Itt az ideje, hogy elkezdjünk hinni adottságainkban, a tehetségünkben

Jó lenne, ha végre megtanulnánk örülni annak, hogy a világ egyik legérdekesebb részén élünk. A szocializmusban próbáltak bennünket leszoktatni arról, hogy így gondolkodjunk, de így van. A film a magyar történelem nemzetközi bemutatásának is eszköze, egyben az európai létforma, a kultúránk megismertetésének lehetősége – állítja Káel Csaba magyar mozgókép fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Müpa vezérigazgatója. Úgy látja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása a filmipar fejlesztésének szerves része, korábban nem sikerült integrálni az oktatásba a folyamatosan fejlődő ágazat elvárásait. Az Origónak többek között beszélt arról, hogy a Mozgókép Fesztivál és a magyar filmdíjak átadója idén a Veszprém-Balaton régióba költözik, és a filmes pályáztatás folyamatossá válik.

A hazai film megmérettetésének éves seregszemléje hagyományosan tél végére esik. Hogy alakul idén a járvány sújtotta helyzetben a Mozgóképszemle?

A mozgókép ünnepét újragondoltuk: a rendezvényt a csodálatos Veszprém-Balaton régióba költöztetjük az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat szervezőivel közösen, a tavaly kezdődött ígéretes együttműködés folytatásaként.

A nyár elején különleges helyszíneken egy fantasztikus hangulatú Magyar Mozgókép Fesztivált tervezünk a nagyközönségnek, ami egyben a filmesek szakmai randevúja is lesz.

Legendás televíziós seregszemle volt már korábban Veszprémben, ezt a hagyományt folytatjuk szabadtéri vetítésekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas filmes programokkal a megyeszékhelyen, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A három helyszínen, egy háromszögben összehangolva rendezzük meg a fesztivált és a magyar filmesek ünnepét júniusban, remélhetőleg a járványhelyzet mindezt lehetővé teszi, és az esemény jelentősen segíti Magyarország új kreatív régiójának a megszületését.

Káel Csaba Fotó: Hirling Bálint - Origo

A pandémia második hulláma sok készülő filmet meghiúsított. Hány film várakozik, mi a tavalyi év mérlege?

A pandémia első szakaszában, tavasszal a nagy ijedtségben a külföldi produkciók kivonultak az országból, a hazai forgatások azonban viszonylag hamar újra tudtak indulni. A járványhelyzet enyhülésével és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már nyáron visszajöhetett jó néhány külföldi produkció is. Közben a kulturális mentőcsomagban sikerült plusz támogatást szerezni arra, hogy összefogjon a színházi és a filmes szakma. Egy crossover műfaj jön ezzel létre: mozgóképes produkciók születhetnek meg a színházak infrastruktúrájával, alkotóival és színészeivel. Az volt a kitétel, hogy nem színházi közvetítést, nem lefényképezett színházat kell csinálni, hanem a film eszközeivel elmesélni történeteket. Ezek a produkciók most készülnek.

Az Aradi Kamaraszínház például egy 1848-as darabbal kapcsolódott be, Magyar Golgota címmel, Pozsgai Zsolt drámájával, amely az egyik magyar vértanú, Török Ignác sorsán keresztül mutatja be a korabeli eseményeket.

Izgalmas műfaji kísérletnek tűnik mind a 16 támogatott produkció. Emellett koprodukciós filmeket is beindítottunk: 8 új, nemzetközi összefogással készülő film gyártása vagy előkészítése indulhatott el tavaly. Ezek a filmek munkalehetőséget teremtettek azoknak, akiknek a nagy nemzetközi filmek elmaradása bevételkiesést okozott. A pandémia okozta nehéz időszakban az volt a pozitívum, hogy komolyan felpörgettük a koprodukciós munkákat: mások mellett egy vietnami-magyar koprodukció is elkezdődött.

Úgy tudom, hogy bizonyos történelmi témákat, akár Erzsébet királyné történetét szintén koprodukciós filmre szánják. Ismét lehet Sissi-film?

Érkezett ilyen irányú megkeresés hozzánk, elmondhatom, hogy Mongóliától az Egyesült Államokig van érdeklődés.

Sissi nem magyar vagy közép-európai jelenség volt, hanem most is egy „világmárka". Kínában az 50-es, 60-es években állítólag egyetlenegy nyugati filmet lehetett bemutatni, a Romy Schneider-féle Sissit, így aztán sok százmillió kínai számára Európa a "Sissi-feelinget" jelenti, amit érdemes meglovagolni.

Nyugatról és Kínából is van megkeresés. Mivel Európa második filmgyártó központjává vált Magyarország Anglia után, ez megteremti annak a lehetőségét is, hogy közös tartalomfejlesztésről tárgyaljunk. Pontosan ezek a nagy történelmi témák kapcsolhatnak össze minket. Jó lenne, ha végre megtanulnánk örülni annak, hogy a világ egyik legérdekesebb részén élünk. A szocializmusban megpróbálták elérni, hogy kételkedjünk ebben, ám most már itt az ideje, hogy elkezdjünk hinni ebben a régióban, az adottságainkban, a tehetségünkben. Egyrészt fantasztikus Közép-Európa, Magyarország pedig annak is a közepén földrajzi, kulturális kincs. Mindenünk van: erdőnk, tavunk, hegyünk, tengerünk - most Közép-Európáról beszélek -, és nagyon érdekes sorsaink, személyiségeink a múltunkban. Elképesztő fordulatos a történelmünk. Ez a régió egymással élt, hadakozott: történelmi és kulturális gyökereink tanulságosak és izgalmasak a világ számára. Nem is gondoltuk volna, hogy a Tesla név a 21. században az autóipar forradalmi megújításának lesz a szinonimája. Igen kevesen tudják, hogy ki volt Nikola Tesla: szerb-amerikai származású fizikus, feltaláló, aki élt Budapesten is, és most az önéletrajzi írásait feltárva dokumentumfilm készül róla.

Ha megnézzük az angolszász filmgyártást, a nagy történelmi eseményeik, irodalmi alkotóik lépten-nyomon megjelennek filmen. Ilyen erős vonal a Tudorok története, vagy az irodalomból például Jane Austen, nem szólva a nagy történelmi regényeikről. Nekünk legalább ilyen érdekes történeteink vannak, és akkor még nem beszéltünk a királydrámáinkról, de akár a 19. vagy 20. század nagy történetei is filmre valók.

Örüljünk annak, hogy a világ legérdekesebb részén élünk Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az amerikaiak hány jelentős történelmi pillanatot mutattak meg saját múltjukból? Gondoljunk csak arra, hányszor dolgozták fel a nagy eseményeket, a polgárháborút vagy Pearl Harbourt filmen. Mindig mosolyognom kell azokon a kritikákon, amelyek arról szólnak, hogy nehogy már történelmi filmeket kezdjünk csinálni. Más országok ezzel nagyon jól elvannak, hiszen pontosan tudják, amikor történelmi filmről van szó, nem poros, idejétmúlt tablókról beszélünk, hanem fontos, és kiválóan elmesélhető, magával ragadó történetekről a múltunkból.

Milyen bevételkieséssel számol az ágazat a leállások miatt?

Pontos számokat nem tudunk még, 2019 egy csúcsév volt, és már a korábbi években is a GDP 0,15 százalékát hozta az ágazat. Most ez kevesebb lesz, de mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a helyzetet optimalizáljuk.

A pandémia idején elkezdtünk egy stúdiófejlesztést, aminek a tervezési folyamata a pandémia alatt le is zárult. A közbeszerzés után elkezdjük kivitelezni Fóton az új stúdiókat.

Két meglévő fóti stúdióhoz hozzájön négy új, azaz két-két ikerstúdió a legkorszerűbb megvalósításban, ha sorozatforgatáshoz használják, akkor egymásba is lehet nyitni, így nagy méretű díszleteket is fel lehet építeni bennük. A gazdaságos üzemeltetést úgy tervezzük, hogy időszakonként bérmunkákhoz adjuk ki. Koprodukcióknak is használhatók, és szeretnénk, hogy a magyar filmek készítői is a legjobb körülmények között dolgozhassanak.

Az amerikai bérmunkák, a korábbi filmipari kormánybiztos, Andy Vajna idejében szintén nagyon sok bevételt hoztak a filmes iparágnak. Lesz hasonló mértékű megrendelés Amerikából?

Andy Vajna nagyban segítette ezt a folyamatot, de valójában már jóval korábban elkezdődött az amerikai bérmunka. Komoly gyártó cégek a kilencvenes évektől kezdődően fokozatosan bővítik a bérmunka szegmenst. Az, hogy most ilyen sokan forgatnak nálunk, annak is köszönhető, hogy a szektor szereplőinek segítségével évtizedekkel ezelőtt megépülhettek a legmodernebb magánstúdiók. Élvonalbeli helyzetünk annak is köszönhető, hogy az M0-s körgyűrű körül jó pár stúdió felépült, ami kiváltságos helyzet, mert sokszor még Hollywood sem tudja biztosítani azt, hogy a belváros szállodáiból húsz perc, fél óra alatt ki lehessen érni a stúdiókba. Egyébként Hollywooddal aktív kapcsolatunk van. Az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövetével, Colleen Bell-lel, a jelenlegi kaliforniai filmbiztossal jó kapcsolatban vagyok.

Szeretnénk erősebb képviseletet Hollywoodban, őszre az American Film Marketre időzítve tervezünk egy nagy bemutatkozást.

Változik a pályázati rendszer is

Úgy tudom, dolgoznak a filmpályázati rendszer megújításán. Miben kellett változtatni az eddigi struktúrán?

- Két pályáztatási szisztémát kapcsolt össze 2020 elején a Nemzeti Filmintézet: volt egy folyamatos mozifilmes pályáztatás, amihez társult a Magyar Média Mecenatúra rendszere a nem mozifilmes műfajokkal, televíziós és streaming bemutatóra készülő tartalmakkal. Eddig ez a pályáztatás ütemezett, kétfordulós és kétlépcsős volt. A bírálóbizottságok előzsűrizték a filmterveket, és az így kiválasztott pályamunkák alkotóival konzultáltak, majd a pályázati anyagokról a Televíziós Döntőbizottság döntött és ítélte meg a támogatásokat.

Idén már folyamatos pályázási lehetőséget szeretnénk biztosítani a nem mozis mozgóképek alkotóinak is.

Tavaly tavasszal és ősszel is, a két beadási időszakban rettenetesen feltorlódtak az anyagok, a jövőben a két lépcső megmarad, de bármikor beadhatók lesznek a pályaművek. Az első évben egyébként közel 2000 médiaszolgáltatásban bemutatásra készülő alkotás pályázatát dolgozták fel a Filmintézet szakemberei, és több mint 160 alkotás kapott támogatást.

A filmes ágazat igényeit össze kell kapcsolni az egyetemmel Fotó: Hirling Bálint - Origo

A FILMIO sikere

A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a legnézettebb filmek az elmúlt 10 év magyar filmjei a FILMIO-n. Biztató adat ez?

A FILMIO-t többek között azért hoztuk létre, hogy a magyar filmeknek legyen egy plusz forgalmazási felülete, mert bemutatásukra kevés mozi áll rendelkezésre. A nagy plázamozik elsősorban a nagy nemzetközi produkciókra fókuszálnak, hiszen, az a fő üzleti irányuk. Óriási marketinggépezet veszi ezeket körül, és több csatornán népszerűsítik a kínálatot. Nekünk pedig meg kell teremtenünk jó pár korszerű felületet a magyar film számára, ahol minél szélesebb közönséghez tudnak eljutni az alkotások. A mozikkal is tárgyalunk, a fő megjelenési lehetőségként tekintett művészmozi-hálózatoktól kezdve a plázamozikig. Utóbbiaknak a helyi tartalom nagyon fontos, hiszen extra bevételt jelent. Azok az országok, ahol népszerűbbek a hazai filmek – ilyen Lengyelország vagy Csehország például - ott ez komoly bevételt jelent. Nekünk is ez a célunk, fel kell zárkóznunk hozzájuk. A FILMIO elsősorban otthoni felhasználásra teszi elérhetővé a filmeket, most havi előfizetéssel, de olyan premierfilmek is lesznek, amikre kvázi mozijegyet lehet majd váltani. A FILMIO segítségével oktatási segédanyagokat szeretnénk eljuttatni az iskolákba, hogy a diákok is tisztában legyenek azzal az elképesztő kinccsel, ami az elmúlt 120 év magyar filmművészete, de azzal is, hogy mennyire fontos a nemzetközi kitekintés. Újra akarjuk éleszteni a filmklubokat, első körben az egyetemeken, majd csatlakozhatnának azok a helyek is, ahol nincs mozi, de van könyvtár, vagy művelődési ház. Ez a Nemzeti Művelődési Intézettel közös programunk.

A kommunikáció és marketing oldaláról is szeretnénk sokkal erősebb támogatást adni a magyar filmeknek. Éppen ezért, újdonságként vezettük be a gyártás alatti marketingtámogatást, hogy mire elkészül egy magyar film, már komoly és átgondolt marketing-kommunikációs eszközök álljanak rendelkezésre a forgalmazáshoz.

A plázamozik el is várják, hogy komolyabb marketing és PR támogatása legyen a bemutatóknak. Szeretnénk minél inkább tematizálni a közgondolkodást, közbeszédet a filmekkel: miért készült el az adott produkció, miért az a témája, miért gondoljuk fontosnak, ki írta, ki rendezi, ki a főszereplője. Régen sokkal többet beszélgettünk a filmekről. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar film benne legyen a köztudatban. Ráadásul az irodalmat is tudjuk ezáltal segíteni, hiszen egy meghatározó filmélmény után az emberek sokkal szívesebben nyúlnak a forgatókönyv alapjául szolgáló könyv után is. Ugyanakkor szembeötlő hiányosság, hogy Magyarországon alábbhagyott a sztárépítés. Ne felejtsük el, hogy a filmeket elsősorban a szereplők teszik vonzóvá a közönség számára. Fontos, hogy újra emblematikus filmsztárjaink legyenek, akik a fiatalokra is hatással vannak.

Vannak filmtörténeti kuriózumok a FILMIO-n?

Igen, nagyon izgalmas a filmkincsünk, nézhető például A toloncz, mely a Michael Curtizként világhírű Kertész Mihály egyik legkorábbi rendezése, a kolozsvári filmgyártás egyik első darabja, és egyben Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje. A FILMIO kínálata folyamatosan bővül, a felújítási tevékenység folyamatos.

Nagy kuriózum az 1915-ben bemutatott, Bródy István rendezte Munkászubbony című némafilm, amit nem láthatott eddig a közönség, ez az egyik legrégebbi fennmaradt, sokáig megsemmisültnek hitt magyar mozifilm, amely a Filmarchívum munkájának köszönhetően került elő Hollandiában. Ez egyben a korszak színészsztárjának, Hegedűs Gyulának egyetlen fennmaradt filmje.

Kortárs zene készül hozzá, tehát mozikoncerten is bemutatható lesz, ahol a régi mozgókép mai zenével találkozik. Egyedülálló élmény lesz, nem kétség. Még folynak a munkálatok, a tervek szerint ősztől lesz látható.

Egyelőre csak Magyarországon elérhető a szolgáltatás. Bővül majd a hozzáférhetőség köre?

Azt szeretnénk, hogy ne csak magyarországi IP-címekről lehessen elérni, hanem tágítanánk a kört: először Európára, aztán távolabbra is.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása a filmes ágazat fejlesztésének része

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítását illetően beszélt arról, hogy a filmipar fejlesztésébe kell integrálni az oktatást. Mi volt elavult eddig az egyetemen?

Nem volt sajnos lényegi párbeszéd az ágazat és az oktatási intézmény között az elmúlt időszakban.

Pedig léteznek jól működő struktúrák, irányadó példák: ha az orvosi egyetemre nézünk, látható, hogy az egészségügyi ágazatba be van kapcsolva annak működése. De ez a mérnökképzésre is igaz. Nekünk az az integráció a legfontosabb, ami az egész ágazat igényeit összekapcsolja az egyetemmel. Hiszen számítunk a fiatalokra, akik kijönnek az egyetemről. Mindenki azzal nyer, ha az új generáció tagjai minél eredményesebben tudnak bekapcsolódni a filmezésbe, megtalálni a helyüket a filmiparban. A mozgóképágazatban rendkívül fontosak a technikai és mozgóképszakmai alapok, amit meg kell tanítani, a művészképzés csak ezután jöhet.

Azok a tanárok, akik elhagyták a Filmintézetet, nem fognak hiányozni? Enyedi Ildikó például.

Nem az egyetem vesztette el a tanárokat. Az egyetem kapuja nyitva áll számukra is, hogy jöjjenek és tanítsanak. Nyitottabb, szabadabb forma jön, ami gazdaságilag megalapozottabb. Nemrég meghívtak a Duna Televízió egykori épületében felépített új filmes campus megtekintésére, ami fantasztikus oktatási helyszín. Olyan filmes stúdiója lett az egyetemnek, ami korábban sosem volt. Filmes és televíziós utómunkaeszközök állnak rendelkezésre, egy jól felszerelt campus jön létre a 21. századi igényeknek megfelelően. Ez az ágazat elképesztő tempóban fejlődik, ennek meg kell felelni az oktatási rendszeren belül is.

Ön jelentette be: Koltai Lajos Oscar-díjra jelölt, világhírű operatőr is tanítani fog az egyetemen. Miért fontos a diákoknak az ő személye?

Koltai Lajos az egyik legnagyobb tudású magyar filmes szakember és művész: azon ritka emberek közé tartozik, akik operatőrként és rendezőként is letették a névjegyüket.

Ha olyan nagy tudású és nemzetközi elismertségű alkotó, mint ő, úgy dönt, hogy a tudását átadja a következő generációnak, azt üdvözölni kell. Én nagyon méltatlannak tartom az őt célzó támadásokat.

Gyengíteni szeretnék, elérni, hogy lépjen vissza?

Igen, de ez nagyon rossz irány, nem az ágazat jövőjének szól. Őt és a hozzá hasonló, nagy tudású szakembereket maximálisan támogatni kell.

Az egyetem modellváltása ellenében kialakult tüntetéssorozat már rég nem az ágazatról szól, inkább politikai vita, nem?

Én viszont a filmiparral szeretnék foglalkozni, ezt minden fórumon el is mondom. Ez nem a politika terepe.

Az első perctől fogva abba az irányba törekedtünk, hogy tárgyaljunk az álláspontokról és a célokról, mert a szakmánk jövője a tét, ez közös ügy. Érdekes, hogy informális szinten mi beszélünk egymással. Döbbenetes volt látni, hogy ez nem tudott formálissá válni. Kicsit életidegen is, mert ez nem a filmezésről, se nem az oktatásról szól.

Számomra az ágazat fejlesztése a legfőbb kérdés. Vegyük észre, hogy 120 éves a magyar film, ami elképesztő érték. Fedezzük fel, hogy ezt miként tudjuk fejleszteni, gazdagítani. Az évfordulóra a Ludwig Múzeummal közösen Nagylátószög címmel az elmúlt 120 év filmes referenciáiból kiállítást szervezünk, de távlati tervünk a Magyar Mozgókép Múzeum létrehozása. Elképesztően gazdag az örökség, és mindig a nagy mesterek adták tovább a filmes tudást az ifjaknak. Nemcsak a rendezők, operatőrök, ha úgy tetszik, a "vonal feletti" alkotók, hanem a szakma összes szereplője. Itt egy nemzetközi produkció a kiváló és lelkes szakembergárda miatt is örömmel forgat. Itt volt nemrég Joseph M. Caracciolo Jr., a Dűne világhírű producere. Elmondta, hogy imád hozzánk járni, itt dolgozni. A Nemzeti Filmintézet komoly programmal támogatja az oktatást, úgy a felsőfokú oktatást, mint a szakemberképzést. Ezeknek együtt kell működnie. Az SZFE a láncolat fontos eleme, alapvető, hogy az ágazat érdekeit képviselje. Azt szeretnénk, ha az ott tanulók minél boldogabb résztvevői lennének a fejlesztésnek.

A diplomások támogatását tovább bővítik majd?

Bekapcsolnánk az ágazat munkájába a fiatalokat, és ezzel olyan terveket szeretnénk segíteni, amik a diplomájuk megszerzésében és a gyakorlati képzésben is támogatják őket.

A forgalmazás kulcskérdés

A mozikat 300 millió forintos gyorssegéllyel támogatták. Hogy segítik az életben maradásukat a továbbiakban?

Az első újranyitáshoz jelentős támogatást kaptak a mozik júliusban a „Vissza a moziba! – A magyar film hónapja" rendkívüli pályázatnak köszönhetően, akkor filmforgalmazási támogatással kapcsoltuk össze a vetítőhelyek támogatását. Nemcsak a filmkészítésről, hanem a forgalmazásról is többet kellene beszélni, mert az nem elég, hogy filmeket készítünk, el is kell juttatni ezeket a műveket az emberekhez. Például az egyetem egyik nagy hiányossága volt, hogy a forgalmazással nem foglalkozott érdemben: nagyon fontos lenne erről európai viszonylatban gondolkozni és tanítani. Kulcskérdés, hogy az európai tartalom hogy jusson el az európai közönséghez. A film nagyon erős közvetítő eszköze annak, hogy tudomást szerezzünk egymásról – manapság nem tudjuk, hogy mi az európai létforma, ezt nem látjuk a filmeken.

Visszatérve az NFI szerepére: nemrég hirdettünk meg egy új pályázatot a nehéz helyzetbe került üzemeltetői szektornak. A szakmai egyeztetést követően jelentős keretösszeggel tudjuk támogatni a mozik és különböző vetítőhelyek működését a rendkívüli helyzetre való tekintettel.

A Müpa mint a turizmus feltámasztásának kulcsa

Az idei év egyik feladata a turizmus feltámasztása. Milyen stratégiát választ erre a Müpa mint a kulturális turizmus egyik kulcsszereplője?

A Müpa tavaly 15 éves volt, az intézmény sikertörténete a bizonyíték, hogy kulturális értékekből fel lehet építeni egy valódi világmárkát. Ennek a történetnek fontos eleme, hogy 2005-ben létrejött egy épület, megszületett egy világszínvonalú tér, amely nemzetközi kontextusban is meghatározó. A magyar művészeti élet hatalmas lehetőséget kapott ezzel, hiszen a nemzetközi élet legkiválóbbjai léptek fel a Müpa színpadain, és ez a hazai alkotókat is reflektorfénybe helyezte. A hazai és nemzetközi közönség és szakma számára is világossá tette, milyen kivételes tehetségű, világviszonylatban is kiváló művészeink vannak. A Müpa nemcsak befogadó, de kreatív hellyé is vált, több mint tíz műfajban hoz létre produkciókat. Megteremtette azt a lehetőséget, hogy méltó körülmények között tudjon előrelépni az előadó-művészet. Ezt a fesztiváljaink is segítették és segítik. A kulturális turizmus erősödött az elmúlt 15 évben, és büszkék vagyunk arra, hogy a Müpának nagy szerepe van ebben.

Hogy hidalják át a rendezvénystop időszakát?

Az első hullám alatt, és utána, amikor szigorú biztonsági intézkedéseket követve egy időre megnyithattunk, minden erőnkkel azon dolgoztunk, hogy segítsük a hazai alkotókat. Ahogy a filmes, úgy az előadó-művészeti ágazatban is az volt a célunk, hogy védőhálót feszítsünk ki a művészek és a háttérben dolgozók köré. Pontosan ezért indítottunk el nyáron a Müpa autós koncertmoziját. Vagány ötlet volt, amit imádott a közönség. Tizenhat élő koncertet vetítettünk ki a parkolóban, hatalmas érdeklődés mellett. Fontos lépés volt, hiszen a járvány miatt teljesen leállt koncertélet szereplői így biztonságosan, a közönséggel az autósmozi kivetítőjén keresztül találkozva juthattak fellépési és bevételi lehetőséghez.

Mi a krízisben a lehetőséget, a túlélést segítő új utakat keressük. Így született meg a közelmúlt legszélesebb műfaji spektrumú hazai zenei pályázata, a Müpa Zeneműpályázata is.

Az őszi nyitva tartás alatt fontos volt, hogy minél több magyar művésznek adjunk feladatot, és persze az is, hogy ne engedjük el a közönségünk kezét. A Müpa számára a digitális tér nem új terep, 10 éve streamelünk, nagy tapasztalatunk, tudásunk van ebben. Itthon elsőként nyitottuk meg a médiatárunkat a közönség felé, majd létrehoztunk a Müpa Home sorozatot, ahol addig be nem mutatott koncerteket közvetítettünk ingyenesen, majd elkezdtük az élő koncerteket streamelni, heti több alkalommal. Fantasztikus látni, hogy milyen sokat jelent ez a közönségnek az ország minden pontján és szerte a világban. Rengeteg köszönőlevelet kapunk a nézőktől a tengerentúlról is, hálásak, hogy a pandémia alatt is velük vagyunk.

A tervezett kongresszusi központ elképzelése hol tart most, és mi a célja egy ilyen térnek?

Előkészítő fázisban tartunk még, üzemeltetési szempontból próbáljuk összefoglalni, ami alapján pályázatot írhatunk ki. Egy olyan eseményközpont létrehozása a terv, amely kongresszusok, konferenciák, kiállítások, nagy fesztiválok, bálok és speciális kereteket igénylő kulturális programok szervezésére alkalmas multifunkcionális tér. Vagyis ugyanaz a cél, mint 15 éve a Müpa létrejöttekor: olyan minőséget teremteni, amire a területnek szüksége van, ugyanakkor a régióban is egyedülálló.

Az áprilisban bemutatkozó Bartók Tavasz és az őszi Liszt Ünnep az idei év két csúcsrendezvénye.

Itt az ideje, hogy erre a két lenyűgöző zeneszerzőre, világhírű művészünkre még több figyelmet irányítsunk. Azzal, hogy egy-egy nemzetközi jelentőségű összművészeti eseménysorozat viseli majd a nevüket, régi adósságot törlesztünk. Liszt és Bartók két kulturális világmárka, ezt még láthatóbbá kell tenni, a róluk elnevezett eseménysorozatokkal pedig fejet hajtunk a nagyságuk előtt. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy ne csak két, távolságtartással csodált, köztéri szoborról beszéljünk, hanem szemléletük, művészetük inspirációként szolgáljon a kortárs alkotók számára minden műfajban. Így válhat ez az örökség élővé, így lesz vonzó a hazai és nemzetközi közönség számára is. A magyar kultúra és az ország vonzereje pedig kulcsfontosságú lesz a következő időszakban a kulturális és turisztikai szektor újraindítása, megerősítése szempontjából is.

A Müpa számára rendkívül megtisztelő feladat volt, hogy az elmúlt években főszervezőként hozzájárulhatott többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál sikeréhez is. Az elért eredményekre nagyon büszkék vagyunk. A Müpa megbízatása azonban kormányhatározat szerint megadott időszakra, 2020-ig szólt a városfesztivál kapcsán, így a jövőben ennek az értéknek az őrzése a BTF márkanév tulajdonosának, a fővárosnak a feladata. Nekünk pedig egy bizonyos szempontból még összetettebb, nagy és szép feladatunk van: a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek esetében ugyanis nem pusztán egy városfesztiválról van szó. Az a szándék, hogy a Bartók Tavasz fokozatosan országos eseménysorozattá váljon, amelynek küldetése, hogy még vonzóbb célponttá tegye Magyarországot a nemzetközi kulturális turisták számára. A magyar kultúra és az ország vonzereje kulcsfontosságú lesz a következő időszakban a kulturális és turisztikai szektor újraindítása, megerősítése szempontjából is, a Müpa pedig minden tapasztalatával és nemzetközi kapcsolati hálójával segíti ezt a folyamatot, a legjobb tudásunk szerint szolgálva a művészeinket és a közönségünket.