Lukács Miklós. Az emlékévi sorozat keretében a Cziffra György által inspirált világhírű muzsikusok között üdvözölhető Magyarországon idén a bravúr és az állóképesség bajnoka, Gyenyisz Macujev orosz zongoraművész is, aki november 4-én ad szólóestet a Müpában.
A centenáriumi programok részeként a Müpa Zászlóterében tablókiállítás nyílt Árnyékból a fénybe címmel, amely november 14-ig díjtalanul látogatható. Szintén november 5-én, a századik évfordulón a 13. kerületi Cziffra György parkban a páratlan zongoravirtuóz tiszteletére szobrot avatnak, Meszlényi-Molnár János szobrászművész alkotását. Az emlékév programjai a művész születésére emlékező novemberi 5-i események után, belföldön és külföldön is folytatódnak.

Nagy érdeklődés és szeretet fordul Cziffra emléke felé

Az alapítás, 2016 óta, nagy az érdeklődés a Cziffra-fesztivál iránt Magyarországon, és külföldön is hamar híre szökkent már az első évek után, hogy van egy olyan kezdeményezés, amely Cziffra György emlékét ápolja és a művészetének széles körű megismertetését tűzte ki céljául – mondta el az Origónak Balázs János.

A februárban elindított emlékévben már számos hazai és külföldi helyszínen adtunk koncerteket művésztársaimmal, és mindenhol az a tapasztalat, hogy nagy érdeklődéssel és szeretettel adóztak a mester emlékének szerte a világban"

- tette hozzá az emlékév művészeti vezetője.

Balázs János, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál és a 2021-es emlékév művészeti vezetője Forrás: Emmer László

Balázs János elmondta azt is: minden olyan város, koncertterem, intézmény, ahol Cziffra György fellépett, a vállalás mellé állt külföldön is, ahogy idehaza a Zeneakadémia, a Müpa, a Magyar Művészeti Akadémia is tette ugyanezt.

Cziffra György művészetét és örökségét nem lehet ki- vagy elsajátítani, mert annyira unikális ember és művész volt, hogy utánozni is lehetetlen. Valóban minden egyes leütött hangjegye mögött az egész élete benne van.

Valószínűleg nem lett volna ekkora ikon, ha nem megy át ezeken a nehézségeken, megpróbáltatásokon. Élettörténete erőt ad minden szakmabeli és nem szakmabeli számára, többek között ez életének fő üzenete is, hogy nincs az a nehézség, mély gödör, amiből ne lehetne kijönni"
– fogalmazott Balázs János.

Cziffra György megismételhetetlen, de az a szemlélet, gondolkodásmód, amiben a mester alkotott, továbbadható, amit minden művész a saját képére tud formálni – erre jó alkalom az emlékév. A több mint 100 koncert 40 városban, 15 országban óriási feladat, de nagy lehetőség is, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar csodákra és Cziffra György művészetére – tette hozzá Balázs János.